Horányi György
Horányi György

2024. december 7. Szombat

Horányi György

kémikus

Névváltozatok

Hechtl György

Születési adatok

1934. július 18.

Budapest

Halálozási adatok

2006. szeptember 3.

Budapest


Család

Sz: Hechtl Sándor, Göllei Lili. Apja áruházi eladó, kereskedősegéd volt, eltűnt a II. vh.-ban. Két bátyja született, mindketten minisztériumi tisztviselők voltak. F: 1959-től Kun Annabella. Fia: Horányi Tamás (1961–) kémikus, kandidátus; ill. Horányi Gábor (1960–) és Horányi András (1965–).

Iskola

A bp.-i Petrik Lajos Vegyipari Technikumban éretts. (1952), az ELTE TTK-n vegyész okl. szerzett (1958), doktorált (1962), a kémiai tudományok kandidátusa (1967), doktora (1976), habilitált (1995), magántanári kinevezést nyert (1996).

Életút

Az ELTE TTK Fizikai-kémiai és Radiológiai Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1958–1961). Az MTA KKKI Katalízis Osztályának tud. munkatársa (1961–1968), tud. főmunkatársa (1968–1972), tud. tanácsadója (1972-től). Az ELTE TTK c. egy. tanára (1996-tól) és magántanára (1996-tól). Az Illinois-i Egyetem vendégprofesszora (1990), a Turkui Egyetem meghívott előadó tanára (1992), vendégprofesszora (1994). A Demokratikus Charta szóvivője (1991–1993).

Emlékezet

Elektrokémiával, szerves elektródfolyamatok kinetikájának kérdéseivel, elsősorban a platina- és nikkelelektródon lejátszódó katalitikus elektronhidrogénezés folyamatainak vizsgálatával, ill. alkoholok oxidációjával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az elektroszorpció és az elektrokatalízis elektrokémiai és radioaktív nyomjelzős módszerekkel való kutatása terén. Vértes Györggyel új elektrokémiai módszert dolgozott ki alkoholok, aldehidek nikkel-hidroxid-elektródon történő oxidációjára, majd Solt Jánossal platinaelektródon fellépő adszorpciós jelenségek tanulmányozására alkalmas új radioaktív nyomjelzős módszert is kifejlesztett. A rendszerváltás éveiben és az 1990-es években több tudománypolitikai dolgozatot írt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önállósága és a tudományos kutatás függetlensége érdekében. Tudománytörténeti és kémiai nevezéktani tevékenysége is értékes.

Elismertség

Az MTA Elektrokémiai Munkabizottsága elnöke (1990–1993), Magyar Nyelvi Bizottsága (1990–1997), a Fizikai-kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottsága tagja (1997-től). A Nemzetközi Elektrokémiai Társaság magyar nemzeti bizottságának titkára (1980–1986).

Elismerés

Az MTA KKKI Intézeti Díja (1970), Akadémiai Díj (1991: nem fogadta el).

Szerkesztés

A Reviews in Analytical Chemistry c. nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A LiCl–HCl–H2O rendszer néhány sajátosságának fizikai-kémiai vizsgálata. Egy. doktori értek.(Bp., 1960)
Szénhidrogének kéntartalmának meghatározása a trícium fékezési sugárzásának abszorpciójával. Fodorné Csányi Piroskával, Kaposi Olivérrel. – Egyensúlyra vezető elsőrendű háromszög-reakció sebességi állandóinak kiszámítása hidrointegrátorral. Nagy Ferenccel, Kalló Dénessel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961)
A hidrogén diffúziós árama forgó platinaelektródon. 1–2. Nagy Ferenccel, Vértes Györggyel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1962)
Poralakú katalizátorok hidrogéntartalmának meghatározása elektrokémia módszerekkel. Cserhegyi Andorral, Nagy Ferenccel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1963)
Az elektródpotenciál jelentősége folyadékfázisú kontakt katalitikus hidrogénezésnél és dehidrogénezésnél. Nagy Ferenccel. – Nikkelkatalizátorok vizes közegben észlelhető stabilitásáról. Nagy Ferenccel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1964)
Az elektródpotenciál és a szelektivitás kapcsolata kontakt katalitikus hidrogénezésnél. Nagy Ferenccel. (MTA KKKI Közleményei, 1965)
A vizes fázisú heterogén katalitikus hidrogénezés néhány elektrokémiai vonatkozása. Kand. értek. (Bp., 1966)
Adszorpciós jelenségek vizsgálata platinaelektródon nyomjelzős technikával. 1–13. Solt Jánossal, Nagy Ferenccel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1967–1971)
Oxidáció nikkel-hidroxid-elektródon. 1–3. Nagy Ferenccel, Vértes Györggyel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1969)
Adszorpció vizsgálata nyomjelzős technikával platinaelektródon. Solt Jánossal, Nagy Ferenccel. (Kémiai Közlemények, 1970)
A vizesfázisú kontakt katalitikus hidrogénezés mechanizmusa. Nagy Ferenccel. (A kémia újabb eredményei. 6. Bp., 1971)
Volfrám-karbid és volfrám-oxid felhasználásának lehetőségei a folyadékfázisú katalitikus hidrogénezésben. Vértes Györggyel. – Kis mennyiségű nemesfém-adalék hatása aktív és inaktív hordozók viselkedésére vizes fázisú katalitikus hidrogénezésben. Kiss Györgyivel, Vértes Györggyel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1974)
Vizsgálatok az elektroszorpció és elektrokatalízis köréből. Doktori értek. (Bp., 1975)
Egyszerű alifás ketonok elektrohidrogénezése és hidrogénezése savas közegben. Szabó Sándorral. – Megjegyzések a platinaanódok felületi oxidrétege és az oxigén-túlfeszültség közötti összefüggésekhez. Erdey-Grúz Tiborral, Szetey Zoltánnéval. – Az oxigén-túlfeszültség vizsgálata platinaanódon. Erdey-Grúz Tiborral, Szetey Zoltánnéval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1976)
Tiokarbamid nemesfém-elektródon bekövetkező adszorpciójának egyes kérdései. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1977)
A platinaelektródok felületének állapota és az oxigénelektród kinetikája. Erdey-Grúz Tiborral, Szetey Zoltánnal. (A kémia újabb eredményei. 35. Bp., 1977)
Periodikus potenciálingadozások vizsgálata szervesanyagok és redoxrendszerek oldatába merülő platinaelektródon. Inzelt Györggyel, Szetey Zoltánnéval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1978)
Etilénglikol és oxidációs származékainak viselkedése platinaelektródon. Inzelt Györggyel, Szetey Zoltánnéval. 1–6. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1978–1979
angolul: Acta Chimica, 1978–1979)
On the Role of the Strong Chemisorption in the Seady State Anodic Polarization Behaviour of Simple Organic Compound at Platinized Platinum Electrodes. Inzelt Györggyel. (Acta Chimica, 1979)
Recent Developments in the Application of the Radiotracer Method to the Investigation of Adsorption and Electrocatalytic Phenomena. (Electrochimica Acta, 1980)
Acetonitril adszorpciójának és elektroredukciójának vizsgálata nyomjelzős módszerrel platinázott platinaelektródon. Rizmayer Mihálynéval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1980)
Electrocatalytic Reductive Splitting of C=O and C-OH Bonds at Platinum Electrodes. Többekkel. (Electrochimica Acta, 1986)
Anion-Involvement in Electrochemical Transformations of Polyaniline. A Radiotracer Study. Inzelt Györggyel. (Electrochimica Acta, 1988)
Radioaktív izotópos nyomjelzéses módszer korróziós és kontaminációs folyamatok in situ vizsgálatára. Maleczki Emillel, Varga Kálmánnal. (Korróziós Figyelő, 1988)
Fémek felületi tulajdonságainak vizsgálata radioizotópos nyomjelzéssel. Maleczki Emillel, Varga Kálmánnal. – A fázisok elektromos potenciáljától a cellareakció potenciáljáig. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1988)
Az akadémiai törvényről – három tételben. (Élet és Tudomány, 1989. 31.)
Élősködők a tudományban. (Valóság, 1989)
Mi lesz veled (alap)kutatás? (Világosság, 1989)
A Fleischmann–Pons-kísérlet kérdőjelei. – Nehézségek és problémák az elektrokémiai korrózióval kapcsolatos fogalmak definíciója körül. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1989)
Vizsgálati módszer radioaktív kontaminációs–dekontaminációs és korróziós folyamatok tanulmányozására szerkesztett anyagokon. Maleczki Emillel, Varga Kálmánnal. (Korróziós Figyelő, 1989)
Elektrokatalízis. (A kémia újabb eredményei. 71. Bp., 1990)
Egy téves modell szerepe a fizikai-kémia és az elektrokémia kialakulásában. (Kémiai Közlemények, 1990)
A hidegfúzió és társai Adalékok a „tudományos szenzációk” ontológiájához. (Magyar Tudomány, 1990)
Egy doktori engedély margójára. Szemelvények egy akadémiai intézet személyzeti anyagából. (Magyar Tudomány, 1991)
A magyar kémiai nevezéktan és helyesírás, valamint a IUPAC-ajánlások adaptálásának harminc éve. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1991)
Tudományos kultúra – nyelvi kultúra. Egy vegyész töprengései a magyar kémiai szaknyelv ápolásának szükségességéről. (Magyar Tudomány, 1992)
Platinázott platinaelektródok ciklikus voltammetriás viselkedésében tapasztalható látszólag rendhagyó viselkedések. 1–4. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1992–1993)
Egy magyar ötlet és szabadalom sorsa 25 év tükrében. (Magyar Tudomány, 1993)
The Electrocatalytic Reduction of Perchlorate Ions in Aqueous Solutions. Bakos Imrével. (ACH Models in Chemistry, 1994)
Electrosorption Studies in Electrocatalysis. – Heterogenous Catalysis and Electrocatalysis. (A Specialist Periodical Report. Catalysis. Vol. 12. Cambridge, 1994)
Radiochemical Studies of Processes at Electrodes. (Revue of the Analytical Chemistry, 1995)
Új kombinált radiokémiai és elektrokémiai vizsgálati módszerek. 1–2. Kolics Artúrral. – Kedvezményezett kristálytani orientációjú platinázott platinaelektródok voltammetriás viselkedése. Bakos Istvánnal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1995)
Az ideálisan polarizálható határfelületi fázisra érvényes Gibbs-féle adszorpciós egyenlet hibás megfogalmazása a IUPAC-ajánlásokban. – Galvani békacombjától az elektródpotenciálig. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1999)
Radiotracer Studies of Adsorption–Sorption Phenomena at Electrode Surfaces in Interfacial Electrochemistry. (Theory Experiment, and Applications. New York–Basel, 1999)
Történelmi kalandozások az elektrokémia alapfogalmai körül. 1–3. Láng Győzővel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1999–2001)
Zsákutcák, tévutak és csapdák a jelenkori elektrokémia elméletében és kutatásában. Láng Győzővel. (A kémia újabb eredményei. 90. Bp., 2001)
Perklorátszennyezés. Láng Győzővel. (A kémia újabb eredményei. 93. Bp., 2004)
Környezeti elektrokémia. Lengyel Bélával. (Korróziós Figyelő, 2006)
Jégbe dermedt szavak. Tanulmányok és vitairatok. 1989–1996. (Bp., 2008).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Búcsú H. Gy. kémikus professzortól. (Szonda, 2006)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője