Horn Miklós
mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő
Születési adatok
1899. október 22.
Odessza, Oroszország
Halálozási adatok
1965. augusztus 3.
Győr
Temetési adatok
1965. augusztus 6.
Győr
Család
F: Stróbel Mária.Iskola
A moszkvai svájci gimnáziumban tanult, a breszt-litovszki békeszerződés után családja Berlinben telepedett le. A Berlini Mezőgazdasági Főiskolán végzett (1921), növénynemesítő szakvizsgát tett (1923), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1958).Életút
A berlini Strube-Schlanstedt növénynemesítő telep munkatársa (1923). A Lovászpatonai Növénynemesítő Telep vezetője (1923–1961), a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola Növénytermesztési Tanszékének tud. tanácsadója (1962–1965). Rozs, búza, zab, napraforgó, kukorica és burgonya nemesítésével foglalkozott, valamint ő volt a köles első sikeres magyarországi nemesítője (1923-ban). Eszterházy Pál hg. meghívására Lovászpatonán telepedett le, nevéhez fűződik a világhírű Lovászpatonai Növénynemesítő Telep megalapítása. Összesen 18 államilag elismert új növényfajt sikerült nemesítenie, köztük a Lovászpatonai sárga fogú kukorica-, a Lovászpatonai óriás magvú és a Lovászpatonai pirosmagvú kölesfajtát és az egyik legjobb minőségű rozsfajtát, a Lovászpatonai javítottat. Úttörő munkát végzett a bíborhere nemesítése, termesztése és agrotechnikai kérdéseinek vizsgálata terén. Apja rigai születésű német állampolgár, egy kereskedelmi vállalat alkalmazottja, anyja moszkvai születésű orosz állampolgár volt. Gyermekkorát Moszkvában, német környezetben töltötte, a moszkvai svájci gimnáziumban azonban a német anyanyelvén kívül még négy másik nyelvet is megtanult. 1923-ig Berlinben élt, hg. Eszterházy Pál meghívására érkezett Magyarországra, Lovászpatonán telepedett le. Tízévi magyarországi tartózkodás után magyar állampolgárságot szerzett, s addigi okleveleit honosította (1933-ban). Német és orosz anyanyelvi tudásával sikerült megmenteni az általa kialakított, s időközben nemzetközi hírnévre szert tett Lovászpatonai Növénynemesítő Telepet. A II. világháború után jelentős szerepet játszott a liszenkói nézetek népszerűsítésében, több művét is ő tolmácsolta magyar nyelvre.Emlékezet
Lovászpatonán és Győrött élt, Győrött hunyt el, a Győri Új Köztemetőben nyugszik. A Veszprémi Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karán, halálának 40. évfordulóján tiszteletére emlékülést tartottak és emléktábláját helyezték el (D épület, I. emelet, Tanácsterem; 2005. okt. 21-én).Elismerés
Szocialista Munkáért (1955).Főbb művei
F. m.: Bíborhere. Monográfia és kand. értek. (Lovászpatona, 1955)A bíborhere jelentősége és nemesítése. (Fertőd, 1958)
A bíborhere és termesztése. A 4. és az 5. fejezetet Mándy György írta. (Bp., 1960).
Irodalom
Irod.: Jánossy Andor: Miklós Horn. (Acta Agronomica, 1965)Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Az alternatív növények szerepe az Észak-alföldi Régióban. Szerk. Gondola István. (Nyíregyháza, 2010). *MÉL I., ÚMÉL téves halálozási adat: aug. 12.! Gyászjelentése szerint aug. 3-án hunyt el
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)