Hőnig Vilmos
Hőnig Vilmos

2024. október 12. Szombat

Hőnig Vilmos

orvos, sebész

Születési adatok

1913. április 23.

Szeged

Halálozási adatok

1988. január 3.

Budapest


Család

Szülei egyéves korában elváltak, édesanyja nevelte fel. F: Beck Magdolna, az Országos Traumatológiai Intézet adminisztrátora.

Iskola

A szegedi Piarista Gimnáziumban éretts. (1931), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1938), általános sebész (1945), baleseti sebész szakorvosi vizsgát tett (1959), az orvostudományok kandidátusa (1963).

Életút

A szegedi Honvédkórház (1938–1939), a szegedi Közkórház alorvosa (1940–1944), a Szentesi Megyei Kórház Sebészeti Osztályán belügyi ún. munkaszolgálatos orvos (1944–1945). A Hódmezővásárhelyi Városi Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezetője alorvosa (1945), a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika egy. tanársegéde (1945–1949), Szegeden SZTK-főorvos és sebészeti rendelővezető főorvos (1946–1950). A Szegedi Honvédkórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1950–1953), a Debreceni Honvédkórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (alezredesi rangban, 1953–1955), az Országos Traumatológiai Intézet igazgatóhelyettese (1955–1969). Általános és baleseti sebészettel, plasztikai sebészettel és érsebészettel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi traumatológiai ellátás megszervezése, az egészségügyi szervezés tudományos színvonalon való művelése terén. További kutatási területe: ér- és csontsérülések műtéti megoldásai; hasi sérülések, lőtt sebek traumatológiai ellátása; a pectus excavatum (= tölcsérmellkas, az elülső mellkasfal középvonali behorpadása) rekonstrukciója.

Elismertség

A MADISZ alapító tagja, szentesi szervezetének elnöke (1945-től).

Elismerés

Kiváló orvos (1961).

Szerkesztés

A Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet c. szakfolyóirat alapító felelős szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: A pseudoarthrosisról általában, különös tekintettel a defect-pseudoarthrosis egy új műtéti megoldására. (A Szegedi Sebészeti Klinika Évkönyve, 1945)
Háborús sérülés következtében létrejött defect-pseudoarthrosis új műtéti megoldása. – Túlterheléses törések. (Honvédorvos, 1950)
Szívsérülést utánzó áthatoló mellkasi lövés. – Patkóvese jobboldali hydronephrosissal. – A korszerű műtőépítésről. (Honvédorvos, 1951)
Szívhangjelző készülék műtők számára. – A strumakérdés sebészeti vonatkozásai. (Honvédorvos, 1952)
Fixált artériák transzplantálása. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
Tapasztalataink a plasztikai és a rekonstrukciós sebészet köréből. (A DOTE Évkönyve, 1954/55)
A Krukenberg-műtét jogosultságáról. – Érsérülések kezelése. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
Újszülöttkori vékonybél atresia. Buda Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1955. 13.)
Hasi sérülések. – Szervezési kérdések. – A szívsérülésekről. (Traumatológia. Egy. jegyz. Bp., 1957)
Tapasztalatok tömeges lőtt sérülések kapcsán az Országos Traumatológiai Intézetben. (Honvédorvos, 1958)
A shock korszerű szemlélete a traumatológiában. Fekete Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1958. 52.)
Hasi sérülések 16 év anyaga alapján. Többekkel. (Traumatológiai és Orthopaediai Közlemények, 1959)
The Organization of Traumatology in Hungary. (Acta Chirurgica, 1960)
A pectus excavatum műtéti kezelése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1960. 31.)
A magyarországi baleseti sebészet helyzete és szervezése. Borók Lászlóval. (Magyar Traumatológia, 1961)
A traumatológia szervezése Magyarországon. Kand. értek. (Bp., 1962)
A traumás shock diagnosztikájának és terápiájának időszerű kérdései. A Magyar Traumatológus Társaság Szimpóziumja. Budapest, 1969. nov. 14–15. Előadások. Szerk. Szántó Györggyel, Székely Ottóval. (Bp., 1974
angolul: Bp., 1973)
A traumatológiai rehabilitáció helyzete és feladatai. Egyed Bélával, Kazár Györggyel. (Népegészségügy, 1974)
Útmutató sebészeti és traumatológiai betegek ellátásához üzemorvosok részére. Összeáll. (Az Orvostovábbképző Intézet jegyzetei. Bp., 1977)
Munkaegészségtan, üzemegészségtan. Tanulmányok. Többekkel. (Bp., 1981).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1988. jan. 7.)
Emed Alexander: In memoriam H. V. (Magyar Traumatológia, 2009). *Gulyás: téves születési adat: 1914!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője