Horányi János
orvos, patológus
Névváltozatok
1944-ig Hofhauser János
Születési adatok
1899. október 5.
Acsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1975. december 6.
Budapest
Család
Sz: Hofhauser István (1866–1927) orvos, radiológus, kórházigazgató főorvos, Kommer Anna (1874–1949). Heten voltak testvérek. F: Hável Éva. Fia: Horányi János (1946–) orvos, sebész, kandidátus.Iskola
A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1922), műtőorvosi vizsgát tett (1926), a sebészet kórtana, különös tekintettel a vizsgáló eljárásokra tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1939), az orvostudományok kandidátusa (1954).Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE I. sz. Kórbonctani Intézetében Buday Kálmán gyakornoka (1922–1924), a II. sz. Sebészeti Klinika gyakornoka (1924–1928), egy. tanársegéde (1924–1945), klinikai főorvosa (1946–1952), egy. docense (1952–1968), nyugdíjas tud. tanácsadója (1972–1975); közben a Klinika mb. vezetője (1945–1947). A MÁV Tüdőgyógyintézet Kórszövettani Laboratóriumának osztályvezető főorvosa (1957–1974). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1939–1946). Sebészeti tüdő- és bronchopatológiával, elsősorban a hörgőrendszer anatómiájával, patofiziológiájával és patohisztológiájával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a tüdő ún. bronchus-szövete fejlődési rendellenességeinek feltárása és a hörgők körüli nyirokcsomó-daganatok patológiai vizsgálata terén. Nevéhez fűződik egy addig nem ismert hörgőelváltozás, a bronchialis adenosis kórkép felállítása. Több mint 8000 hörgőműtétet végzett, ill. közel 31 000 hörgőműtétet dolgozott fel kórszövettanilag. A BOTE II. sz. Sebészeti Klinikán műtéttel eltávolított különböző anyagokból a kutatás számára kb. 200 000 metszetből álló, törzskönyvezett gyűjteményt állított össze. Senger Ede-pályadíj (1930), Orvostudományi Pályadíj (1938 és 1939).Főbb művei
F. m.: Gázanyagcsere-vizsgálatok jelentősége sebészi szempontból normális és hyperfunctiojú golyváknál. (Orvosképzés, 1927)A vékonybél ulcus simplex néven ismeretes fekélyeiről. (Orvosi Hetilap, 1928)
Az anyagcsere megváltozása golyvaműtét után. A budapesti orvosegyesület Senger-pályadíjával kitüntetett dolgozat. (Orvosi Hetilap, 1930. 26.)
Basedow-kór és pajzsmirigy tuberculosis. (Orvosi Hetilap, 1930. 30.)
Sugárgombához hasonló testecskék előfordulása a mandulákban. (Orvosi Hetilap, 1931. 45.)
A száj és a garat rosszindulatú daganatairól kórszövettani vizsgálatok alapján. (Orvosi Hetilap, 1932. 45.)
Az egyszerű vékonybélrepedés. (Orvosképzés, 1933)
Az emésztőnedvek kölcsönhatásának jelentősége a sebészeti kórtanban. (Orvosi Hetilap, 1935. 19.)
Az egyszerű epehólyag-elhalás és pancreasnecrosis. (Orvosi Hetilap, 1935. 52.)
A sérvrepedésről. (Orvosi Hetilap, 1937. 16.)
Az epehólyag körül összenövések jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1937. 39.)
Laboratóriumi vizsgálatok 400 epekőműtét kapcsán. (Orvosképzés, 1939)
Nehezen osztályozható emlődaganatok. (Orvosképzés, 1939)
Az epehólyag rendellenes működése és annak következményei. (Orvosi Hetilap, 1940. 1.)
Egyszerű műtéti eljárás a choledochus pótlására. (Orvosi Hetilap, 1944)
Az emlőmirigy gümős gyulladása. – A fungin jelentősége a korszerű antisepticus kezelésben. (A sebészet időszerű kérdései, 1947)
Hajlítható világító epeútszonda. (Archivum Chirurgicum, 1949)
A medence ficamodásai. (Orvosi Hetilap, 1950. 27.)
Eventerált köldökzsinórsérv húsz évvel a műtét után. (Orvosi Hetilap, 1951. 2.)
Csonttörés és tuberculosis közötti összefüggés gyakorlati tapasztalatok alapján. (Orvosi Hetilap, 1951. 13.)
Az epekősebészet fejlődése Magyarországon. (Orvosi Hetilap, 1951. 19.)
A lebenyhörgő törzsének adenomatosus hyperplasiája. Bronchialis adenosis. (Orvosi Hetilap, 1953. 19.)
Ganglion kezelése trombogen saját-vérrel. (Orvosi Hetilap, 1953. 32.)
Bronchiale adenose. (Acta Morphologica, 1953)
A hörgőrendszer pathológiájának korszerű fejlődése és a bronchialis adenosis. Kand. értek. (Bp., 1954)
A bronchialis adenosis és a bronchiectasia keletkezése. (Orvosi Hetilap, 1954)
Intrapulmonalis thymoma gyermekkorban. Kerényi Imrével. (Orvosi Hetilap, 1955. 30.)
Bronchus arterioma. (Orvosi Hetilap, 1955. 32.)
Bronchialis adenosis és bronchitis hyperplastica. – Eljárásunk műtéttel nyert tüdőrészek eredményesebb kiértékelésére. (Magyar Sebészet, 1955)
Operativ geheilter Fall eines schwere Blutungen verursachenden Angioma racemosum der Bronchien. (Acta Medica, 1955)
A hörgődaganatok osztályozása és elnevezése. (Magyar Sebészet, 1956
németül: Klassifizierung und Benennung der Bronchialgeschwülste. Acta Medica, 1956)
Gyermekkori bronchusarterioma. Szőts Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1956. 1.)
Gümős elváltozás bronchus adenomában. (Orvosi Hetilap, 1956. 4.)
Bronchialis adenosis és tüdőrák. Kerényi Imrével. (Magyar Sebészet, 1957)
Intra- és extrathoracalis, idegi eredetű tömlő osteoarthropathiás gyermeken. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1957. 26.)
Veleszületett nyaki nyálsipolyok. Klimkó Dezsővel. (Orvosi Hetilap, 1958. 15.)
Endobronchiális hamartochondroma draináló hörgőben. Szőts Istvánnal. – Porc okozta – chondrogen – hörgőszűkületek. (Tuberkulózis, 1958)
Adatok a hörgők torzfejlődéséhez. Molnár Jánossal. – Szöveti elváltozások idegentest-aspiratio után. Barankay Bertalannal, Lábas Zoltánnal. – Adatok a bronchialis adenosis diagnosztikai nehézségeihez. (Tuberkulózis, 1960)
A légutak falának befordulása – inversio – és betüremkedése – invaginatio. Kerényi Imrével. – Ritka tüdőhamartoma – bronchiolomia chondromatosum, seu bronchiolo-bronchioma. Erdélyi Mihállyal, Szőts Istvánnal. (Magyar Sebészet, 1960)
Endobronchialis lipoma. Horlay Bélával, Molnár Jánossal. – Endobronchialis leiomyoblastoma. Horlay Bélával, Kerényi Imrével. – Extrapulmonalis bronchioma. Molnár Jánossal. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1961)
Emlőrák és terhesség. Dubecz Sándorral. (Magyar Onkológia, 1961)
Óriássejtes áltömlő az emlőben. Farkas Istvánnal, Stefanics Jánossal. – A szegycsont előtti hörgőcysta – cysta bronchialis praesternalis. Megyesi Zoltánnal. – Lymphocytoma a tüdőben. Kerényi Imrével, Varga Zoltánnal. (Magyar Sebészet, 1961)
A bronchusadenoma és a bronchialis adenosis elkülönítése. Horlay Bélával, Molnár Jánossal. – Bronchialis adenosis okozta óriástömlős tüdőtágulat kisgyermekkorban. Kerényi Imrével. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962)
Heterotop adenomyosis talaján kialakult rosszindulatú daganat régi gyomor–bél összeköttetésen. Buday Pállal. – Patkóbélszűkület, ill. elzáródás epehólyag-eltávolítás után. Nagy Tivadarral. (Magyar Sebészet, 1962)
A köldök endometriosisról. Farkas Istvánnal, Stefanics Jánossal. (Magyar Onkológia, 1963)
Mellékhasnyálmirigy az epehólyag falában. Füsy Fridolinnal. (Magyar Sebészet, 1963)
Újabb adatok a bronchialis adenosis és a gümős nyirokcsomó hörgbetörésének együttes előfordulásához. Baranyai Lajossal. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1963)
A bronchialis adenosis és a tüdőgümőkór. Nyírő Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1963. 31.)
Adatok az emlőrák korszerű kezeléséhez. Erdélyi Mihállyal, Kántor Elemérrel. (Orvosi Hetilap, 1963. 52.)
A bronchiolomáról. Kerényi Imrével. (Magyar Sebészet, 1964)
Porcrendellenesség okozta óriástömlős tüdőtágulás csecsemőkorban. Halasy-Nagy E.-vel, Szőts Istvánnal. (Magyar Sebészet, 1964)
A hörgőrendszer szövetfejlődési rendellenességei. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1964 és 1972)
A hörgőrendszer összehasonlító légzésfunkciós és szövettani vizsgálata. Nyírő Józseffel, Vargha Gézával. (Orvosi Hetilap, 1966. 7.)
A hörgőrendszer összehasonlító légzésfunkciós és morfológiai vizsgálata chronikus bronchitisben. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1966)
Hörgőarterioma. Görgényi Oszkárral, Szőts Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1967. 39.)
Congenitalis obstructiv – lobaris – emphysema. Görgényi-Göttche Oszkárral, Szőts Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1968. 39.)
Entwicklungsanomalien der Bronchialgewebe und ihre klinische Bedeutung. Monográfia. 144 ábrával. A benyújtott doktori értek. német nyelvű átdolgozott monográfiája. (Bp., 1969)
A hörgők szövetfejlődési rendellenességei és a következményes tüdőelváltozások műtéti kezelésének késői eredményei. Szőts Istvánnal, Tóth Tihamérral. (Orvosi Hetilap, 1974). Megjegyzés: doktori értekezését 1964-ben nyújtotta be először, majd még életében a kézirat átdolgozott német nyelvű monográfiájával újra próbálkozott – ismét sikertelenül. Élete végéig próbálkozott alapvető jelentőségű monográfiája doktori értekezésként történő elismerésével, amely – vélhetően személyi okok nem járt eredménnyel
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)