Holló Ferenc
állatorvos, parazitológus, szerkesztő
Születési adatok
1923. augusztus 26.
Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Halálozási adatok
1997. december 4.
Budapest
Temetési adatok
1997. december 15.
Budapest
Rákoskeresztúr
Család
Sz: Holló Gyula MÁV-főmérnök, Mandl Margit. Szüleit Auschwitzba hurcolták, a holokauszt áldozatai. Egyik bátyja, Holló András (1921–1944), a nemzeti fegyveres ellenállás résztvevője, a nyilas hadbíróság kivégezte. Testvére: Holló János (1919–2012) vegyészmérnök, az MTA tagja. F: 1947-től Kovács Klára könyvtáros. Elvált. Egy fiuk született.Iskola
A jászberényi gimnáziumban éretts. (1941), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Karán állatorvosi okl. (1947), a Magyar Agrártudományi Egyetemen állatorvos-doktori okl. szerzett (1949), az állatorvos-tudomány kandidátusa (1965).Életút
Budapesten munkaszolgálatos, Fertőrákosra deportálták, majd a mauthauseni, ill. a gunskircheni koncentrációs tábor foglya (1944–1945). A Budapest Székesfővárosi Marhavágóhíd húsvizsgáló állatorvosa (1947–1948), a Budapest Székesfővárosi Központi Városháza VIII. Ügyosztályának központi állatorvosa (1948–1949), az Állatorvosok Szakszervezete, ill. az Orvosszakszervezet Állatorvos Szakosztálya ügyvezető titkára (1949–1952). Az Országos Állategészségügyi Intézet laboratóriumi szakállatorvosa (1952–1960), az Állatorvos-tudományi Főiskola, ill. az Állatorvos-tudományi Egyetem Helmintológiai Kutatólaboratóriuma tud. munkatársa (1960–1964). C egy. tanár (1988-tól). A Magyar Állatorvosok Lapja szerkesztője (1949–1961), főszerkesztője (1961– 1997). A FAO parazitológiai szakértője (1980–1982). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962). Állatorvosi helmintológiával, parazitológiai diagnosztikával, állatorvos-történettel foglalkozott. Különösen jelentős szerkesztői tevékenysége, irányításával a Magyar Állatorvosok Lapja a világ egyik legjelentősebb szakmai lapjává fejlődött. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi állatorvosi helyesírás és szakterminológia átdolgozása terén. Értékesek továbbá a magyar állatorvos-történetírás és -szakfolyóiratok történetével, szakirodalmának múltjával kapcsolatos írásai.Elismertség
A MÚOSZ tagja (1964-től). A Magyar Parazitológusok Társasága alapító elnökségi tagja.Elismerés
Munka Érdemrend (bronz, 1968; ezüst, 1978). Hutÿra Ferenc-emlékérem (1976), a Magyar Parazitológusok Társasága Emlékérme (1977), Tolnay Sándor-díj (1994).Szerkesztés
A Magyar Állatorvosok Lapja szerkesztője (1949–1961), főszerkesztője (1961–1997).Főbb művei
F. m.: A Linguatula-lárvák és az általuk előidézett gócok előfordulása szarvasmarha bélfodri nyirokcsomóiban. Állatorvos-doktori értek. is. (Bp., 1949kivonatosan: Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
Részletes járványtan állategészségügyi technikumok számára. (Bp., 1950
Mezőgazdasági technikumok tankönyvei. 4. átd. kiad. 1958)
A parasitás eredetű eosinophilia a vérben. – Háziállataink parasitás betegségeinek laboratóriumi diagnosztizálása. Nemeséri Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
Adatok a juhok gócos tüdőférgességének hazai elterjedtségéhez. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
A gazdasági állatok gyakoribb parazitás betegségei és az ellenük való védekezés. (Bp., 1955)
A toluol és a gastin orsóféreg-ellenes hatásának vizsgálata. Egyed Miklóssal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
Háziállataink legfontosabb parazitás betegségei. Nemeséri Lászlóval. 12 táblával. (Bp., 1956
2. átd. és bőv. kiad. 1966)
A hazai juh-tüdőférgek lárváinak differenciáldiagnózisa. Kassai Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
Állatorvosi parazitológiai diagnosztika. Nemeséri Lászlóval. (Bp., 1957
2. átd. kiad. 1961
3. átd. kiad. 1972
németül: Jena, 1964
spanyolul: Zaragoza, 1965)
A fenotiazin és alkalmazása a juh gyomor- bélférgessége és a ló vastagbél-férgessége ellen. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1958)
Vizsgálatok a szarvasmarha- és a sertés- tüdőférgesség orvoslásáról. Kassai Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960)
Vizsgálatok a szarvasmarha-dictyocaulosisról. Kassai Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962)
Az Állatorvosi Főiskola jubileumi évkönyve. Szerk. Pethes Györggyel. 6 táblával. (Bp., 1962)
A fontosabb helmintózisok elleni gyógyszeres védekezés hazai állása. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
Vizsgálatok a sertés tüdősférgességéről. 1–5. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963–1965)
Kísérletes vizsgálatok a sertés metastrongylosisáról. Kand. értek. (Bp., 1964)
Az állatorvosi szaknyelv helyesírásáról és a Magyar Állatorvosok Lapjának közlésre küldött kéziratok előkészítéséről. (Bp., 1964)
A fontosabb parazitózisok kártételei. Gyógykezelés–védekezés. Témadokumentáció. (Bp., 1967)
A sertés-orsóférgesség elleni védekezés nagyüzemi lehetőségei. (Parasitologia Hungarica, 1968)
Adatok a juh-trichostrongylidosis laboratóriumi diagnosztikájához. 1–2. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969–1970)
Adatok a juh parazitás gastro-enteritisének – trichostrongylidosis – terápiájához. (Parasitologia Hungarica, 1971)
Tetramizollal és pirántel-tartaráttal végzett kísérletek trichostrongylidákkal fertőzött juhállományban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1971)
Humán gongylonematosis első esete Magyarországon. Többekkel. (Parasitologia Hungarica, 1972 és Orvosi Hetilap, 1973. 37.)
Újabb orsóféreg-ellenes gyógyszerek összehasonlító vizsgálata sertésállományokban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1972)
Az állatok parazitózisai elleni gyógyszeres védekezés helyzete Magyarországon. – A bunamidihidroxinaftoát és a niklozamid Echinococcus garanulosus ellenes hatékonyságának vizsgálata kutyákban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975)
Diagnosztikai és terápiás kérdések belső és élősködőkkel kapcsolatban, szarvasmarha-állományokban. Kávai Annamáriával. – Adatok egyes belső élősködők elleni gyógyszeres védekezéshez tenyészlóállományokban. Kávai Annamáriával, Rózsa Józseffel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
Csek János és a Magyar Állatorvosok Lapja szemléletformáló jelentősége az állatorvosi közgondolkodás fejlődésében. Karasszon Dénessel. – Kotlán Sándor és az Állatorvosi Lapok hatása az állatorvosi történetírás, könyvészet és folyóirat-kiadás fejlődésére. Karasszon Dénessel. – Tallózás a Veterinariusban. Tanintézetünk és szakközlönyünk múltjából. – Manninger Rezső és az Állatorvosi Lapok jelentősége a járványtan történetében. – Zimmermann Ágoston és az Állatorvosi Lapok jelentősége az összehasonlító anatómia és fejlődéstan történetében. Karasszon Dénessel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
100 éves az első magyar állatorvosi szakközlöny. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1979)
A hazai állatorvosi parazitológia és a parazitózisok elleni védekezés időszerű kérdései. A Magyar Parazitológusok Társasága tevékenységének második tíz éve. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1984)
Állatorvosi értelmező szótár. Szerk. Gallyas Csabával. Főmunkatárs Karasszon Dénes. (Bp., 1984)
200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. (Bp., 1987
angolul: 1987)
Az Állatorvos-tudományi Egyetem bicentenáriumi ünnepségei és tanéve. Szerk. Lami Gyulával. (Bp., 1987)
A szarvasmarha szubklinikai gyomor–bél-férgessége. Brauswetter Viktorral, Redl Péterrel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988)
Adatok a szarvasmarha gyomor–bél-férgesség magyarországi elterjedtségéhez. Brauswetter Viktorral, Redl Péterrel. (Parasitologia Hungarica, 1988)
Új fertőtlenítőszer-kombináció az állattartásban való alkalmazásra. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1990)
Kutyák megelőző védőoltása – polivalens vakcinákkal. – A sertésdysenteria új antibioterápiája. – Az enzootiás bovin leucosis diagnosztikája és az ellene való vakcinázás. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1991)
A borjak colostrumellátottsága. Főcstejpótlás. 1–2. Ballásch Alajossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1992)
Preklinikai teszt a prionbetegségek diagnosztikájához. – Az ember cryptosporidiosisa. – Sertés sacroptes rühösségének szerodiagnosztikája. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1996).
Irodalom
Irod.: Kassai Tibor: Köszöntjük a 75 éves H. F.-et. (Parasitologia Hungarica, 1993)Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Végső búcsú H. F. c. egyetemi tanártól, a Magyar Állatorvosok Lapja főszerkesztőjétől. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1998)
Kassai Tibor: In memoriam Ferenc Holló. (Parasitologia Hungarica, 1998)
Visnyei László: Öt éve halt meg H. F. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2002)
Fehér György–Kovács Gyula: Biographia. Az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. (3. átd. és bőv. kiad. Bp., 2007)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)