Höllrigl József Aladár
Höllrigl József Aladár

2024. szeptember 16. Hétfő

Höllrigl József Aladár

régész, művészettörténész, muzeológus

Névváltozatok

Höllrigl I. Aladár

Születési adatok

1879. március 19.

Nyitra

Halálozási adatok

1953. május 26.

Budapest

Temetési adatok

1953. május 30.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Sz: Höllrigl Ferenc (1833–1905) magyar kir. távírótiszt, a nyitrai távíróhivatal vezetője, medvedzei Medveczky Szidónia. Testvére: Halassy Béláné Höllrigl Ilona, Rauss Károlyné Höllrigl Elvira és Bartaky Józsefné Höllrigl Caesarina.

Iskola

A nyitrai piarista gimnáziumban éretts. (1897), az Országos Mintarajziskolában tanult, a Rajztanárképző Intézetben rajz szakos tanári okl. szerzett (1902).

Életút

A magyaróvári gimnázium (1902–1904), a nyitrai piarista gimnázium rajztanára (1904–1919) és a Nyitra Vármegyei Múzeum vezetője (1907–1919). Az összeomlás után a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Történeti Osztály Régiségtárának muzeológusa (1919–1937) és osztályvezető-helyettese (1931–1937), majd az MNM Iparművészeti Tára vezetője, ill. az átszervezés után az Iparművészeti Múzeum igazgatója (1937–1939). A középkor magyar iparművészetével, elsősorban a magyar kerámia és a magyar üvegművészet történetével és viselettörténettel foglalkozott. Muzeológusként nevéhez fűződik a Nyitra Vármegyei Múzeum megalapítása (1907). Az országváltás után Budapesten telepedett le, ahol jelentős szerepet játszott az MNM Történeti Osztályának újjászervezésében, elkészítette a múzeum ereklye-, kerámia- és viselettörténeti katalógusát. Alapvető munkát írt a középkori magyar ruházatról (Régi magyar ruhák, 1938) és elsőként vizsgálta az öltözködéssel kapcsolatos szokások és hiedelmek történetét. Feldolgozta továbbá a középkori magyar kerámia- és üvegleleteket. Magyarországon az elsők között figyelt fel a középkori mindennapi élet emlékeinek jelentőségére, az MNM gyűjtőkörét kiterjesztette a hétköznapok emlékeinek rendszerezésére és számbavételére. Régészként ásatásokat vezetett Baracspusztán, Fülöpszálláson és Szobon (1929), Zagyvarékason (1930) és Csengeren (1932).

Főbb művei

F. m.: Kossuth-emlékkiállítás. Kat. Szerk. Bartoniek Emmával. (A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai. 2. Bp., 1924)
Történelmi ruhák a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Magyar Művészet, 1929)
Árpádkori kerámikánk. 1–2. (Archaeologiai Értesítő, 1930–1932
és külön: Bp., 1933)
A középkori magyar keramika. (Magyar Művészet, 1931)
Ernst Lajos magyar történeti gyűjteménye. Kat. Jegyzékbe vette és leírta Varjú Elemérrel. 17 táblával. (A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai. 7. Bp., 1932)
Régi magyar üvegek. (Magyar Művészet, 1934)
A csengeri református templom kriptájának leletei. 1–2. (Archaeologiai Értesítő, 1934–1936
és külön: Bp., 1936)
Elsheimer Ádám ismeretlen festménye a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Magyar Múzeum, 1935)
A legrégibb magyarországi középkori mázas cserépedény. (Archaeologiai Értesítő, 1937)
Magyarországi olasz majolikacsempék I. Mátyás korából. (Történetírás, 1937)
A 100 éves Nemzeti Színház emlékkiállítása. Leíró lajstrom. Összeáll. (Bp., 1937)
Visegrádi kis cserépszobor fej. (Történetírás, 1938)
Magyar viselettörténeti kiállítás. Leíró lajstrom. 39 fotóval. Összeáll. (Bp., 1938)
Régi magyar ruhák. 32 táblával. Illusztrált kiadói kartonkötésben. (Officina Képeskönyvek. 11. Bp., 1938
2. kiad. 1944
angolul: Historic Hungarian Costumes. 1939
2. angol kiad. 1948)
Régi magyar üvegek. (Magyar Művészet, 1939)
A magyar viselet. (Az ezeréves Magyarország. Bp., 1939
2. kiad. 1940)
Magyar és törökös viseletformák a XVI–XVII. században. (Magyar művelődéstörténet. III. köt. Szerk. Domanovszky Sándor. Bp., 1940
hasonmás kiad. Szekszárd, 1993).

Irodalom

Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Horváth Hilda–Simonyi Erika: H. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője