Család

Középiskoláit a veszprémi piaristáknál végezte, a pesti és a bécsi tudományegyetemen bölcseletet (1814–1816) és orvosi tudományokat tanult (1816–1822), Bécsben (1822) és Pesten is orvostudori okl. szerzett (1828). Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.).

Iskola

A győri püspökség uradalmi írnoka (1810–1814). Tanulmányai befejezése után a bécsi állatorvosi intézet alumnusaként állatsebészetet és törvényszéki állatorvostan tanított (1823–1825). A pesti tudományegyetem állatorvosi intézete ny. r. tanára és az intézet igazgatója (1826. jún. 2.–1841. febr. 16.).

Életút

Tanulmányait Bécsben és Pesten végezte, tudományos pályafutását Bécsben kezdte meg. Brunkala Román (1782–1821) halála után, hosszas huzavona után nevezték ki az állatgyógyászat professzorává (1826). Pesten a magyar nyelvű oktatás bevezetését sürgette (a beköszöntő beszédét is – elsőként! – magyar nyelven tartotta, 1826. aug. 5-én). A Helytartótanácshoz írt beadványaiban a magyar nyelvű oktatás mellett az „állatgyógyász-képzés” átalakítását is kezdeményezte: javasolta, hogy csak az legyen az állatorvoslás mestere, aki nyolc középiskolát végzett, több előadót és szakoktatót javasolt a Pesti Állatgyógyintézet számára, a tanítókovácsok fizetését 400 forintra kívánta emelni. A latin nyelvű tanulmányoknak új magyar elnevezést is adott: Elementa historiae naturalis = a házi állatok természethistóriája; Elementa hippotomiae imprimis osteologia, sphlanchnologia, physiologia = állati boncz- és élettudomány. Ezek mellett új tantárgyakat bevezetését is felvetette: Járvány és nyavalya tanítmány; A helyes patkolásról; Közönséges kór- és gyógyszertanítmány; Különös orvosi és seborvosi tudomány; A lovak külsejök és a házi állatok tartásáról; Orvosi rendelések és lekötések az istállókban; Gyakorlások a műhelyben és a patkolóhídon. Egyetemi tanársága mellett az intézet könyvtárosi feladatait is ellátta. Könyvtárosként több német nyelvű szakmunkát fordított le magyar nyelvre, ill. több német nyelvű szakkönyvet ismertetett hazai szaklapokban. Elsőként számolt be Balassa Konstantin (1792–1862) lovassági őrnagy nagy visszhangot kiváltó módszeréről, az erőszakmentes patkolásról (a német nyelvű könyvet ő tolmácsolta magyarul, s a német nyelvű kiadással egy évben jelent meg; 1828-ban). Maga is több kéziratban terjesztett vagy kőnyomatos jegyzetet írt és szerkesztett: ezek voltak a hazai állatorvos-tudomány első magyar nyelvű egyetemi segédkönyvei. Elsősorban a magyar nyelvű tudományos irodalom műveléséért választották meg az MTA l. tagjának (1832. márc. 9-én), ő volt a Magyar Tudós Társaság első állatorvos tagja! Már akadémikusként bekapcsolódott a Magyar Tudós Társaság természettudományi műszótárának adatgyűjtésébe. Néhány írásai Hofner József néven jelent meg. Igazgatósága alatt a Pesti Állatgyógyintézet a Hertsuth-féle házban (ma: Erzsébetváros, VII. kerület Síp utca 20.) működött (1827–1840), ill. igazgatósága végén költözött új épületbe (Józsefváros, VIII. kerület Stáció utca, 1840). Hosszas betegség után, Pesten hunyt el. Magyar nyelvű szakírásai közül több kéziratban maradt, vagy sokszorosítva terjesztették. Egy, Horvát Istvánhoz írott levelét a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= OSZK) őrizte (1828-ból). Az Orvosi Tár és a Tudományos Gyűjtemény munkatársa (1832–1841).