Horváth István Károly
Horváth István Károly

2025. február 6. Csütörtök

Horváth István Károly

irodalomtörténész, klasszika-filológus, műfordító

Születési adatok

1931. július 12.

Sárvár, Vas vármegye

Halálozási adatok

1966. augusztus 29.

Szeged

Temetési adatok

1966. szeptember 1.

Szeged


Család

Sz: Maráczi Mária. Apja cipész kisiparos volt. Nős, egy leánya született: Horváth Judit.

Iskola

Középiskoláit Sárvárott, Kőszegen és Szombathelyen végezte, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1950), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar–latin szakon tanult, latin–görög szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954), az irodalomtudományok kandidátusa (1958).

Életút

Az Orvosi Segédképző Iskola tanára (1953). Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kara, ill. az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszék tanársegéde (1953–1954), az MTA–TMB-n Trencsényi-Waldapfel Imre aspiránsa (1954–1957). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Klasszika-filológiai Tanszék egy. adjunktusa (1958–1962), egy. docense (1962–1966). A Magyar Rádió és TV egyik első dramaturgja (1958). Ókori latin irodalommal, elsősorban Catullus munkásságával foglalkozott. Az antik kultúra továbbélését vizsgálta a magyar és a világirodalomban. Különösen értékes műfordítói tevékenysége: klasszikus római irodalmat tolmácsolt, legismertebb műve Petronius Satyricon c. munkájának magyar fordítása. Az antik kultúra és irodalom érdekében széles körű publicisztikai és tudománynépszerűsítő tevékenységet folytatott napilapokban, rádióban és a budapesti szabadegyetemeken.

Emlékezet

Szegeden élt és tevékenykedett, a Belvárosi Temetőben nyugszik. Emlékét őrzi a Horváth István Károly Latin Nyelvi és Kultúrtörténeti Verseny.

Elismertség

Az MTA Klasszika-filológiai Bizottsága és az MTA–TMB Nyelv- és Irodalomtudományi Bizottsága tagja. Az Ókortudományi Társaság elnökségi és választmányi tagja.

Szerkesztés

A Fontes Minores Latini c. könyvsorozat szerkesztője (1965–1966). Az Antik Tanulmányok szerkesztőbizottságának tagja (1965– 1966).

Főbb művei

F. m.: A „szépséges rossz” mítosza. (Antik Tanulmányok, 1955)
József Attila és a klasszikus metrum. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955)
A catullusi költészet népi kapcsolatai. (Az ELTE Évkönyve. 1955. Bp., 1956)
Sárvár szerepe a XVI. század magyar kultúrájában. (Tinódi-emlékkönyv. Összeáll., a bevezető tanulmányt is írta Naszádos Istvánnal. Szombathely, 1956
hasonmás kiad. Sárvár, 2006)
Catulle et la tradition populaire italique. (Acta Antiqua, 1957)
Catullus. Kand. értek. (Bp., 1957)
Vita Anouilh Antigonéjéről. (Nagyvilág, 1957)
Impius Aeneas. (Acta Antiqua, 1958)
Ovidius számkivetéséről. (Filológiai Közlöny, 1958)
De vita operibusque Ladislai de Macedonia. Obermayer Erzsébettel. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Antiqua, 1958)
Korszakok és irányok a Catullus-filológia történetében. (Antik Tanulmányok, 1959)
Klasszikus művek magyarra fordításának módszere. (Magyar Nyelv, 1961)
Néhány szó a Hamlet-talányról. (Filológiai Közlöny, 1961)
Amor und Amicitia bei Catull. (Acta Antiqua, 1961)
Aurus Persius Flaccus szatírái. – A. Persi Flacci Saturae. Ford. Muraközi Gyula. A bevezető tanulmányt írta. (Görög és latin írók. 6. Bp., 1961)
Catull und Horaz. Dichter ihrer Zeit. (Sozialökonomische Verhältnisse im alten Orient und im Klassischen Altertum. Berlin, 1961)
Egy Origenés-hely problematikájához. (Antik Tanulmányok, 1962)
Irodalmi élet a régi Rómában. Szemelvények Róma klasszikus századainak életéből. Összeáll. (Európai antológia. Bp., 1962)
La technique de traduction de Catulle à la lumière du papyrus de Callimaque retrouvé à Tebtynis. (Acta Antiqua, 1962)
A Prometheus-mítosz három évezrede. (Világosság, 1962)
Római költők antológiája. Szerk. Szepessy Tibor. A bevezető tanulmányt írta. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1963)
Orationes Ladislai de Macedonia. Valaczkai Lászlóval. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Antiqua, 1964)
Decimus Iunius Iuvenalis szatírái. – D. Iuni Iuvenali Saturae. Ford. Muraközi Gyula. A bevezető tanulmányt írta. (Görög és latin írók. 9. Bp., 1964)
Görög költők antológiája. Szerk. Szepessy Tibor. A bevezető tanulmányt írta. (A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1964)
A világnak lángfalain túl? Lucretius és valláskritikája. (Világosság, 1964)
Szemelvénygyűjtemény a római császárkor költészetéből. Szerk., a szövegeket vál. (Fontes Minores Latini. 2. Bp., 1965)
Egy szó két betűje a Iuvenalis-filológiában. (Antik Tanulmányok, 1966)
Aranykor – mítosz – aranykor ideológiája. (Világosság, 1966)
Az etruszk saeculum-számítás továbbélése a rómaiaknál. (Antik Tanulmányok, 1967)
A régi Róma aranykora. 24 táblával, 2 kihajtható térképpel. (Európa nagy korszakai. Bp., 1967)
ford.: Petronius Arbiter: Trimalchio lakomája. A szerző Satyricon c. művének részlete. Ford. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1958)
Petronius versei. [Petronius Arbiter]. Ford., az utószót írta. Ill. Varga Győző. (Bp., 1959)
Euripidész: Hekabé. Ford. (Euripidész válogatott drámái. Bp., 1961)
Tibullus és Propertius összes költeményei. Ford. Többekkel. (Bp., 1962)
Petronius Arbiter: Satyricon. Regénytöredékek. Ford. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1963)
Petronius Arbiter: Trimalchio lakomája. A szerző Satyricon c. művének részlete. Vál., a bevezetést írta Szőcs István. Ford. (Téka. Bukarest, 1970)
Petronius Arbiter: Satyricon. Regénytöredékek. Az utószót írta Szepessy Tibor. Ford. (Bibliotheca Classica. 2. kiad. Bp., 1972)
Tibullus és Propertius összes költeményei. Ford. Többekkel. Bibliofil kiadásváltozattal is. (Bibliotheca Classica. 2. kiad. Bp., 1976)
Catullus versei. Ford. Többekkel. (Lyra mundi. Bp., 1978)
Euripidész: Hekabé. Ford. (Euripidész összes drámái. Bp., 1984)
Quintus Horatius Flaccus legszebb versei. Ford. Többekkel. (A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1993)
Petronius Arbiter: Satyricon. Regénytöredékek. Az utószót írta Szepessy Tibor. Ford. (Az antik világ könyvei. 2. jav. kiad. Szeged, 1994 és 1996)
Ovidius. [Publius Ovidius Naso]: Szerelmek. Költemények. Ford. Többekkel. (Bp., 1998).

Irodalom

Irod.: V. Kovács Sándor: H. I. K. Művei bibliográfiájával. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
Naszádos István: H. I. K. (Vasi Szemle, 1966)
Devecseri Gábor: Catullus megszállottja. H. I. K.-ról. (D. G.: Lágymányosi istenek. Bp., 1967)
Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerk. Sulyokné Matócza Eleonóra. (Sárvár, 1993)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996).

Megjegyzések

MÉL téves halálozási adat: aug. 30. Gyászjelentése szerint aug. 29-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője