Család

Sz: Hollósy Mihály uradalmi erdőtiszt.

Iskola

Középiskoláit Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, belépett a bencés szerzetesrendbe (1835. szept. 16.), a rend győri (1835– 1836), bakonybéli iskoláján tanult (1837–1839), Győrött, természettanból tanári vizsgát tett (1839), a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1843). A pannonhalmi hittudományi főiskola elvégzése után ünnepélyes fogadalmat tett (1843. júl. 25.), pappá szentelték (1843. okt. 8.). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.).

Életút

A bencés rend győri gimnáziumának (1843–1848), pannonhalmi gimnáziumának (1848–1850) soproni gimnáziumának r. tanára (1850–1862). A pannonhalmi hittudományi főiskola r. tanára (1862–1869), egyúttal alperjel és főapáti titkár (1866–1869). Bakonybélen perjel (1869–1873), a bencés rend esztergomi házfőnöke és gimnáziumának igazgatója (1873–1874). Dömölki apát (1874–1900). Pályája kezdetén, győri tanárként magyar és latin nyelvű verseket, később elsősorban népszerű természettudományi és csillagászati műveket írt. Már magyar nyelven tanított, s hogy németajkú diákjainak segítsen, több német nyelvű tankönyvet fordított magyarra és adott ki (köztük Schabus Jakab „iskolakönyvét”, 1855-ben). A természettudományokban való elmélyedés és folyamatos ismeretgyűjtés eredményeként jelentette meg az első magyar nyelvű népszerűsítő csillagászati szakkönyvet (Népszerű csillagászat címmel, 1863-ban; a művet az MTA díjjal jutalmazta, szerzőjét tagjai sorába választotta). Dömölki apátként nevéhez fűződik az Isteni Szeretet Leányai zárda, ill. az ott működő nemesdömölki leányiskola megalapítása (1891. okt. 5-én), valamint a helyi „régi” temetőben, a bencések kriptája fölé kápolnát létesített.

Emlékezet

Eredetileg Hollósy Ernőnek hívták, a Jusztinián a szerzetesként felvett neve. Aranymiséjét 1893-ban tartotta, majd apátsági működésének 25. évfordulóján ezrek köszöntötték (a mai Celldömölkön, 1899-ben). Celldömölkön hunyt el, a pannonhalmi apát mondott felette emlékbeszédet. Celldömölkön nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Tiszteletére róla nevezték el a kiscelli apátság előtti teret. Olajfestésű arcképe a celldömölki képviselőtestület gyűléstermében látható (Rajzó Miklós alkotása, 1899).

Elismerés

Kiscell díszpolgára (1893).

Szerkesztés

Ifjúkori verseit a győri Hazánk c. folyóirat közölte (1847–1848). Népszerű írásai és tudományos dolgozatai elsősorban az István bácsi naptárában (1856), az Akadémiai Értesítőben (1864), az Idők Tanújában (1866) és az Uj Magyar Sionban jelentek meg (1874); szentbeszédeit az Isten Igéje c. lap közölte (1883–1892).