Hornig Károly
Hornig Károly

2022. május 19. Csütörtök

Hornig Károly, hornburgi br.

bíboros

Születési adatok

1840. augusztus 10.

Pest

Halálozási adatok

1917. február 9.

Veszprém megye

Temetési adatok

1917. február 13.

Veszprém


Család

Sziléziai eredetű családból származott. Sz: Hornig Antal (1811–1867) vízi és vasúti mérnök, Kopics Mária (1813–1887). Testvére: Hornig Vilmos (1842–1876) MÁV-igazgató.

Iskola

Középiskoláit Bécsben, Budán és Nagyszombatban végezte, a Központi Papnevelő Intézetben teológus okl. szerzett, pappá szentelték (1862. dec. 10.), a bécsi Augustineum hallgatója (1862–1866), teológiai doktori okl. szerzett (1869). Az MTA tagja (ig.: 1912. dec. 9.).

Életút

A Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője és teológiai tanársegéde (1866–1870), a bp.-i tudományegyetem Hittudományi Karán a teológia ny. r. tanára (1870–1878); közben a Kar dékánja (1874–1875 és 1877–1878). Esztergomi kanonok és a prímási hivatal vezetője (1878–1888), veszprémi megyés püspök (1888–1917; kinevezték: 1888. ápr. 17.; XIII. Leó pápa megerősítette: 1888. jún. 1.; püspökké szentelték: 1888. szept. 8.) és bíboros (1912. dec. 2.–1917. febr. 9.). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) osztálytanácsosa (1882–1884), miniszteri tanácsosa (1884–1917). Pápai titkos kamarás (1874-től), babócsai c. apát (1882-től), szkardonai c. püspök (1883-tól). A Veszprémvármegyei Múzeum alapító tagjaként a múzeumot évről évre nagyobb pénzadománnyal támogatta, továbbá könyvadománnyal és tárgyakkal gazdagította, ill. igen sok régészeti ásatást finanszírozott. Ajándékaként került az Iparművészeti Múzeumba a sümegi püspöki nyaraló 18. sz.-i könyvtárberendezése (1913-ban; a könyvtárszobát 1923-ban nyitották meg a nagyközönség előtt). Kiadta Padányi Bíró Márton 18. sz.-i püspök naplóját (1903) valamint négy kötetben a veszprémi egyházmegye középkori oklevéltárát (Monumenta Romana Episcopatus Wespremiensis, 1896–1907). Kötetben megjelentette Laczkó Dezső és Rhé Gyula balácai ásatásának addigi eredményeit (1912). Vallási és egyháztörténeti kérdésekkel foglalkozott. Számos templomot és iskolát építtetett (pl. Károly-templom), rendezte az egyházi fizetéseket, restauráltatta a székesegyházat, megújította a Központi Papnevelő Intézetet. Mint veszprémi püspök, ő koronázta meg az utolsó magyar királynét, Zitát (1916. dec. 30-án).

Elismertség

A Szent István Akadémia alapító tagja (1915-től).

Szerkesztés

A Magyar Állam (1872), a Religio (1873–1878), az Irodalmi Értesítő c. lapok felelős szerkesztője (Esztergom, 1874–1875). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Pesti Hírnökben, az Egyházi Lapokban (1867-től), a Havi Szemlében és a Katholikus Szemlében jelentek meg (1887-től).

Főbb művei

F. m.: A katholikus házasság hittani s társadalmi jelentőségében. (Egyházi Lapok, 1867)
A vegyes házasságokról. (Magyar Állam, 1875)
A Veszprémi Püspökség Római Oklevéltára. – Monumenta Romana Episcopatus Wespremiensis. I–IV. köt. Br. H. K. veszprémi püspök megbízásából közrebocsátja Lukcsics József. (Bp., 1896–1907)
Bíró Márton veszprémi püspök naplója. 1–2. (Katholikus Szemle, 1902)
Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplója. Függelékül Bírónak Rómába tett két jelentése. 1752- ből és 1757-ből. Közli. (Adalékok a Veszprémi Püspökség történetéhez. 2. Veszprém, 1903)
Az ember eredetéről. (Alkotmány, 1912)
Veszprém múltja és jelene. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXXVI. Nagygyűlésének Veszprém városa nevében felajánlja br. H. K. veszprémi püspök. (Veszprém, 1912)
A Veszprémvármegyei Múzeum Egylet titkári jelentése. 1903–1912. (Veszprém, 1912).

Irodalom

Irod.: H. K. bíboros meghalt. (Budapesti Hírlap, 1917)
Pfeiffer János: A Veszprémi Egyházmegye történeti névtára. 1630–1795. I–II. köt. (München–Veszprém, 1987–1989)
Balogh Margit–Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon. 1790–1992. (Bp., 1996)
Kópházi Ferencné–Horváth Hilda: H. K. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Megjegyzések

MÉL téves születési hely: Buda és téves halálozási hely: Esztergom!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője