Horváth Béla, gherémi
orvos, szemész
Születési adatok
1894. október 14.
Hejőcsaba, Borsod vármegye
Halálozási adatok
1968. május 25.
Budapest
Család
Református családból származott. Sz: Horváth Jenő MÁV-alkalmazott, Székely Katalin.Iskola
A miskolci református gimnáziumban éretts. (1912), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1918), a szemészeti diagnosztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1925).Életút
Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1917–1918: megszakítással), olasz hadifogságban volt (1918–1919). Az összeomlás után a Pázmány Péter Tudományegyetem III. sz. Szemészeti Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1919–1924), egy. adjunktusa (1924–1939) és magántanára (1925–1934), a szemészet c. ny. rk. tanára (1934–1939), az Állami Szemkórház igazgatója (1939–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján a szemészet ny. r. tanára és a Klinika igazgatója (1940–1944); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1943–1944). Visszatért Budapestre (1944 ősze), majd a vele tartó hallgatókkal Breslauba (= Wrocław), ill. Halléba távozott; visszatért Németországból is, de jobboldali magatartása miatt nem igazolták (1945. okt.). A Barcsi járás trachomafelügyelője (1948–1949), a Barcsi Kórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1949–1964), egyúttal a Szülészeti-nőgyógyászati Osztállyal bővített kórház igazgatója (1950–1964). Szemészeti műtéttannal és diagnosztikával, elsősorban a szemgolyó betegségeivel, ill. a szemhéjak röntgenbesugárzásával, trachomaműtétekkel, szemtuberkulózissal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a szemészeti idegentestek lokalizációja, műtéti eltávolítása terén. Új kancsalsági varrata, tokfogó csípője, ún. zonuloruptora nemzetközileg is ismertté tette nevét. Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Emlékezet
A Magyar Szemorvos Társaság alelnöke (1935-től). A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE) Kolozsvári Fiókjának elnöke (1940–1944).Főbb művei
F. m.: Szembeli idegentestek okozta lencsetokhomály. (Orvosi Hetilap, 1920. 29.)Lefolyt keratitis parenchymatosa után visszamaradt corneális ereződés. (Szemészet, 1922)
Retinitis haeomorrhagica. (Szemészet, 1922)
A bacterium fluorescens liquorfaciens szemészeti vonatkozásban. (Szemészet, 1922
németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1922)
Az afenil intravenás alkalmazása a conjunctivitis vernalis therápiájában. (Orvosi Hetilap, 1922. 4.)
A szem belsejében lévő réz-idegentest okozta lencsehomályról. (Orvosi Hetilap, 1922. 36.)
A bacterium fluorescens szerepe a postoperativ fertőzésekről. (Magyar Orvosi Archivum, 1923)
Die Stanungspapille nach Questschung des Augapfels. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1923)
Influenza után jelentkezett lencsehomály. (Orvosi Hetilap, 1923. 8.
németül: Kataraktbildung nach Influenza. Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1923)
A II. sz. Szemészeti Klinika röntgen-berendezése. (Szemészet, 1924)
Vossius-féle lencsehomály. – A Vossius-féle lencsehomály keletkezése. (Orvosi Hetilap, 1924. 18–19.)
Módosítás a Gullstrand-réslámpa világítási berendezésén. (Orvosi Hetilap, 1924. 24.)
Trachomások szaruhártyáján réslámpával végzett vizsgálatok. (Orvosi Hetilap, 1924. 28.
németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1924)
Az iris pigmentrétegének kifordulása. (Szemészet, 1925)
Szemészeti röntgen-therápia. (Orvosi Hetilap, 1925. 1.)
A bulbus elülső részének vizsgálatára szánt optikai eszközökről. Magántanári próbaelőadás. (Orvosi Hetilap, 1925. 4.)
Gyulladásos eredetű ektropium uveae. (Orvosi Hetilap, 1925. 36.)
A stereoskopos koponya-röntgenfelvételekről. (Magyar Röntgen-közlöny, 1926)
Tapasztalatok a szemészeti röntgen-therápia köréből. (Magyar Röntgen-közlöny, 1927)
Szemhéjkifordító műszer. (Orvosi Hetilap, 1927. 7.)
Bőrszarvképződés a szemhéjon. (Orvosi Hetilap, 1927. 14.)
Szemüregi angioma. (Orvosi Hetilap, 1927. 15.)
Cyklodialysis módosításáról. (Orvosi Hetilap, 1927. 23.)
Újabb varrásmód izomresectiónál. (Orvosi Hetilap, 1929. 51.)
Szembetegségek és fogbajok. (Orvosképzés, 1930)
A szemészeti röntgenfelvételek technikájáról. (Szemészet, 1930)
Lyukképződés a maculában. (Orvosi Hetilap, 1930. 1.)
A szem égési sérülései. – A hályogműtét indicatiójáról. (Orvosi Hetilap, 1931)
A gümőkóros uveitisek tuberkulin-diagnosztikája és kezelése. (Orvosképzés, 1932)
Érzéstelenítés a mindennapi szemészetben. – Újabb szempontok a trachoma kezelésében. (Orvosi Hetilap, 1932)
A gyulladásos szembetegségek röntgen-kezeléséről. (Magyar Orvosok és Természettudósok Vándorgyűlésének munkálatai, 1934)
A réslámpa jelentősége a szemészetben. (Budapesti Orvosi Ujság, 1934)
A szem gümőkórjának jelentősége a hazai tbc elleni küzdelem szempontjából. (A tuberkulózis elleni küzdelem, 1934)
Mikor szorulunk szemüvegre? (Természettudományi Közlöny, 1935)
A kórjelzés újabb haladása a szemészetben. – Insulinkenőcs alkalmazása a szemészetben. (Budapesti Orvosi Ujság, 1938)
Hályogműtét sclera-varrattal. (Szemészet, 1938)
Világító periméteren végzett látótérvizsgálatok. Németh Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1938. 31.
németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1938)
A szürkehályog és annak modern gyógyítása. (A Kis Akadémia Könyvtára. 32. Bp., 1939)
A szem gyulladásos megbetegedéseinek röntgen-kezelése. (Orvosi Hetilap, 1939. 5.)
A trachoma és annak jelentősége Magyarországon. (Orvosképzés, 1942
és külön: Bp., 1942).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1968. jún. 2.)Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Százhuszonöt éve nyílt meg a kolozsvári tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
