Hollendonner Ferenc
Hollendonner Ferenc

2024. december 9. Hétfő

Hollendonner Ferenc

biológus, botanikus, paleontológus

Születési adatok

1882. október 10.

Csehi, Vas vármegye

Halálozási adatok

1935. április 10.

Budapest


Család

Evangélikus családból származott. Sz: Hollendonner Ferenc, Vas Erzsébet.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1907), az ipari fák általános szövettana (1914), majd az összehasonlító növényszövettan tárgykörben is magántanári képesítést szerzett (1922).

Életút

A József Műegyetem Növénytani Tanszékének tanársegéde (1905–1922) és magántanára (1914–1935), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára is (1922–1935). A bp.-i Markó utcai Reálgimnázium (1917–1921), a bp.-i polgári iskolai tanárképző iskola (1927–1929), a bp.-i Kölcsey Ferenc Reálgimnázium r. tanára (1929–1935). A korszerű magyar növényszövettani és xilotómiai (= faanatómia) kutatások egyik elindítója. Kidolgozta az elszenesedett fák mikroszkópos vizsgálatának nemzetközileg is egyedülálló módszerét, amellyel alapvetően új megállapításokat tett a Kárpát-medencében élt elő-, ill. ősemberek korának és növényzetének meghatározására (A fenyőfélék fájának összehasonlító szövettana, 1913). Feldolgozta számos régészeti ásatás emberi tevékenységgel összefüggő megégett famaradványait, így Magyarországon elsőként végzett anthrakológiai (= régészeti lelőhelyekről előkerült famaradványok alapján történő korabeli környezetrekonstrukció) kutatásokat is (a Bükk hegység barlangjaiban). Részt vett a kivégzett magyar jakobinusok és az aradi vértanúk földi maradványainak vizsgálatában. Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Szülőfalujában, Csehiben emlékművét állították fel. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Nagyjutalma (1913).

Emlékezet

Népszerű tudományos dolgozatai a Természettudományi Közlönyben jelentek meg (1904–1924).

Főbb művei

F. m.: A káposzta megsavanyodása. – A szárított növények színének megtartása. – A trópusi fák lombváltása. (Természettudományi Közlöny, 1904)
Néhány Evonymus parájának histológiai fejlődése. Egy. doktori értek. is. (Növénytani Közlemények, 1907 és külön: Bp., 1907)
Az Alyssum arduini szárának anatómiájáról. (Természettudományi Közlöny, 1908 és Botanikai Közlemények, 1908)
Új adatok a luc- és vörösfenyő fájának összehasonlító szövettanához. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911 és külön: Bp., 1911)
A Biota orientalis Endl. és Thuja occidentalis L. fájának histológiai megkülönböztetése. (Botanikai Közlemények, 1912)
A cserfa és tölgyfa fájának megkülönböztetése. Fái Lászlóval, Róth Gyulával. (Természettudományi Közlöny, 1912)
A fenyőfélék fájának összehasonlító szövettana. Monográfia. 40 táblával, 192 anatómiai rajzzal. Az Országos Erdészeti Egyesület Deák Ferenc-alapítványából 100 arannyal jutalmazott munka. (Bp., 1913)
Martinovics és társai kiásatásakor talált fadarabok vizsgálata. – Lucaszékek xylotomiai vizsgálata. (Botanikai Közlemények, 1915)
A fák keménysége. – A növényi selyem. – A fűz- és a nyárfa magjain levő szőrözet felhasználása ipari célokra. (Természettudományi Közlöny, 1915)
A kutyatej-félék kaucsuktartalma. – A gyapjúsás [Eriophorum] ipari használhatósága. – A tengeri fű. – A kávébóka [Astragalus baeticus L.] mint pótkávé. – A fa tápláló értéke. (Természettudományi Közlöny, 1916)
Az aquincumi római hordók és kútrészek fája. (Botanikai Közlemények, 1916)
A fák és vadon termő növények olajtartalma és ipari felhasználása. – A hazai tölgyek levél- és ággubacsainak felhasználása ipari célokra. Természettudományi Közlöny, 1917)
Az aquincumi római szövet anyaga. (Botanikai Közlemények, 1917)
A paprika feldolgozása. – A vadgesztenye felhasználása szappan pótlására. – Dextrin készítése vadgesztenyéből. – Keményítő készítése vadgesztenyéből. (Természettudományi Közlöny, 1918)
Növényi szenek elszenesítése és fotografálása. (Botanikai Közlemények, 1922)
A gyékény mint cukoradó növény. – A Franck-kávé és készítése. – A fa elfolyósítása. (Természettudományi Közlöny, 1922)
A sajmeggy felhasználása kellemes illatú pipaszárak készítésére. – Pótkávé készítése cukorrépából. (Természettudományi Közlöny, 1923)
A magyarországi praehistorikus fák és faszenek mikroskopos vizsgálata. 1–2. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1925 és külön: Bp., 1925)
A cellulóz és a fa újabb kettősfestése. (Botanikai Közlemények, 1925)
Az avasi praehistorikus faszenek mikroszkopikus vizsgálata. 2 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1926
és külön: Bp., 1926
2. jav. kiad. 1931)
A Magyar Nemzeti Múzeum gróf Vigyázó ásatásai. Az 1931. évi ságvári ásatások eredménye. Többekkel. (Archaeologiai Értesítő, 1931)
A kőszeg-pogányvölgyi lignit mikroszkopikus vizsgálata. 2 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1931)
Az aradi vértanúk bitófáinak xylotomiai vizsgálata. (Botanikai Közlemények, 1932)
A Bükk hegység fái az ősember idején. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1933)
A szegedi botanikus kert artézi kútforrás famaradványainak xylotomiai vizsgálata. (Acta Biologica, 1935)
Az Alföld őstörténelem korabeli erdeinek meghatározása anthrakotomiai vizsgálatok alapján. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
A táborhegyi sír maradványának mikroszkopikus vizsgálata. (Bp., 1935)
A cserépfalusi Mussolini-barlang. Subalyuk. (Geologica Hungarica, 1938).

Irodalom

Irod.: Sztankovits Rezső: H. Fi: A fenyőfélék fájának összehasonlító szövettana. (Botanikai Közlemények, 1914)
Gaál István: H. Fi: Az avasi praehistorikus faszenek mikroszkopikus vizsgálata. (Debreceni Szemle, 1933)
Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1935. ápr. 12.)
Szegi (Kascsák) Ödön: H. F. emlékezete. (Vasi Szemle, 1935)
Gaál István: H. F. emlékezete. (Barlangvilág, 1936)
Sárkány Sándor: H. F. 1 táblával. (Botanikai Közlemények, 1937)
A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1942)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője