Hoszpotzky Alajos
Hoszpotzky Alajos

2025. január 25. Szombat

Hoszpotzky Alajos, őrmezői

vízépítő mérnök

Születési adatok

1851. március 27.

Budapest

Halálozási adatok

1917. április 11.

Budapest


Család

Sz: Hoszpotzky Károly, Szvoboda Magdolna. Testvére: Hoszpotzky Károly és Mály Ferencné Hoszpotzky Mária. F: 1885-től tótváradjai Kornis Irén Flóra (1862–1926). Fia: Hoszpotzky Ernő; leánya: Gecső Lajosné Hoszpotzky Irén és Hoszpotzky Mária Magdolna.

Iskola

A József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1879).

Életút

Az Ipolysági Államépítészeti Hivatal gyakornoka (1879-től), a Budapesti Kir. Folyammérnöki Hivatal mérnöke és a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Vízrajzi Osztályának főnökhelyettese, minisztériumi főmérnöke (1879–1888), az Al-dunai Vaskapu-szabályozás orsovai Művezetőségének főmérnöke és helyettes vezetője (1888–1908). A Kereskedelemügyi Minisztérium II. Szakosztály Tenger- és Folyamhajózási Ügyosztályának vezetője, majd minisztériumi osztályfőnöke, utóbb a Kereskedelemügyi Minisztérium Kikötő- és Csatornatervező Irodájának vezetője (1908–1917), egyúttal a Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. minisztériumi biztosa is. Kir. műszaki tanácsos (1893–1896), kir. miniszteri osztálytanácsos (1896–1905), miniszteri tanácsos (1905–1917). Kutatómérnökként elsősorban vízsebességméréssel, hajóvontatási kísérletekkel, a hajóellenállás számításával, új csatornák tervezési kérdéseivel és gazdasági hatásaival foglalkozott. Alapvető tevékenységet fejtett ki a magyar belvízi közlekedés és a tengerhajózás terén; fontos szerepet játszott a Duna–Tisza-csatorna, a Duna–Száva-csatorna és a budapesti kereskedelmi kikötő tervezésében. Az Al-Duna-szabályozás egyik irányítójaként jelentős eredményeket ért el a rómaiak dunai vízi építkezéseinek feltárása terén.

Elismertség

A Magyar Közgazdasági Társaság elnöke (1914–1917). A Közmunka Tanács tagja, székesfővárosi bizottsági tag.

Elismerés

A Lipót-rend lovagkeresztje (1908). Az MTA Wahrmann-díja (1912).

Főbb művei

F. m.: Vízműtani tapasztalatok és az eltávolított sziklák számbavétele az Al-Dunán. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1897)
Die Wirkung des Eisernen Thor-Regulirungs-Arbeiten vom Standpunkte die Schiffahrt. (Berlin, 1899)
A Vaskapu-csatornában végrehajtott hajóvontatási kísérletekről. 3 táblával. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1899
és külön: Bp., 1900)
Az Al-Duna szabályozása. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1900)
A Vaskapuszabályozási munkák ismertetése. (Bp., 1900
magyar–angol kiad.: 1908
magyar–német kiad.: 1916)
Vízsebességmérések az Al-Dunán. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1901)
Római nyomok az Al-Dunán. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1903)
A Duna és a Tisza között létesítendő hajózó csatornák hálózatának ismertetése és indoklása. 14 táblával és 11 térképpel. (Bp., 1903)
A Duna és Tisza folyamok között létesítendő hajózó csatorna tervezéséhez végrehajtott helyszíni fölvételek alkalmával elhelyezett magasságjegyek kimutatása. (Bp., 1904)
A tervezett Duna–Tisza-csatorna. (Bp., 1908)
A budapesti kereskedelmi kikötő kérdése. (Városi Szemle, 1915).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1917. ápr. 13.)
H. A. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1917)
H. A. (Vízügyi és Hajózási Közlöny, 1917)
Magyar műszaki alkotók. (Bp., 1964). *MÉL I. téves születési év: 1857! A József Műegyetem anyakönyvei szerint 1851-ben született!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője