Hunyady József
Hunyady József

2025. január 24. Péntek

Hunyady József

pedagógus

Születési adatok

1870. január 16.

Kisszeben, Sáros vármegye

Halálozási adatok

1937. január 28.

Budapest

Temetési adatok

1937. január 30.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Hunyady András, Hunyady Erzsébet. F: Scheer Matild (1876–1956). Fia: Hunyady József (1907–1983) könyvtáros, művészettörténész, könyvművész; leánya: Hunyady Erzsébet, Hunyady Piroska és Hunyady Márta.

Iskola

Középiskoláit Kisszebenben és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári piarista gimnáziumban éretts. (1888), Kolozsvárott és Budapesten tanult tovább, a budapesti tudományegyetemen magyar–latin–görög szakos középiskolai tanári okl. (1892) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1896).

Életút

A trsztenai magyar kir. katonai gimnázium (1897–1898), az aradi kir. főgimnázium (1898–1919), a budapesti tisztviselőtelepi gimnázium (1919–1922), a budapesti I. kerületi Verbőczy Gimnázium, ill. Reálgimnázium r. tanára (1922–1932), nyugdíjazták (1932).

A latin nyelv középiskolai oktatásának kérdéseivel foglalkozott néhány nyelvészeti és klasszika-filológiai dolgozatot is írt.

Főbb művei

F. m.: A névmások jelentése. Egy. doktori értek. (Bp., 1896)
Értesítés a leányoknak gimnáziumra való előkészítéséről. Jancsovics Ferenccel. (Arad, 1903)
A latin nyelv tanításáról. (Aradi kir. főgimnázium értesítője, 1903
és külön: Arad, 1903)
Levrault: Livius. Ford. Telmányi Emil. Iskolai használatra átd. H. J. (Arad, 1903)
A magyar helyesírás rendszere. (Iskolai zsebkönyvtár. 2–3. Bp., 1903
2. átd. kiad. 1903
3. jav. kiad. 1907).

Irodalom

Irod.: A budapesti I. kerület m. kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1937. jan. 30.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője