Hollós László
botanikus, mikológus
Névváltozatok
1881-ig Schwarzkopf László
Születési adatok
1859. június 18.
Szekszárd
Halálozási adatok
1940. február 16.
Szekszárd
Család
A család stájerországi eredetű. Sz: Schwarzkopf Alajos, ügyvéd, huszár főhadnagy, Czieger Anna.Iskola
Középiskoláit Szekszárdon, Kalocsán és Pécsett végezte. A bp.-i József Műegyetemen és a budapesti tudományegyetemen tanult; a bp.-i tudományegyetemen kémia–fizika szakos középiskolai tanári okl. (1883) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1892). Az MTA tagja (l.: 1904. máj. 13.).Életút
Több előkelő főnemesi család nevelője (1878–1887). A budapesti tudományegyetem Állattani Tanszékének tanársegéde (1890–1891), a kecskeméti állami főreáliskola helyettes (1891–1892), r. tanára (1892–1912), igazgatójával, Kacsoh Pongráccal támadt ellentétei miatt saját kérésére nyugdíjazták (1912), és nagy értékű növény- és gombagyűjteményét is megsemmisítette. Haláláig Szekszárdon élt (1912-től). Mikológiával, Kecskemét növényvilágával és földtani viszonyaival foglalkozott. Részt vett Déchy Mór hatodik kaukázusi expedíciójában (1898), tapasztalatairól úti élményeiben számolt be. Nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket ért el a gombák kutatásában, több új gombafajt írt le, elsősorban Kecskemét és Szekszárd környékéről, valamint több értékes közleményt adott ki a kaukázusi gombákról. Feldolgozta Magyarország föld alatti gombáit, ún. hasgombáit és szarvasgombáit. Néhány ásványtani és helytörténeti dolgozatot is írt. Szekszárdon hunyt el, az Újvárosi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).Főbb művei
F. m.: Adatok a ranunculaceák rhizomáinak alak- és szövettanához. Egy. doktori értek. 1 táblával. (Kecskemét, 1892)Őskori kőeszközök a kecskeméti határban. – Tolnamegyei régiségekről. (Archaeologiai Értesítő, 1894)
Kecskemét altalaja és turfája. (Természettudományi Közlöny, 1895)
Kecskemét vidékének ehető gombái. (Természettudományi Közlöny, 1896)
A kecskeméti kútforrások alkalmával kikerült lignit. (Földtani Közöny, 1896)
Úti jegyzetek a Kaukázusból. (Kecskemét [folyóirat], 1899)
Az igazi szarvasgomba Magyarországon és más újabb adatok föld alatt termő gombáink ismeretéhez. – Kecskemét vidékének Geaster-féléi. – Kecskemét vidékének földcsillagai. – Népies gombaneveink. (Természettudományi Közlöny, 1899)
A szarvasgomba hazánkban és külföldön. (Természettudományi Közlöny, 1901)
A hazai Scleroderma-fajok szétválasztása. 1 táblával. – Adatok a Kaukázus gombáinak ismeretéhez. (Növénytani Közlemények, 1902)
Gasteromycetákra vonatkozó helyesbítések. (Természetrajzi füzetek, 1902)
Homokpusztáink jellemző gombáiról. (Természettudományi Közlöny, 1903)
Magyarország Gasteromycetái. Monográfia. Harminczegy tábla eredeti rajzzal és fényképpel, a nemek és fajok betűrendes jegyzékével. (Bp., 1903
németül: Leipzig, 1904)
A nyári és fehér szarvasgomba termőhelyei Magyarországban. Nógrádmegye földalatti gombái. 1 térképpel. (Növénytani Közlemények, 1903)
Magyarország földalatti gombái. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1905. márc. 13.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1905)
Pöffetegeken termő új gombák. 1–2. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1906–1907)
Új gombák Kecskemét vidékéről. 1–7. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1906–1910)
A szarvasgombáról. A szarvasgomba története. (Természettudományi Közlöny, 1910)
Magyarországból ismeretlen gombák Kecskemét vidékéről. (Botanikai Közlemények, 1910)
Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi. – Fungi Hypogaei Hungariae. Monográfia. 5 táblával, 1 térképpel. (A Kir. Magyar Természettudományi Társulat kiadványa. Bp., 1911)
Tolnavármegye flórájához. (Botanikai Közlemények, 1911)
Sikertelen gombatenyésztő kísérletek. – Magyarország Gasteromycetáihoz. 4 táblával. (Magyar Botanikai Lapok, 1913)
Kecskemét vidékének gombái. Monográfia. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények vonatkozólag a hazai viszonyokra. Bp., 1913)
Népies, illatos növények. – Termesztett növények különleges használata. – Az arab mézga pótléka. (Természettudományi Közlöny, 1919)
Új gombák Szekszárd vidékéről. 1 tábla rajzzal. Mathematikai és Természettudományi Közlemények vonatkozólag a hazai viszonyokra. Bp., 1926)
Gombák Szekszárd piacán. (Botanikai Közlemények, 1926)
Szekszárd vidékének gombái. – Fungi regionis Szekszárdiensis. Monográfia. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények vonatkozólag a hazai viszonyokra. Bp., 1933).
Irodalom
Irod.: H. L. Arczképével. (Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1892)Moesz Gusztáv: H. L. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1941)
Kecskemét jelesei. Szerk. Váry István, Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
Id. Szakály Ferenc: H. L. élete és munkássága. Kismonográfia. (Múzeumi füzetek. Szekszárd, 1989)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Aujeszky Aladár
orvos, állatorvos, bakteriológus
Fazekas Mihály
író, költő, botanikus
Gábor Andor
író, költő, újságíró, műfordító
Lyka Károly
művészettörténész, szerkesztő, botanikus
Varga Zoltán
edző, labdarúgó
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)