Hunyady József
könyvtáros, művészettörténész, könyvművész
Születési adatok
1907.
Arad, Arad vármegye
Halálozási adatok
1983. augusztus 31.
Budapest
Család
Sz: Hunyady József (1870–1937) reálgimnáziumi r. tanár, Scheer Matild. Négyen voltak testvérek. F: Kertész Edit.
Iskola
Gazda okl. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténet–filozófia szakon bölcsészdoktori okl. szerzett (1938).
Életút
Tanulmányai befejezése után könyvkötő tanonc (1929–1931), majd a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Külkereskedelmi Részleg Könyv, Papír és Vegyészeti Alosztályán szolgált (1931–1934). A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár) gyakornoka (1934–1935), könyvtári és múzeumi segédtisztje (1935–1940), az MTA Könyvtára segédtisztje (1940–1942), az MTA Főtitkári Hivatal Levéltárának vezetője (1942–1947), politikai okokból állását vesztette (1947). Kékeden, a Melczer-kastélyból átalakított üdülő gondnoka.
A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium Lévay József Tudományos Könyvtára könyvtárosa (1965–1974); valójában azonban könyvkötőművészként tevékenykedett.
A középkori és kora újkori magyarországi könyvművészet történetével foglalkozott. Alapvető munkájában feldolgozta a hazai könyvkötés történetét, vizsgálta továbbá a magyar könyvfestés kezdeteit. Magyarországon elsőként állította össze a korabeli kódexek és ősnyomtatványok kötéseinek bibliográfiáját. A 20. század egyik jelentős magyar könyvkötőművésze volt: különleges, gyűjtőknek készített, gyakran velinpapírra nyomott, márvány előzékpapírral ellátott bőrkötésű munkái igen keresett műalkotások.
Emlékezet
Az összeomlás után családja Aradról Budapestre menekült. A fővárosban élt és tevékenykedett (kényszernyugdíjazásáig, 1947-ig). Később családjával kitelepítették Inárcsra, s rehabilitálása után sem térhetett vissza (Hegyalja úti családi házát nem kapta vissza!)
Kazincbarcikán telepedett le, ott is hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Díszes egyedi könyvkötései közül néhányat az MTA Könyvtárában és az Iparművészeti Múzeumban őriznek, ill. pár a család tulajdonában és más magántulajdonban van. Önéletrajza az MTA Könyvtára Kézirattárában olvasható, munkásságával Rozsondai Marianne foglalkozott.
Kiállítások
F. kiállításai a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában: A szép könyv. (1934)
Ötvös- és középkori könyvkötések. (1935)
A magyar könyvkötés négyszáz éve (1936).
Főbb művei
F. m.: A szép könyv. 1473–1933. Kat. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításai. Bp., 1933)
A magyar könyvkötés művészete a mohácsi vészig. Egy. doktori értek. is. 12 szövegközti képpel és 24 táblával. (A budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai. 43. Bp., 1937)
A Vitéz- és Corvin-kódexek és ősnyomtatványok kötéseinek bibliográfiája 1938-ig. (Könyvtörténeti bibliográfia. 1. Bp., 1939)
A miniaturfestészet kezdete. Mutatvány a könyvfestészet történetéből. (Budapesti Szemle, 1944)
A Miskolci Kódex. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1971).
Irodalom
Irod.: Rozsondai Marianne: A könyvkötőművész H. J. (Művészettörténeti értesítő, 1996)
Rozsondai Marianne: A könyvkötés művészetének rövid története. (Bp., 2004)
Kurta József: H. J. könyvkötőművész egyik munkája Kolozsváron. (Magyar Könyvszemle, 2010).
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)