Család

Kecskeméti evangélikus családból származott. Sz: Horváth János orvos, Kollerich Vilma. F: Drucker Adèle. Leánya: Badics Lászlóné Horváth Piroska.

Iskola

A kecskeméti evangélikus gimnáziumban éretts. (1870), a kecskeméti jogakadémián (1870–1873), a budapesti tudományegyetemen tanult (1873–1877), Budapesten állam- és jogtudori okl. szerzett (1877), ügyvédi vizsgát tett (1878), a magyar közjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1904).

Életút

A pesti, ill. a bp.-i kir. törvényszék, majd a bp.-i kir. ítélőtábla gyakornoka, segédfogalmazója, fogalmazója (1873–1886), a bp.-i (1886–1891), a pestvidéki kir. ügyészség alügyésze (1891–1907). Kir. ügyésznek nevezték ki és szolgálattételre beosztották az Igazságügyi Minisztérium VII. Ügyosztályába (1907–1911), kir. főügyészhelyettesként nyugdíjazták (1912). A bp.-i tudományegyetemen a magyar közjog magántanára (1904–1911). Jogtörténészként elsősorban Magyarországnak a Monarchián belüli közjogi helyzetével, a kiegyezés közjogi előzményeivel, ezzel kapcsolatos korai jogi és jogtörténeti törekvések vizsgálatával, a Pragmatica Sanctio jogtörténetével, Klauzál Gábor munkásságával foglalkozott.

Emlékezet

Kecskeméten és Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, Kecskeméten családi sírboltban nyugszik.

Elismertség

Kecskemét város Széchenyi-díja (1873).

Szerkesztés

Kisebb írásai, publicisztikái, vezércikkei, jogi dolgozatai – többek között – a Huszadik Században (1900), A Jog c. lapban (1902, 1905, 1910), a Győri Hírlapban (1903), a Szegedi Híradóban (1903–1906), Az Ujságban (1904), a Jövendőben (1905), a Magyar Jogász Ujságban (1905), a nagyváradi Szabadság c. lapban (1905), az Ügyvédek Lapjában (1905–1906), a Délmagyarországi Közlönyben (1906) és a Politikai Hetiszemlében jelentek meg (1906).