Hubay Ilona
Hubay Ilona

2024. október 12. Szombat

Hubay Ilona

könyvtáros, bibliográfus, történész

Születési adatok

1902. július 1.

Pécs

Halálozási adatok

1982. június 20.

München, NSZK


Család

Sz: Hubay János (1868–1936) katonatiszt, honvédezredes, Heller Márta.

Iskola

A bp.-i Veres Pálné Leánygimnáziumban éretts. (1920), a Pázmány Péter Tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1926) és művészettörténetből bölcsészdoktori okl. szerzett (1939).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Főigazgatóságának muzeológus segédtisztje (1932), az MNM Könyvtára, ill. az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Muzeális Gyűjtemények Osztályának napidíjas munkatársa, könyvtári segédőre (1932–1942), alkönyvtárnoka (1942–1945), főkönyvtárnoka (1945–1951). Budapestről kitelepítették, egy Szeged környéki tanyán élt (1951–1960). Kivándorolt az NSZK-ba, a coburgi tartományi könyvtár könyvtárosa (1960–1962), a Bajor Állami Könyvtár főkönyvtárosa (1962–1976). Középkori magyar művelődés-, sajtó- és könyvtártörténettel, Gutenberg munkásságával foglalkozott; feldolgozta az OSZK-ba került Apponyi-könyvtár anyagát. Jelentős eredményeket ért el az ősnyomtatványok, ill. a 15–16. sz.-i nyomtatványok feltárása terén. Feldolgozta a 15. sz.-i magyarországi misekönyvek történetét, összegyűjtötte és kiadta a magyar, ill. a korabeli magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok anyagát. Az NSZK-ban elkészítette a bajor könyvtárakban fellelhető ősnyomtatványok katalógusát. A Magyar Bibliofil Társaság választmányi tagja.

Főbb művei

F. m.: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek. Egy. doktori értek. is. (A Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai. 54. és az OSZK kiadványai. 5. Bp., 1938)
Mátyás király törvénykönyve. 5 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1939 és külön: Bp., 1939)
Az „Aviso 1609.” (Magyar Könyvszemle, 1940)
Molnár Gergely Grammatikája, Károli Péter Poétikája és Szilvás-Ujfalvi Imre Admonitiones-e. – Valóban nincsen egykorú adatunk a régi magyar misekönyvek áráról? (Magyar Könyvszemle, 1943)
A hírlapok őskora. (Búvár, 1943)
Kazinczy Ferenc, a könyvbarát. (Magyar Könyvszemle, 1946)
Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok az Országos Széchenyi Könyvtárban. 1480–1718. Összeáll. (Az OSZK kiadványai. 28. Bp., 1948)
Eine Humanistenhandschaft aus der „Biblioteca Sforzesca” in der Landesbibliothek Coburg. 2 táblával. (Jahrbuch der Coburger Landesstuftung, 1961)
Zur Geschichte des Gandersheimer Evangeliars. 2 táblával. (Jahrbuch der Coburger Landesstuftung, 1962)
Die illustrierte Ungarnchronik des Johannes von Turócz. (Gutenberg-Jahrbuch, 1962)
Die Handschriften der Landesbibliothek Coburg. Monográfia és katalógus. Összeáll. 12 táblával. (Coburg, 1962)
Incunabula der Universitätsbibliothek Würzburg. Monográfia és katalógus. 4 táblával. (Inkunabelkataloge bayerischer Bibliotheken. I. Wiesbaden, 1966)
Incunabula Eichstätter Bibliotheken. Monográfia és katalógus. 5 táblával. (Inkunabelkataloge bayerischer Bibliotheken. II. Wiesbaden, 1968)
Zum historischen Hintergund des Türkenkalendars für 1455. (Gutenberg-Jahrbuch, 1969)
Inkunabeln in ungarischen Bibliotheken. (Börsenblatt für den deutschen Buchhandel. Frankfurt am Main, 1970)
Incunabula aus der Staatlichen Bibliothek Neuburg/Donau. – Incunabula in der Benediktinerabtei Ottobeuren. 4 táblával. (Inkunabelkataloge bayerischer Bibliotheken. III. Wiesbaden, 1970)
Incunabula der Staats- und Stadtbibliothek Augsburg. (Inkunabelkataloge bayerischer Bibliotheken. IV. Wiesbaden, 1974)
Die bekannten Exemplare der zweiundvierzigzeiligen Bibel und ihre Besitzer. (Kommentarband zu Johannes Gutenbergs zweiundvierzigzeiligen Bibel. München, 1979)
Zwei Gutenberg-Bibeln im Untermaingebiet. 2 táblával. (Aschaffenburger Jahrbuch für Geschichte, Landeskunde und Kunst des Untermaingebietes. 7. Aschaffenburg, 1981)
Egykorú újságlap Drakula vajdáról. (Magyar Könyvszemle, 2002).

Irodalom

Irod.: Cs. Gárdonyi Klára: H. I.: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek. (Századok, 1940)
Móra László: H. I. (Könyvtáros, 1983)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője