Horányi Béla
Horányi Béla

2024. október 12. Szombat

Horányi Béla

orvos, neurológus

Névváltozatok

1940?-ig Hechst Béla

Születési adatok

1904. július 18.

Budapest

Halálozási adatok

1986. november 19.

Budapest


Család

Sz: Hechst Károly, Schubert Terézia.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1928), az idegszövettan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1935), az orvostudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE Elme- és Idegkórtani Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1928–1938), egy. adjunktusa (1938–1946), az ideg- és elmegyógyászat ny. r. tanára és a Klinika igazgatója (1946–1950). Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet osztályvezető főorvosa (1950–1956), a BOTE, ill. a SOTE Idegkórtani, ill. Neurológiai Klinika igazgatója, tanszékvezető egy. tanára (1956–1975). Németországban járt tanulmányúton (1930), belföldi kutatási ösztöndíjas (1931–1932 és 1934–1935), Nagy-Britanniában állami ösztöndíjas (1937–1938). Neuroanatómiával, -patológiával, orvosi pszichológiával foglalkozott. Az izombetegségek nemzetközileg is elismert kutatójaként, alapvetően új eredményeket ért el a poliomielitisz (= járványos gyermekbénulás), a skizofrénia és a kisagyi megbetegedések kórélettani és patológiai feltárása terén. Vizsgálta az agytörzsi daganatok neurológiai vonatkozásait, a neurológiai betegségek izomszövettani elváltozásait, az ideg- és elmebetegségek, elsősorban a neuroluesz új diagnosztikai, ill. rehabilitációs lehetőségeit, valamint a belgyógyászati és vesebetegségek neurológiai összefüggéseit. Néhány írása Hechst Béla, ill. Horányi-Hechst Béla néven jelent meg.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett; emléktábláját Lipcsey Attila avatta fel (1996. nov. 28-án), majd a Semmelweis Egyetemen bronz portrédomborművét is leleplezték (Rabóczky Judit alkotása, 2006-ban). Nevét vette fel a Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság.

Elismertség

Az Igazságügyi Orvosi Tanács alelnöke (1945–1951), az Országos Közegészségügyi Tanács tagja. A hallei Leopoldina Német Természettudományos Akadémia, a Société de l’Expression Psychopathologique de Paris és az International Brain Research Organization Központi Tanácsának tagja.

Szerkesztés

Az Orvosi Hetilap főszerkesztője (1948–1951).

Főbb művei

F. m.: A kísérletes lázkeltés hatása az ép idegszövetre. (Magyar Orvosi Archivum, 1935)
Idegrendszeri elváltozások a kísérleti hyperthyreosisban. (A Magyar Pathológusok Társasága Munkálatai, 1936)
Adatok a gliomák elfajulásos folyamatainak kórszövettanához. Szatmári Sándorral. (A Magyar Pathológusok Társasága IV. Nagygyűlése Munkálatai, 1936)
Kísérleti adatok a polyneuritisek kórtanához. Szatmári Sándorral. (A Magyar Pathológusok Társasága Munkálatai, 1938)
Az ideg- és elmekórtan jelenlegi állásáról Angliában. (Orvosképzés, 1938)
Vitamin és idegrendszer. (Orvosképzés, 1939)
Elmebetegeken észlelt pellagraszerű bőrelváltozások kórszármazásáról. Fórizs Lóránttal. (Orvosi Hetilap, 1940. 12.)
Sajátszerű érfalelváltozás idiota agyvelőben. (Orvosi Hetilap, 1940. 31)
Diffuse Sclerosis with Preserved Myelin Islands. Meyer, A.-val. Horányi-Hechst Béla néven. (Bp., 1940)
Ideg- és elmekórtan. Ideg- és elmebetegségek gyógykezelése. (Gyógyszerek és gyógyítás. I–II. köt. Bp., 1940–1941)
Therápiás kísérletek epilepsiában diphenylhydantoin-nátriummal. Gyárfás Kálmánnal. (Orvosi Hetilap, 1941. 1.)
A liquor C-vitamin tartalmáról ideg- és elmebetegségekben. Láng Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1942. 51.)
A dystrophia myotonicáról. Pohl Ödönnel. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
Időtudat és schizophrenia. (Orvosi Hetilap, 1943. 1.)
Constitutionalis tényezők chromophob sdenomák esetén. Szatmári Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1943. 11.)
A frissura orbitalis superior tünetegyütteséről. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
Újabb adat a subforaminalis gerincvelő daganatok kérdéséhez. Benedek Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1944. 43.)
A praefrontalis leukotomiáról. (Orvosi Hetilap, 1948. 31.)
Elmekórtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1949)
A neurolues kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 1950. 18.)
Ideggyógyászati jegyzet. I–II. köt. (Bp., 1950)
A gyermekkori diffus agytörzsi daganatokról. (Orvosi Hetilap, 1952. 12.)
Gehirnveränderungen bei Periarteriitis nodosa. (Acta Morphologica, 1952)
A neurológia néhány alapkérdésének revíziója a pavlovi fiziológia szemléletében. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
Malignus gliomák növekedési formáiról. (Orvosi Hetilap, 1953. 14.)
Félrevezető tünetek, állapotképek agydaganat-esetekben. (Orvosi Hetilap, 1953. 20.)
Über die Verbreitungswege der Gliome. (Acta Morphologica, 1953)
Therapeutische Grundsätze in der Neuroluesbehandlung. Angolul és franciául is. (Therapia Hungarica, 1954)
Biopsziás izomkórszövettani vizsgálatok neurológiai-diagnosztikai jelentőségéről. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Beiträge zur Pathologie der Panencephalitis nodosa. (Acta Morphologica, 1955)
Cryptococcus neoformans – torula hystorica – által okozott meningoencephalitis hazai esete. Csillag Annával. (Orvosi Hetilap, 1955. 25.)
Therápiás elvek a neurolues kezelésében. (Orvosi Hetilap, 1955. 32.)
A corpus pineale a seniumban. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Plexussclerosis és senium. (Ideggyógyászati Szemle, 1957
németül: Beiträge zur Plexussklerose im Senium. Acta Morphologica, 1957)
Adatok a piramispálya kórélettanához. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
A motorium idegrendszeri organisatiójának néhány kérdéséről. (Orvosi Hetilap, 1957. 18.)
Adatok a gliarostok szubmikroszkópos szerkezetéhez. Hajóssy Györgyivel. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Az időérzésről. (Pszichológiai tanulmányok. I. Bp., 1958)
Az orvosi pszichológia feladatairól. (Pszichológiai tanulmányok. II. Bp., 1959)
Az arteria cerebri anticalefutásbeli variációinak diagnosztikai jelentőségéről. Kárpáti Miklóssal. (Ideggyógyászati Szemle, 1959)
Adatok a cortico-spino-muscularis apparatus kórtanához. (Orvosi Hetilap, 1959. 23.)
A gyógyító hallgatásról. Az érzelmek atrófiája. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1961)
Neurológia. Monográfia és egy. tankönyv. Ill. Csavlek Márta. (Bp., 1961
2. kiad. 1962
3. kiad. 1966)
A neuroglia élettani jelentőségéről. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1962)
Az atomenergia felszabadulásának hatása a központi idegrendszerre, elsősorban. a pszichés folyamatokra. (Magyar Tudomány, 1962)
A vesebetegségek neurológiai vonatkozásai. (A Korányi Társaság Nagygyűlési. I. Szerk. Zoltán Imre. Bp., 1962)
Über die neurologische Bedeutung muskelbioptischer Untersuchungen. (Acta Morphologica, 1963)
Neurological Aspects of Renal Diseases. (Acta Medica, 1963)
Az idegrendszer érzőműködésének néhány alapkérdéséről. (Orvosképzés, 1963)
A fájdalom kórélettanához. (Orvosi Hetilap, 1963. 28.)
Adatok az ún. akaratlagos idegrendszeri mozgatórendszer élettanához és kórélettanához. (Orvosi Hetilap, 1963. 33.)
Az agytörzsi integráló rendszer. (Orvosi Hetilap, 1963. 51.)
Schaffer Károly neuroanatómiai munkássága. (Ideggyógyászati Szemle, 1965)
A corpus pineale szerkezete és működési jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1966. 34.)
A mentálhigiéné jelentőségéről. (Orvosi Hetilap, 1967. 24. és A higiénés magatartás nevelési kérdései. Szerk. Réti Endre. Bp., 1957)
Az ember és a társadalom a mentálhigiéné szempontjából. (Egészségnevelés, 1971)
Pszichiátriai jegyzetek. Szerk. (Bp., 1972)
ford.: Kielholz, Paul: A depressziók diagnózisa és therápiája a gyakorlatban. Ford. (Bp., 1968).

Irodalom

Irod.: Természettudományi lexikon. I–VII. köt. (Bp., 1964–1976)
Orvosi lexikon. I–IV. köt. (Bp., 1967–1973)
Biológiai lexikon. I–IV. köt. (Bp., 1975)
Csanda Endre: H. B. és a Neurológiai Klinika 25 éve. (Ideggyógyászati Szemle, 1983)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1986. dec. 9.)
Döme László–Moussong-Kovács Erzsébet: H. B. Műveinek bibliográfiájával. (A H. B. Klinikai Idegtudományi Társaság Közleményei. I. Bp., 1991)
Lipcsey Attila: Emlékbeszéd H. B. professzor temetésén. (Ideggyógyászati Szemle, 1988)
Vértes László: H. B., a neurológus professzor halála 15. évfordulójára. Emlékezések. (Az INKO Forum kiadványa. Bp., 2001)
Leel-Össy Lóránt: A magyar neurológusok és neuropatológusok almanachja. 1800–2000. (Debrecen, 2001)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője