Horváth Henrik
művészettörténész, muzeológus
Születési adatok
1888. április 3.
Szászhermány, Brassó vármegye
Halálozási adatok
1941. január 15.
Budapest
Temetési adatok
1941. január 17.
Budapest
Kerepesi út
Család
Evangélikus családból származott. Sz: Horváth Péter községi jegyző, helytörténész, Boltsess Katalin. F: Kubelka Anna. Leánya: Horváth Annemarie; fia: Horváth Harry.Iskola
A lipcsei, a bécsi és a bp.-i tudományegyetemen tanult, Budapesten bölcsészdoktori okl. szerzett (1914?), a bp.-i kereskedelmi akadémián is végzett (1910-es évek), majd olasz állami ösztöndíjjal a Római Magyar Történeti Intézet tagjaként Olaszországban művészettörténeti kutatásokat folytatott (1922–1925). A keresztény középkor művészete tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1930). Az MTA tagja (l.: 1940. ápr. 26.).Életút
Az I. vh. alatt a szerb, az orosz, majd az olasz fronton harcolt (1918-ig), az összeomlás után a bp.-i Futura cég tisztviselője (1919–1922). A Fővárosi Múzeum segédőre (1922–1929), őre (1929–1935), osztályigazgatója (1935–1937), a székesfővárosi múzeumok központi igazgatója (1937–1941). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1930–1937), a középkori művészet c. ny. rk. tanára (1937–1941). Középkori magyar művészettel, elsősorban a román és a gótikus kor egyházművészeti emlékeivel, a magyar szobrászat kialakulásának kezdeteivel, ill. Pest-Buda művészetével foglalkozott. Összeállította a budai kőfaragók névjegyzékét és közzétette az általuk használt kőfaragójeleket. Alapvetően új eredményeket ért el a Zsigmond kori magyar művészet kutatásában, munkásságának legnagyobb érdeme, hogy új fejezetet teremtett a gótika és a reneszánsz közötti átmenet emlékeinek. Későbbi művei közül kiemelkedik a főváros 19. sz.-i ötvösművészetét bemutató dolgozatai, ill. a Mátyás kori reneszánsz művészetet feltáró munkái. Muzeológusként létrehozta a Fővárosi Múzeum Kőemléktárát (az elsősorban Buda középkori és török kori kőemlékeit bemutató lapidáriumot a Halászbástya északi szárnyában helyezte el és 1932-ben nyitották meg). Könyvtárát a főváros megvásárolta, a gyűjtemény jelenleg a Fővárosi Képtár Könyvtárának része.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik, a Kerepesi (= Fiumei úti) Temetőben. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Elismertség
Az MTA Archaeologiai Bizottsága tagja (1934–1941). A Comité International d’Histoire de l’Art tagja. A Német Régészeti Intézet l. tagja.Főbb művei
F. m.: Ismeretlen Kálvin-arckép a Raffael-iskolából. (Protestáns Szemle, 1924)Siena ed il primo rinascimento ungherese. (Corvina, 1925)
Magyar ötvösök Bécsben. (Historia, 1930)
A budai pénzverde művészettörténete a késői középkorban. (Numizmatikai Közlöny, 1931/32)
A Fővárosi Múzeum kőemléktárának leíró lajstroma. Összeáll. (Bp., 1932)
H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1932)
Buda a középkorban. (Magyar Művészet, 1932)
Esztétika és művészettörténet. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1933)
Chinoiserie falfestmények Budán. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1933)
A budai Szent György-relief. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1934)
Pannoniai antik elemek továbbélése román épületplasztikánkban. (Pannonia Könyvtár. 10. Pécs, 1935)
Budai kőfaragók és kőfaragójelek. (Magyar Művészet, 1935
Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái. 6. Bp., 1936)
Buda visszafoglalása 250. évfordulójának emlékkiállítása. Kat. Összeáll. Layer Károllyal. Hódoltság és felszabadítás a művészettörténetben. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1936)
A magyar szobrászat kezdetei. (Bp., 1936)
Zsigmond király és kora. (Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái. 8. Bp., 1937)
Szentpéteri József pesti ötvösmester művészete. (Budapest Régiségei, 1937)
Az árvíz a művészetben. (A pest-budai árvíz 1838- ban. Szerk. Némethy Károly. Bp., 1938)
Budapest művészeti emlékei. Az előszót Gerevich Tibor írta. (Magyarország művészeti emlékei. 2. Bp., 1938)
Gótikus bronzmozsár a Halászbástyai Kőemléktárban. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1939)
Il rinascimento in Ungheria. (Roma, 1939)
Románkori művészetünk. (Magyar Szemle, 1939)
A kézműipar új formái. (Magyar művelődéstörténet. II. köt. Bp., 1940
hasonmás kiad. Szekszárd, 1993)
A Mátyás-kori magyar művészet. (Mátyás Király Emlékkönyv. II. köt. Bp., 1940)
Budapest e Milano. (Bp., 1941)
Középkori budai fejek. Az előszót Némethy Károly írta. (Bp., 1941)
Árpádházi Szent Erzsébet síremléke és egyéb tanulmányok. Szerk. Dercsényi Dezső. (Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái. 15. Bp., 1944).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)Gerevich Tibor: H. H. emlékezete. (Archaeologiai Értesítő, 1941)
Genthon István: H. H. – Kelényi B. Ottó: H. H. irodalmi működése. 1922–1941. Árpádházi Szent Erzsébet síremléke és egyéb tanulmányok. (Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái. 15. Bp., 1944)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Schwarcz Katalin: H. H. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Aujeszky Aladár
orvos, állatorvos, bakteriológus
Fazekas Mihály
író, költő, botanikus
Gábor Andor
író, költő, újságíró, műfordító
Lyka Károly
művészettörténész, szerkesztő, botanikus
Varga Zoltán
edző, labdarúgó
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
