Horváth Ignác
Horváth Ignác

2024. március 29. Péntek

Horváth Ignác

mérnök

Születési adatok

1843. július 25.

Pest

Halálozási adatok

1881. április 18.

Budapest

Temetési adatok

1881. április 20.

Budapest

Kerepesi út


Család

Apját korán elveszítette, anyja és Szabóky Adolf (1821–1880) pedagógus, piarista szerzetes nevelte fel.

Iskola

A pesti József Műegyetemen (1861–1865), a Zürichi Műszaki Egyetemen (1866–1867), a párizsi École Politechnique Pratique-on tanult (1867–1868), hazatérése után gépészmérnöki okl. szerzett (1868). Az MTA tagja (l.: 1874. máj. 28.).

Életút

A József Műegyetem Gépészmérnöki Osztály Erőműgéptan Tanszék tanársegéde (1865–1866), ill. segédtanára (1869–1870); közben a Helytartótanács ösztöndíjával Zürichben és Párizsban, az erőmű-gépészettanban képezte tovább magát (1866–1868). A József Műegyetemen az erőműgéptan ny. r. tanára (1870–1881). Súlyosan megbetegedett, Nizzában és Mentonban gyógyíttatta magát (1870–1872). A magyarországi anyagvizsgálati, műszaki mechanikai és alkalmazott hidraulikai kutatások úttörőjeként elsőként tisztázta a hidraulika, statika, mechanika tudományok fogalmi kereteit. Elsőként vizsgálta a Duna folyamsebességét, vízsebesség-változásokat, s ehhez nemzetközileg is jelentős vízsebességmérő műszert szerkesztett. Nevéhez fűződik a József Műegyetem mechanikai laboratóriumának megtervezése és felszerelése. Kőzettani vizsgálatokkal is foglalkozott, továbbá tanulmányozta a magyarországi és nemzetközi mérnök- és iparosképzés helyzetét.

Emlékezet

Legjelentősebb munkája, a Duna folyam vízsebességének méréséről, ill. több német nyelvű mérnöki dolgozata kéziratban maradt. Több írását a Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattára (= Országos Széchényi Könyvtár) őrzi. Életében sokat betegeskedett, betegsége súlyosbodása után Budapesten öngyilkos lett. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Főbb művei

F. m.: Poncelet tételének egyszerű levezetése és általánosítása. (Akadémiai Értesítő, 1867)
A budapesti m. kir. műegyetem erőműszaki munkatermének műszerei és készülékei. Kilencz ábrával. – Bajorország ipartanodáiról. (Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1873)
Az iparosoktatás Bajorhonban, tekintettel honi viszonyainkra. Toldalékul a Poroszhonban 1870-ig fennállott ipartanodák átalakítására és újabb szervezetűek felállítására vonatkozó rendeletek. (Bp., 1873
németül: Nürnberg, 1875)
Dynamometer für Arbeitsmaschinen. (Bp., 1873)
Mechanika. I. rész. Kinematika. I. köt. A pont kinematikája. A szöveg közé nyomott 102 fametszetű ábrával. (Bp., 1874)
Műszaki mechanika. A súrlódás elmélete. Alkalmazott hydraulika. H. I. ny. r. tanár műegyetemi előadásai nyomán összeáll. László Béla. (Bp., 1875)
Az 1876-iki vízáradás alkalmából Budapesten tett vízmérésekről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1878. dec. 16.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1878)
Közlemények a m. kir. József Műegyetem műszaki mechanikai laboratóriuma részéről. 1. füz. (Bp., 1878)
A belföldi bányákban termelt burkolatkövek kőzettani s erőműtani vizsgálata. Szabó Józseffel. (Bp., 1878)
Műszaki mechanika. H. I. ny. r. tanár műegyetemi előadásai nyomán összeáll. Prenoszil Géza. (Bp., 1879)
A víz sebességének méréséről. (Akadémiai Értesítő, 1880)
A hydraulika fogalma. H. I. ny. r. tanár műegyetemi előadásai nyomán. (Bp., 1880)
Statika. H. I. ny. r. tanár műegyetemi előadásai nyomán. (Bp., 1881).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1881. ápr. 24.)
A kir. József Műegyetem tanárai és hallgatói. 1851–1882. (Bp., 1883)
Drahos István: Száz éve jelent meg az első magyar kinematika tárgyú könyv. Emlékezés H. I. professzora. (Miskolc, 1974)
Fejér László: Egy félbetört életpálya. H. I. műegyetemi professzor emléke. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás köréből, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője