Horváth Ignác
Horváth Ignác

2024. április 18. Csütörtök

Horváth Ignác

könyvtáros, bibliográfus

Névváltozatok

Horváth Villebáld Ignác

Születési adatok

1851. január 21.

Tata, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1911. augusztus 17.

Budapest

Temetési adatok

1911. augusztus 21.

Budapest

Farkasrét


Család

Testvére: Horváth Antal. Nős. Leánya: Horváth Kamilla és Horváth Jolán.

Iskola

Belépett a Szent Benedek-rendbe (Horváth Villebáld néven, 1870), Pannonhalmán tanult (1870–1873), miután kilépett a rendből ún. világi papnövendékként folytatta tanulmányait. A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1881).

Életút

A Kincstári Jogügyek Igazgatóságának díjnoka (1875–1876), a bp.-i tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának szakdíjnoka (1876– 1879). A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár, OSZK) gyakornoka (1879–1882), segédmuzeológusa (1882–1886), segédőre (1886–1898), őre és a Kötelespéldányokat Nyilvántartó Osztály vezetője (1898–1910), a könyvtár múzeumi igazgatóőre (1910–1911). Középkori és kora újkori, elsősorban 15–16. sz.-i magyar művelődés- és könyvtártörténettel a magyarországi ősnyomtatványok kutatásával foglalkozott. Rendezte a késmárki evangélikus líceum könyvtárát, az Igazságügyi Minisztérium szakkönyvtárát, ill. részt vett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) könyvtárának rendezésében. Számos könyvtártörténeti és könyvészeti tanulmányt írt, jelentős bibliográfiai munkát is végzett. Budapest székesfőváros által rendezett történeti kiállítás egyik szervezője (1886). Öngyilkos lett.

Szerkesztés

A Magyar Könyvszemle állandó munkatársa.

Főbb művei

F. m.: A magyar irodalom 1882-ben. 1–3. (Magyar Könyvszemle, 1882)
Négy hazai könyvlajstrom 1471-ből, 1520-ból és 1522- ből. – A magyar irodalom 1883-ban. – Hazai nem magyar irodalom. – Hazánkat érdeklő külföldi munkák. – Iskolai értesítők az 1882–1883. tanévről. (Magyar Könyvszemle, 1883)
Egyházi névtárak és directoriumok. – 1884-re szóló naptárak. – Hazánkat érdeklő külföldi munkák. – Magyar irodalom. – Hazai nem magyar irodalom. (Magyar Könyvszemle, 1884)
Pulszky Ferencz irodalmi munkásságának bibliographiája. (Pulszky Album. Bp., 1884)
Magyar irodalom. – Hazai nem magyar irodalom. – Iskolai értesítők az 1883–1884. tanévről. – Iskolai értesítők az 1884–1885. tanévről. – Egyházi névtárak és directoriumok. (Magyar Könyvszemle, 1885)
A történelmi kiállításról. (Magyar Salon, 1886)
Turcs et Hongrois. (Revue de l’Orient, 1886)
Útmutató Budapest főváros történelmi kiállításához. 1886. Összeáll. Pósta Bélával. (1–3. kiad. Bp., 1886)
Magyar irodalom. – Hazai nem magyar irodalom. – Egyházi névtárak és directoriumok. (Magyar Könyvszemle, 1886–1894)
Iskolai értesítők az 1885/86– 1890/91. tanévről. Magyar Könyvszemle, 1886–1891)
Az olasz könyvtárak 1885. évi pragmatikája. – Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I. kötetéhez. – Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának II. kötetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1890)
Magyarországi könyvészet. 1881–1891. Összeáll. (Bp., 1891)
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának ősnyomtatványai. 1465–1500. Leírta H. I. (A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának czímjegyzéke. ősnyomtatványok. 1. Bp., 1895)
Erdélyi országgyűlési törvényczikkek a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, 1895–1896)
A budapesti kir. m. tudományegyetem bölcsészeti karának irodalmi munkássága. 1780–1895. Összeáll. (Bp., 1896)
Pótlék a Magyar Nemzeti Múzeumi Könyvtár ősnyomtatványainak jegyzékéhez. 1–2. (Magyar Könyvszemle, 1900)
A hazai nyomdák 1901-ben. – A hazai nyomdák 1902-ben. (Magyar Könyvszemle, 1902–1903)
A magyar bibliográfiai irodalom az 1904–1911. évben. (Magyar Könyvszemle, 1904–1911)
Revisnyei Reviczky János Ferenc könyvtára 1742-ből. (Magyar Könyvszemle, 1905).

Irodalom

Irod.: Gulyás Pál: H. I. (Magyar Könyvszemle, 1911)
Öngyilkos múzeumi igazgató-őr. Magyar Nemzet, 1911)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. (Pannonhalma, 1987)
Galambos Ferenc: H. I. 1851–1911. (Könyvtáros, 1979)
Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. (Tatabánya, 2000).

Megjegyzések

Gulyás: téves halálozási év: 1918!; MÉL téves születési hely: Tatabánya!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője