Hültl Dezső
Hültl Dezső

2021. július 28. Szerda

Hültl Dezső

építész

Születési adatok

1870. április 6.

Felsőbánya, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1945. július 11.

Budapest


Család

Sz: Hültl József bányahivatalnok, a Felvidéki Bányakerület igazgatója, Széki Anna. Testvére: Hültl Hümér (1868–1940) orvos, sebész. F: 1899-től Hauszmann Gizella, Hauszmann Alajos (1847–1926) építész leánya. Fia: Hültl Hümér (1901–1967) építőmérnök, sportrepülő.

Iskola

A gyulafehérvári katolikus gimnáziumban és a bp.-i piarista gimnáziumban tanult; Budapesten éretts. (1888), a bp.-i József Műegyetemen építészmérnöki okl. (1892), műszaki doktori okl. szerzett (Magyarországon az első építészmérnökként!, 1906); közben hosszabb időt töltött Olaszországban, ahol a reneszánsz építészetet tanulmányozta (1895). A lakóházak tervezése tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1910), az MTA tagja (l.: 1931. máj. 15.).

Életút

A budai várpalota építési művezetőségének mérnöke (1893–1902), a József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mérnöki és Építészeti Osztály Száraz-, Mű- és Vízépítéstani Tanszék tanársegéde (1898– 1904), egy. adjunktusa (1904–1911), és magántanára (1910–1913), egyúttal az újkori építéstan helyettes tanára (1911–1913), ny. r. tanára (1913–1940). A Mérnöki és Építészeti Osztály dékánja (1917–1919), az Egyetem rektora (1930–1932). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1931–1940). Pályáját a budai várpalota építésén, későbbi apósa, Hauszmann Alajos mellett kezdte. Hauszmann megbízásából ő készítette el a Magyar Vöröskereszt Dísz téri palotájának részletterveit, ill. ő vezette az építkezést is. A Várépítő Bizottság megbízásából elvállalta a Párizsi Világkiállítás magyar egyik magyar részlegének rendezését, ill. uo. a XII–XV. Egyesített Főcsoportok előadójaként is dolgozott (1900-ban). Budapesten számos épületet, (irodaházakat, bérházakat stb.) tervezett, három évtizeden át ő irányította a piarista rend magyarországi építkezéseit. Egyik fontos műve a budapesti piarista székház, mint a rend központi épülete méretében, homlokzatritmusával, üzleteivel szerencsésen illeszkedik a belváros házsorához. Ügyesen vezeti át a közúti átjáró felett a nagyszabású épülettömböt, megtartva a Váci utca egységes, zárt képét. Stílusszemléletére jellemző a székház neobarokk kápolnája. Kezdetben eklektikus stílust képviselt, amelyet az 1930-as években a modern funkcionális szemlélettel igyekezett ötvözni.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, testvérével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1923). A Magyar Mérnök- és Építészeti Egylet (MMÉE) alelnöke (1912–1916), a Magyar Képzőművészek Egyesülete építészi csoportjának elnöke (1919–1921). Az Országos Középítési Tanács elnöke, Mérnöki Tanácsának alelnöke. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja (1925-től). A Royal Institute of British Architects t. tagja (1926).

Elismerés

Corvin-koszorú (1930), Corvin-lánc (1939).

Főbb művei

F. m.: épületei: A Vöröskereszt Egylet palotája (Budapest I. kerület Dísz tér 1., 1901–1903)
Forgó Miklós bérháza (Budapest VII. kerület Dohány utca 16–18., 1904)
Gr. Andrássy Dénes galériája (Krasznahorka, 1908)
Nagy Imre és neje bérháza és virágháza (Budapest V. kerület Váci utca 85., 1911)
Magyar Gazdák Biztosító Szövetkezetének épülete (Budapest IX. kerület Kálvin tér 1., 1912
ma: Aegon Biztosító székháza)
Pintér Gyula bérháza (Budapest IX. kerület Kálvin tér 1., 1912
1945-ben elpusztult)
Mester utcai felsőkereskedelmi iskola (Budapest, 1912)
Kultúrpalota (Komárom, 1913
ma: Duna Menti Múzeum)
Angolkisasszonyok zugligeti temploma és rendháza (1913–1917
ma: Szent Csanád-plébániatemplom)
Piarista rendház és gimnázium (Budapest V. kerület Váci utca–Piarista köz, 1915–1917
az ELTE BTK volt központi épülete, 1990 után visszakerült a rend tulajdonába)
Piarista rendház és gimnázium (Nagykanizsa, a Frigyes-laktanya átalakításával, 1923–1928)
Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. garázsa. Mihailich Győzővel. (Budapest XIV. kerület, 1930)
Piarista rendház és gimnázium (Kecskemét, 1930–1933)
Piarista sírbolt (Budapest, Kerepesi úti Temető
1944-ben lebombázták
1976-ban módosított formában újra felépítették)
Péterffy Sándor utcai Kórház épülete. (Budapest, 1934)
MTA bérpalotája (Budapest VII. kerület Károly körút 1., 1936–1940)
Piarista rendház és gimnázium (Vác, 1940–1941)
Hauszmann Alajos síremléke (Vass Viktor szobrászművésszel)
írásai: Bernini. Kismonográfia és egy. doktori értek. (Bp., 1906)
H. D. előadásai az újkori építéstörténetből. Összeáll. és rajzolta Kotsis Endre. (Bp., 1919)
Új magyar építészet. Többekkel. (Bp., 1938).

Irodalom

Irod.: Rados Jenő: H. D. (Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve, 1955/56)
Seidl Ambrus: Az első magyar építészdoktor. (Magyar Építőművészet, 1995)
Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón. Összeáll., sajtó alá rend. Seidl Ambrus. (Bp., 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013