Hunyady Jenő
Hunyady Jenő

2022. július 6. Szerda

Hunyady Jenő

matematikus

Születési adatok

1838. április 28.

Pest

Halálozási adatok

1889. december 26.

Budapest


Család

Sz: Hunyadi János (1806–1859) orvos, Bártfa, később Pest főorvosa.

Iskola

Iskoláit részben magánúton végezte, a pesti József Műegyetemen (1855–1857), Bécsben, Karlsruhéban, Berlinben és Párizsban tanult, a göttingeni egyetemen bölcsésztudori okl. (1864), geometria tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1865). Az MTA tagja (l.: 1867. jan. 30.; r.: 1883. máj. 17.).

Életút

A pesti, ill. a bp.-i József Műegyetem magántanára (1865–1868), az Elemi Mennyiségtan és Politikai Számtan Tanszék helyettes (1868–1869), ny. r. tanára (1869–1873), a Geometria Tanszék ny. r. tanára (1873–1889). Tudományos tevékenysége elsősorban a geometriára terjedt ki, de a geometriai vizsgálatok során nagy sikerrel alkalmazta az algebra eszközeit. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el lineáris algebrai kutatásaival, számos olyan tétel őrzi nevét, amely a determinánsok elméletében ma is fontos szerepet játszik (ezek közül a legismertebb az ún. Hunyady–Scholtz-tétel). Nevéhez fűződik a korszerű matematikai oktatás megszervezése a bp.-i műegyetem, kezdeményezésére alakult meg uo. a Geometria Tanszék, amelynek első professzora ő volt. Az 1870-es–1880-as évek rendkívül kedvelt tanáregyénisége volt, matematikus és mérnök generációk nőttek fel népszerű előadásain. Több tanártársával együtt megindította a József Műegyetem első tudományos folyóiratát (a Műegyetemi Lapokat, 1876-ban). Nagy terve, az analitikai geometria új rendszerének s ezáltal egy új geometriai alapvetésnek kidolgozása torzan, kéziratban maradt.

Emlékezet

Öröklött szívbetegségben hunyt el Budapesten, az MTA-ban kedves tanítványa, Kőnig Gyula mondott felette gyászbeszédet. Az ő emlékének szánta Klug Lipót egyik dolgozatát (A Desargues-féle konfiguráció kibővítése, 1934).

Elismerés

Az MTA Nagyjutalma (= az 1876–1882. év matematikai nagydíja, 1883).

Szerkesztés

Írásai közül több német és francia nyelven jelent meg. A Műegyetemi Lapok alapító szerkesztője (1876–1878). Magyarországon dolgozatait a fentin kívül még elsősorban az Akadémiai Értesítő (1864–1871) és a Mathematikai és Természettudományi Értesítő közölte (1883).

Főbb művei

F. m.: Über die fundamentalen Eigenschaften der algebraischen Curven und eine Eintheilung der Linien III. und IV. Ordnung. Bölcsésztudori értek. (Göttingen, 1864)
A harmadrendű vonalakról. (Akadémiai Értesítő, 1864–1865)
A polus és a polárok. A viszonyos polárok elve. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. I. 2. Pest, 1867)
Néhány magasabb algebrai görbék és felületekről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1868. jan. 13.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1868)
Jelentés a bordeauxi akadémia kiadványaiban megjelent, Bolyai Farkast és Jánost illető értekezésekről. (Akadémiai Értesítő, 1868)
A trigonometriai sor állandóinak meghatározása. (Akadémiai Értesítő, 1871)
Remarques sur un theorème de M. Pelissier. (Nouvelles annales des mathematiques, 1872)
A kúpszeleten fekvő hat pont feltételi egyenletének különböző alakjairól. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. IV. 6. és V. 4. Bp., 1875)
Desargues tétele a perspectiv háromszögekről. – A determinánsok elméletéhez. – A determinánsok alkalmazása a geometriában. (Műegyetemi Lapok, 1876)
Toldalék Scholtz Ágoston értekezéséhez, Apollonius feladatának megoldásához. – A kúpszeleten fekvő hat pont föltételi egyenletének egy különös alakjáról. (Műegyetemi Lapok, 1877)
Apollonius feladata a gömbfelületen. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. V. 5. Bp., 1877)
A kúpszeletek előállítása projectiv sugársorok által, ugyanezen. (Műegyetemi Lapok, 1878)
Poncelet Jean Victor külső tag emlékezete. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VI. 7. Bp., 1878
németül: Ungarische Revue, 1878)
A másodfokú felületek elméletéhez. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VII. 5. Bp., 1879)
A Möbius-féle criteriumokról a kúpszeletek elméletében. – Másodfokú görbék és felületek meghatározásáról. – Tételek azon determinánsokról, melyek elemei adjungált rendszerek elemeiből vannak componálva. – A pontokból vagy érintőkből és a conjugált háromszögből meghatározott kúpszelet nemének eldöntésére szolgáló criteriumok. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VII. Bp., 1880)
Sur la détermination du cercle osculateur d’une courbe a double courbure. (Nouvelles annales des mathematiques, 1881)
A kúpszeletsereg középpontjainak geometriai helye. – A conjugált átmérők négyzetes egyenlete. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1883)
Egy negyedrendű felületről. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VIII. 12. Bp., 1883)
Néhány determináns-egyenletről. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. IX. 10. Bp., 1884)
Az orthogonális substitutio együtthatóinak paraméteres értékei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1889. ápr. 15.
megjelent: Értekezések a mathematikai tudományok köréből. XIV. 2. Bp., 1889).

Irodalom

Irod.: Kőnig Gyula: H. J. Művei bibliográfiájával. (Akadémiai Értesítő, 1891)
Kőnig Dénes: Az Eötvös Loránd Mathematikai és Fizikai Társulat első ötven éve. (Mathematikai és Fizikai Lapok, 1941)
Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. (Bp., 1972).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője