Hreblay Emil
Hreblay Emil

2024. április 19. Péntek

Hreblay Emil, polonkai

mezőgazda, állattenyésztő

Születési adatok

1868. április 19.

Kassa, Abaúj-Torna vármegye

Halálozási adatok

1930. február 24.

Eperjes


Család

Sz: Hreblay Arnold, bedollai Bálintffy Emília. F: nemesdedinai Dedinszky Adél. Unokája: Horváth Imre (1928–) festőművész.

Iskola

Elemi és középiskoláit Kassán végezte, gazda okl. szerzett.

Életút

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) Istvántelki Kertészeti Intézetének vezetője, majd az eperjesi Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület titkára (1880?–1897), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakalkalmazottja, előadója, a Baromfitenyésztési Osztály vezetője, egyúttal a Gödöllői Állami Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola első igazgatója (1897–1907). Kolozs és Bihar vármegyék (1907–1910), majd Sáros vármegye gazdasági felügyelője (1910–1920). Az összeomlás után Eperjesen élt és gazdálkodott (1920–1930). Magyar kir. gazdasági főfelügyelő. Sertés-, kecske-, nyúltenyésztési, ill. növénytermesztési kérdésekkel, elsősorban baromfitenyésztéssel foglalkozott. A baromfitenyésztés minden ágában számos, korában rendkívül népszerű szakkönyvet írt, szakirodalmi tevékenysége nyomán alakultak ki a modern baromfitenyésztés hagyományosnak tekinthető részterületei: a gazdasági baromfitenyésztés, a baromfihizlalás, a baromfitermékek értékesítése és a különböző baromfifajták (pl. lúd-, tyúk-, pulyka-, kacsa stb.) egyedi tenyésztése. Darányi Ignác miniszter megbízta a Gödöllői Állami Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola megszervezésével, majd javasolta új, baromfitenyésztő és -értékesítő, ill. tojásértékesítő szövetkezetek, és tojásgyűjtő állomások létrehozását (néhány év alatt több mint ötven ilyen új szövetkezet alakult). A Baromfitenyésztők Országos Egyesületének (BOE) kezdeményezője, alapító igazgatóválasztmányi tagja (1902–1906), több hazai és nemzetközi baromfi-szakkiállítás rendezője. Budapesten, majd Kolozsvárott (Ferenc József utca 5.) élt és tevékenykedett, 1920-ban Eperjesre költözött. Kolozsvárott híres ezüstszőrmenyúl-tenyészetet állított fel; tenyészetéből minden évben kedvezményes áron bocsátott rendelkezésre tenyésztésre alkalmas anya- és baknyulakat helyi tanítóknak és lelkészeknek. Eperjesen hunyt el, utolsó éveiben néhány szlovák nyelvű baromfi-tenyésztési szakkönyvet is írt és szerkesztett.

Emlékezet

A Baromfiak (1898–1900) és a Gyakorlati Mezőgazda c. szaklapok szerkesztője (1907–1908).

Főbb művei

F. m.: Tanulmány a takarmányneműek mesterséges eltartásáról. Tanuló és gyakorló gazdák, valamint a gazdaközönség számára. (Kassa, 1891)
Gyakorlati útmutatás a nemesített erdei bükköny termelésére. (A Sárosvármegyei Mezőgazdasági Bizottság kiadványa. Eperjes, 1896)
A latyrus termesztése. (A Sárosvármegyei Mezőgazdasági Bizottság kiadványa. Eperjes, 1897)
Baromfi-keresztezési kísérletek. (Kísérletügyi Közlemények, 1899)
Baromfi-értékesítő szövetkezetekről. (Bp., 1900)
A gazdasági baromfitenyésztésre vonatkozó általános tudnivalók. (Bp., 1900
2. bőv. és jav. kiad. 1901
3. átd. és bőv. kiad. 1904)
Tyúktenyésztés. Szöveg közé nyomott 35 ábrával. (Bp., 1900
2. kiad. 1902
3. átd. kiad. Kolozsvár, 1909)
A baromfi hizlalása és a hízott baromfi értékesítése. (Bp., 1900
A borítékon: A baromfiak hizlalása. 2. bőv. és jav. kiad. 1906)
A baromfitermékek értékesítése. Útmutatás arra, miképpen lehet a baromfitenyésztés összes termékeit piacra való helyes előkészítés által értékesebbé és a szövetkezetek alakításával a jövedelmet nagyobbá és biztossá tenni. (Bp., 1901)
Pulykatenyésztés. Szöveg közé nyomott 35 ábrával. (Bp., 1901
2. teljesen átd. kiad. 1907)
Lúd- és kacsatenyésztés. Szöveg közé nyomott 35 ábrával. (Bp., 1901
2. átd. és bőv. kiad. Kolozsvár, 1909)
A mesterséges keltetés. (Tyúktenyésztés. Bp., 1902
és külön átd.: Bp., 1903)
A kendermagos magyar tyúk. (Tyúktenyésztés. Bp., 1902
és külön átd.: Bp., 1903)
Baromfitenyésztés, mely felöleli és tárgyalja a hazai és külföldi baromfifajtákat, tenyésztési eljárásokat, az értékesítést és a baromfibetegségek orvoslását. Kézikönyv a nép részére és tankönyv az ifjúság számára. 115 szövegközti ábrával. (Bp., 1905)
Az ezüst szőrmenyúl tenyésztése és értékesítése. (Nagyvárad, 1907)
Baromfitenyésztés. I–II. füz. (A Köztelek Olcsó Könyvtára. I. évf. 5–6. füz., Bp., 1909)
A magyar erdélyi szarvasmarha standardja. lovag Sperker Ferenccel, Szász Ferenccel. (Állattenyésztési Szemle, 1910)
Állattenyésztés és állattenyésztési közigazgatás. – Állattenyésztési kérdések a kolozsvári gazdasági kerületben. 1–5. – Javaslat az ország szarvasmarha-állományának szaporítására. (Állatorvosi Lapok, 1910)
Apaállatszemlék és az állatorvosok szerepe. (Állatorvosi Lapok, 1911)
Baromfitenyésztés. I–III. füz. A gazdasági baromfitenyésztésre vonatkozó általános tudnivalók és a gazdasági baromfifajták ismertetetése. Az I–II. füz. új, átd. kiadása is. (A Köztelek Olcsó Könyvtára. I. évf. 5–7. füz., Bp., 1912)
Házinyúltenyésztési útmutatás. Összeáll. (Eperjes, 1917)
A kecsketenyésztés és annak haszna. (A Hangya Szövetkezetek a mezőgazdasági termelés szolgálatában. 18. Bp., 1919)
Miképpen rendezzük be baromfitenyészetünket, hogy abból hasznunk is legyen? (A Hangya Szövetkezetek a mezőgazdasági termelés szolgálatában. 19. Bp., 1919)
A hússertéstenyésztés. (A Hangya Szövetkezetek a mezőgazdasági termelés szolgálatában. 20. Bp., 1919)
A házinyúltenyésztés, a hús és a szőrme értékesítése. (A Hangya Szövetkezetek a mezőgazdasági termelés szolgálatában. 21. Bp., 1919)
Házinyúltenyésztés. (A Gazda, 1928)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője