Horvát Olivér Adolf
Horvát Olivér Adolf

2024. december 7. Szombat

Horvát Olivér Adolf

biológus, botanikus, ciszterci szerzetes

Névváltozatok

Horvát Adolf Olivér; Horváth Adolf

Születési adatok

1907. március 6.

Girált, Sáros vármegye

Halálozási adatok

2006. augusztus 17.

Zirc


Család

Apja 1908-ban költözött Debrecenbe. Sz: Horvát Artur debreceni törvényszéki orvos, Berzeviczy Margit.

Iskola

A debreceni piarista gimnáziumban éretts. (1924), belépett a ciszterci rendbe (1924. aug. 13.), a rend zirci hittudományi főiskoláján tanult (1924–1929), ünnepélyes fogadalmat tett (1929. jún. 22.), pappá szentelték (1929. szept. 8.). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári (1932) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1942), a biológiai tudományok kandidátusa (1958), doktora (életművéért, 1991).

Életút

A Ciszterci Rend Pécsi Gimnáziumának (= Nagy Lajos Gimnázium) tanára (1931–1949), egyházi alkalmazásban, tanár Pécsett (1949–1951). A rend feloszlatása után a Kaposvári Gimnázium, Mezőgazdasági Szakközépiskola és a Tanítóképző Intézet (1951– 1955), a pécsi Széchenyi István Gimnázium tanára (1955–1967). A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Növénytani Tanszék c. egy. tanára (1991. júl. 1-jétől). A Mecsek hegység és környéke flórájának és vegetációjának feltárója, közel száz új taxon, sajátos mecseki földrajzi variáns leírója. Elkészítette a Mecsek növényföldrajzi és erdőtipológiai térképét, a Mecsekről írt műve az első és legteljesebb magyar tájflóra- monográfia. Tudományos pályájának kezdetén a Mecsek flórája mellett Külső-Somogy és környékének addig botanikailag szinte teljesen feltáratlan területeivel is foglalkozott: egyetemi doktori értekezésében 1099 növényfajt mutatott ki erről az alig ismert országrészről. A II. vh. éveiben a ciszterci rend szentgotthárdi erdeiben kutatott, valamint a Pozsony megyei Somorján gyűjtött florisztikai adatokat. 1952-től ismét elsősorban a Mecsek-hegység flóráját vizsgálta: a Mecseki Erdőgazdaság mérnökeinek közreműködésével a hegység növényföldrajzi térképezését irányította. Boros Istvánnal megalapította a Pécsi Múzeum (= Janus Pannonius Múzeum) Természettudományi Osztályát és a herbáriumot (1949-ben).

Emlékezet

Nyolcvanadik, kilencvenedik és kilencvenötödik születésnapjára a hazai és a külföldi botanikusok emlékkötettel köszöntötték. Születésének 100. évfordulóján a Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézet Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszéke emléktáblát avatott (a Herbáriumban, 2007. jún. 28-án). Emlékére a Mecsek Egyesület Horvát Adolf Olivér-emléktúrát szervezett, ahol tiszteletére emlékkövet is felállított (2009. márc. 7-én). Tanítványa, az Egyesült Államokban élő Garay László, az Andokban felfedezett orchideafajt róla nevezte el (Horvatia andicola).

Elismertség

A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) tagja, Növénytani és Biológiai Természetvédelmi Munkabizottságának elnöke. A Szent István Akadémia tagja (1948-tól). A Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportjának elnöke (1978–1985), örökös tb. elnöke (1985-től). Az Association de Phytosociologie tagja.

Elismerés

A Pécsi Akadémiai Bizottság Nívódíja (1972), Jávorka Sándor-emlékérem (1982), MTESZ Díj (1985), a Baranya Megyei Tanács Tudományos Kutatói Díja (1986), Szocialista Kultúráért (1989), Grastyán Endre-díj (1991), Széchenyi-díj (1993), Clusius-emlékérem (1997). Pécs város díszpolgára (1991).

Főbb művei

F. m.: A baranyai flóraterület különlegességei. (A Ciszterci Rend Gimnáziumának Értesítője, 1934
és külön: Pécs sz. kir. város kiadványai. Pécs, 1934)
A baranyai és a déldunántúli flóraterület közös különlegességei. (Mecsek Emlékkönyv. Pécs, 1935)
A baranyai növényvilág kutatásának irodalma. (Pannónia Könyvtár. 12. Pécs, 1935)
Ex flora Baranyensi. 1–2. füz. (Pécs, 1935–1936)
A baranyai flóra elemzése. (A Pécsi Városi Múzeum Kiadványai. 4. Pécs, 1936)
Mediterrán elemek a baranyai flórában. (Pannónia Könyvtár. 28. Pécs, 1936)
Új, herbáriumi adat a Calla palustris magyarországi előfordulásához. (Botanikai Közlemények, 1937)
A Mecsek ritka virágai. A baranyai flórajárás különlegességei. A baranyai flóraterület különlegességei c. műve átd. kiadása. Ill. Csapody Vera. (2–3. kiad. Pécs, 1938)
Kitaibel Pál Baranyában. (A Ciszterci Rend Gimnáziumának Évkönyve. Pécs, 1939)
Adatok Baranya növényföldrajzához. 1 táblával. (Borbásia, 1940)
A pécsi piac vadvirágai. (Búvár, 1940)
Hazatért Bácska flórája… (Búvár, 1941)
Kitaibel Pál botanikus naplófeljegyzései tolnai útjáról. Sajtó alá rend. és kiadta Gombocz Endrével. (Tolna vármegye múltjából. 6. Szekszárd, 1941)
A Dunántúl növényföldrajzi határa keleten. (Pannónia, 1941–1942)
A Mecsek hegység és déli síkjának növényzete. I–II. I. Képek a Mecsek növényéletéből. II. A Mecsek hegység és déli síkjának növényzete. (Pécs, 1941–1942)
Külsősomogy és környékének növényzete. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1943
megjelent kivonatosan: Borbásia, 1942)
A magyar flóra. (Sorsunk, 1943)
Angolkerti séták. (Zirc és Vidéke, 1943)
Pótlások a Mecsek hegység és környékének flórájához. 1–2. (Botanikai Közlemények, 1943–1944)
A pécsi Mecsek növénytakarójának kettőssége. (A Mecsek Egyesület Évkönyve, 1944)
A pécsi Mecsek – Misina – természetes növényszövetkezetei. (A pécsi Dunántúli Tudományos Intézet kiadványai. 8. Pécs, 1946)
Mecseki tölgyesek erdőtípusai. (Pécs, 1947)
Újabb adatok a szentgotthárdi apátság erdeinek ismeretéhez. – Adatok Somorja környékének növényföldrajzához. Új adatok Baranya flórájának ismeretéhez. (Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis, 1949)
A Mecsek növénytakarója. A növényföldrajzi elemek és a hegyépítő kőzetek kapcsolata. (Földrajzi Közlemények, 1954)
Somogy flóraismeretének felhasználása a biológiai oktatásban. (Somogyi Pedagógus, 1956)
A mecseki erdőtípusok. Monográfia és kand. értek. (Pécs, 1957
kivonatosan: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1956)
Mecseki gyertyános tölgyesek erdőtípusai. – Pótadatok a Mecsek hegység és környékének flórájához. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1957)
A mecseki bükkösök erdőtípusai. 2 táblával. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1958)
A Pécs környéki szőlők és gyümölcsösök eredeti vegetációja. (Botanikai Közlemények, 1959)
Mecseki gesztenyések. 4 táblával. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1959)
Mecsek környéki rétek. – Mecseki erdőtípus- tanulmányok. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1960)
Vörös áfonya a Mecsekben. (Botanikai Közlemények, 1960)
Anthropogén hatás a Mecsek környék vegetációjára. – Mecseki vegetációs tanulmányok. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1961)
A Keleti Mecsek északi részének erdei növénytársulásai. Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászvár erdeinek vegetációs térképe. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. Series Geographica. 15. Bp., 1961)
A mecseki erdőtalaj-elemzések eredményei. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1962)
A mecseki tájak erdei növénytársulásai. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1963)
A nagyharsányi Szársomlyón végzett mikroklímamérések eredményei. Papp Lászlóval. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1964)
A Mecsek hegység növényföldrajza. 1–2. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1965–1966)
A Mecsek és Fruska Gora növényzetének összehasonlítása. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1968)
Újabb adatok a Mecsek geobotanikai ismeretéhez. A Mecsek hegység növényföldrajzi vázlata. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1970)
A mecseki vegyes erdők és bükkösök vegetációjának elemzése. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1971)
Die Vegetation des Mecsekgebirges und seiner Ungebung. Monográfia. (Bp., 1972)
Pótlások és kiegészítések a Mecsek hegység és déli síkjának növényzete ismeretéhez. 1942–1971. 1–2. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1973– 1974)
Növényélet. – A természetvilág megismeréstörténetének vázlata. (Baranya megye természeti földrajza. Szerk. Lovász György. Pécs, 1977)
Potentillio–Quercetum [Sensu Latissimo] Wälder. 1–3. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1978– 1983)
A Mecsek ritka virágai. A festményeket Csapody Vera készítette. Függelékben: Emlékek, élmények Csapody Veráról. (A Pécsi Akadémiai Bizottság kiadása. 4. átd. és bőv. kiad. Pécs, 1988)
A baranyai flórajárás különlegességei. A Mecsek és környéke florisztikai és cönológiai kutatásának eredményei. Tudományos életmű összefoglalása és doktori értek. (Pécs, 1990)
Haynald Lajos, a magyar florisztika legbőkezűbb mecénása. (Haynald bíboros emlékezete. Halálának centenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott előadások. Kalocsa, 1991)
Pótlások és kiegészítések a Mecsek hegység és déli síkjának növényzete ismeretéhez. 1972–2000. Kevey Balázzsal. (Folia Comloensis – Komlói Közlemények, 2000).

Irodalom

Irod.: Szabó László: H. A. O. 75 éves. (Botanikai Közlemények, 1982)
Hallama Erzsébet: „Fele játék, fele gyötrelem.” Tudósportrék. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1986)
Studia phytologica nova. Dissertationes ex parte utiles ad studia comparativa vegetationis Mecsekiensis in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát. Szerk. Szabó László Gyula. (Pécs, 1987)
Lehmann Antal: H. A. O. 80 éves. (Földrajzi Értesítő, 1988)
Kevey Balázs: A 80 éves H. A. O. köszöntése. (Botanikai Közlemények, 1989)
Studia phytologica. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in anniversario nonagesimo nativitatis. 1907–1997. – Tanulmányok a 90 éves H. A. O. tiszteletére. Szerk. Borhidi Attila, Szabó László Gyula. (Pécs, 1997)
Hittel és alázattal. Köszöntő kötet H. A. O. 95. születésnapjára. Szerk. Stirling János. (Pécs, 2002)
Cseri Rezső: Korszakváltások tanúja. A ciszterci paptanár, H. A. O. (Természetbúvár, 2003)
Szabó Franciska: Egy orchideanemzetség névadója. Beszélgetés H. O. A. botanikussal, ciszterci tanárral. (Új Ember, 2003. márc. 23.)
Szabó László Gyula: In memoriam H. A. O. (Pécsi Szemle, 2006)
H. A. O.-emléktábla. (Pécsi Szemle, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője