Hollós Ervin
Hollós Ervin

2024. december 7. Szombat

Hollós Ervin

történész, újságíró, szerkesztő

Névváltozatok

Holzschlag Ervin

Születési adatok

1923. október 25.

Budapest

Halálozási adatok

2008. október 10.

Budapest


Család

Sz: Münz Bauer Anna. Apja fodrászsegéd, majd fodrász mester volt. Hatan voltak testvérek. F: Lajtai Vera (1921–) történész, a Pártélet c. lap főszerkesztője (eredetileg bőrdíszműves szakmunkás). Fia: Hollós Mihály (1952–); leánya: Hollós Mária (1947–) és Hollós Ágnes (1949–).

Iskola

Szűcs tanonciskolát (1942), három hónapos (1945), kétéves (1952), hároméves pártfőiskolát végzett és marxizmus-leninizmus oktatói okl. szerzett (1959), az ELTE BTK-n doktorált (1964), a történelemtudományok kandidátusa (1967).

Életút

Szűcstanonciskolában tanult (1939–1942). Az MSZDP tagja (1937-től), a KMP tagja és a bp.-i VII. kerületi ifjúmunkáscsoport titkára (1940-től), az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) tagja (1940–1942), kommunista tevékenysége miatt letartóztatták, bebörtönözték, a bp.-i Andrássy-laktanya és a szegedi Csillag-börtön foglya (1942–1944). A II. vh. után a MADISZ bp.-i titkára (1945. júl.–1946. márc.), az MKP, ill. az MDP KB országos ifjúsági titkára (1946. márc.–1949. aug.), a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség (MINSZ) főtitkára (1948. márc.–1950. jún.), a DISZ KB titkára (1952–1956). A Belügyminisztérium (BM) előadója, rendőr-alezredesi rangban a II/5. alosztályának helyettes vezetője (1956. dec.–1958), vezetője (1958–1961), a BM III/III-as Csoportfőnökségének vezetője (ezredesi rangban, 1961–1962). A Művelődésügyi Minisztérium (MM) Marxizmus-Leninizmus Főosztályának főosztályvezető-helyettese (1962–1964). A BME Tudományos Szocializmus Tanszék szakcsoportvezetője (1962–1964), tanszékvezető egy. docense (1964–1975), tanszékvezető egy. tanára (1975. júl. 1.–1979), egy. tanára (1979–1989. aug. 31.). 20. sz.-i, elsősorban 1945 utáni magyar történelemmel, munkásmozgalom-történettel, a két vh. közötti erőszakszervezetek vizsgálatával, ill. az ifjúsági mozgalmak történetével foglalkozott. Nevéhez fűződött az 1956. évi forradalom és szabadságharc első, marxista pártosságú, népszerű összefoglalása, amely a Kádár-rendszerben évtizedekre a forradalom megítélésének alapjául szolgált (Kik voltak, mit akartak?, 1967). Írásaiban az ún. ellenforradalom szervezettségét, külföldi kapcsolatait és „kleriko-fasiszta” irányultságát igyekezett bizonyítani. Néhány filmforgatókönyvet és ifjúsági regényt is írt (közülük a legismertebb, a Ságvári Endre életét feldolgozó Harminckét nevem volt, 1971; film: 1972).

Elismertség

Az Oktatási Minisztérium Tudományos Szocializmus Szakbizottságának tagja (1962-től).

Elismerés

Szabadság Érdemrend (ezüst, 1946), Népköztársasági Érdemrend (1948, 1950), Munka Érdemrend (1955; arany, 1970), Vörös Csillag Érdemrend (katonai, 1960), Szocialista Hazáért Érdemrend (1970).

Szerkesztés

A Magyar Ifjúság külső munkatársa (1968–1978).

Főbb művei

F. m.: A magyarországi osztályharc néhány tapasztalata. 1949–1956. Egy. doktori értek. (Bp., 1964)
A belső ellenség szerepe az ellenforradalomban és annak előkészítésében. I–II. köt. Kand. értek. is. (Bp., 1966
kivonatosan: Periodica Polytechnica, 1967)
Kik voltak, mit akartak? A kandidátusi értekezés átdolgozása. 8 táblával. (1–2. kiad. Bp., 1967
3. jav. kiad. 1976
oroszul: Moszkva, 1969
lengyelül: Warszawa, 1970
cseh nyelven: Praha, 1972
észtül: Tallinn, 1972)
A csendőrségről. (Tájékoztató, 1969)
A horthysta erőszakszervezetek a haladó mozgalmak ellen. – A politikai rendőrség. (Belügyi Szemle, 1969)
A Nemzeti Számonkérő Különítményről. (Társadalomtudományi Közlemények, 1969)
Az ellenforradalmi erők kétszakaszos taktikája Magyarországon 1956-ban. (Elméleti és Módszertani Közlemények, 1970)
Csendőrség, rendőrség, VKF/2. (Bp., 1971)
Harminckét nevem volt. Dokumentumregény. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1971
2. kiad. 1974)
Tudományos szocializmus. Felelős szerk. (Bp., 1972)
A munkásegység az ifjúsági mozgalomban. (Interjúk a munkásegységről. 1945–1948. Bp., 1973)
Az ifjúság eszmei-politikai nevelésének kérdései a magyar kommunista mozgalom dokumentumaiban – különös tekintettel a főiskolai diákság nevelésére. 1918–1972. Többekkel. (Tájékoztató, 1973)
A Budapesti Pártbizottság életéből, 1956. okt. 23–30-ig. Lajtai Verával. – A forradalmárok hősies harca a Budapesti Pártbizottság megvédéséért. Lajtai Verával. – A Pártház eleste után. Lajtai Verával. (Belügyi Szemle, 1974)
Köztársaság tér 1956. Lajtai Verával. 8 táblával. (Bp., 1974
2. kiad. 1975
Népszerű történelem. 3. kiad. 1977
4. kiad. 1980
bolgárul: Szófia, 1978
orosz nyelvű átd. kiad. Moszkva, 1978)
A 73-as zárka. Életrajzi regény. (Bp., 1974)
Megfigyelés alatt… Dokumentumok a horthysta titkosrendőrség működéséről. 1920–1944. Szerk. Beránné Nemes Évával. Az előszót Csendes Károly írta. (Bp., 1977)
Az USA budapesti követségének szerepe a magyarországi ellenforradalomban. Lajtai Verával. (Belügyi Szemle, 1981)
A nemzetközi osztályharc és Magyarország 1956 őszén. (Párttörténeti Közlemények, 1981)
Hidegháború Magyarország ellen. 1956. Lajtai Verával. (Bp., 1982)
Így kezdődött. (Tanulmányok a felszabadulás utáni ifjúsági mozgalmak történetéből. Szerk. Korom Mihály, Molnár István, Szeredi Péter. Bp., 1984)
A MADISZ. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség dokumentumai. Vál., szerk. Nonn Györggyel, Szabó Bálinttal. (Bp., 1984)
Horthy Miklós, a fehérek vezére. Lajtai Verával. (Bp., 1985)
Drámai napok. 1956. okt. 23.–nov. 4. Lajtai Verával. (Bp., 1986)
hangkazettán: Köztársaság tér. 1956. I–III. H. E. és Lajtai Vera könyve alapján írta Asperján György. (Kópiatár. Diákkönyvtár hangszalagon. Bp., 1979)
filmforgatókönyvei: Fiúk a térről (1968)
Szerencsés álmokat (tv, 1970)
Harminckét nevem volt (1972)
Az idő kezdetén… (1975)
A zárka (1978)
rádiójátékai: Fiúk a térről (1966)
Nem hal meg mindenki. Kétrészes rádiójáték Schönherz Zoltánról (1972)
Üzenet. Kétrészes rádiójáték Rózsa Ferencről (1972)
Vörös rózsa (1975)
Köztársaság tér 1956 (1977–1978).

Irodalom

Irod.: Szabó László: H. E.: Kik voltak, mit akartak? (Társadalmi Szemle, 1967)
Borsányi György: H. E.: Csendőrség, rendőrség, VKF/2. (Társadalmi Szemle, 1972)
Gecsényi Lajos: H. E.: Csendőrség, rendőrség, VKF/2. (Párttörténeti Közlemények, 1972)
Tilkovszky Lóránt: Megfigyelés alatt… Dokumentumok a horthysta titkosrendőrség működéséről. 1920–1944. Szerk. H. E. és Beránné Nemes Éva. (Századok, 1977)
Kerekasztal-beszélgetés 1956/57-ről. Berecz János, H. E. és Szabó Bálint. (História, 1982)
Murányi Gábor: H. E. esete David Irvinggel. Itt voltak, mit akartak? (Heti VG, 2008. 45.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője