Hódy György
Hódy György

2024. március 29. Péntek

Hódy György, 1927-től vitéz

politikus

Születési adatok

1888. március 5.

Kiszombor, Torontál vármegye

Halálozási adatok

1964. január 3.

Kalocsa, Bács-Kiskun m.

Temetési adatok

1964. január 6.

Baja

Szent Rókusi Temető


Család

Sz: Hódy József földműves, László Julianna. Apját korán elvesztette, anya falusi munkásasszonyként nevelte fel hat gyermekét. F: Szabó Ilona (1889–1951). Özvegy. 2. 1952-től Tóth Piroska. Gyermektelen.

Iskola

Négy középiskolát és kétéves kertészeti iskolát végzett.

Életút

Az I. vh.-ban az orosz és az olasz fronton harcolt. A két vh. között Baján virágkertészként dolgozott, virágüzletet is üzemeltetett. Részt vett a radikális jobboldali politikai mozgalmakban: a keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség tagja, a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) bajai szervezetének alelnöke. A kormányzó Magyar Élet Pártja tagja (1939–1944). A II. vh. után a Polgári Demokrata Párt (PDP) tagja (1945), majd az FKgP bajai szervezetének egyik megalapítója (1945), a párt Bács-Bodrog vármegyei elnöke (1945–1947). A Bajai Nemzeti Bizottság tagja (1945. jan.–nov.), alelnöke (1945. febr.–nov.). A bajai törvényhatósági bizottság tagja (1945. máj.-tól), nemzetgyűlési képviselő (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék Kecskemét és Baja törvényhatósági városokkal, 1945–1947). Jobboldali politikai magatartására hivatkozva kizárták az FKgP-ből (1947. febr.), a Sulyok Dezső vezette Magyar Szabadságpárt tagja (1947. febr.–júl.), a párt önfeloszlatása után (1947. júl.) a Pfeiffer Zoltán-féle Magyar Függetlenségi Párt (MFP) tagja (1947. aug.–nov.). Az MFP országgyűlési képviselőjévé választották (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog választókerület, 1947. aug. 31.), de a választási bíróság kommunista nyomásra a párt mandátumait, köztük az övét is, megsemmisítette (1947. nov. 20.). Pártja feloszlatása után (1947. nov. 30.) visszavonult a politikától. Az ÁVH letartóztatta (1949), bírósági ítélet nélkül internálták (1949–1953), előzetes letartóztatásba helyezték (1953. ápr. 2.), koholt vádakkal első- (1953. jún. 12.) és másodfokon is nyolc év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték (1953. szept. 28.; ideiglenesen szabadult: 1956. aug. 3.). A forradalom és szabadságharc alatt a Bajai Nemzeti Bizottság elnökhelyettese választották (1956. okt. 30.–1956. nov. 4.). A forradalom bukása után ismét bebörtönözték (az Elnöki Tanács büntetése hátralévő részét háromévi próbaidőre felfüggesztette: 1957. dec. 4-én). Az FKgP jobboldali szárnyához tartozott, Csongrád és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyékben tiltakozó mozgalmat indított Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása ellen (1945. dec.–1946. jan.). A kommunisták és a hozzájuk közel álló baloldali erők elsősorban Hódy György és Vértessy Károly szélsőjobboldali és nemzeti radikális kapcsolatai miatt próbálták meg diszkreditálni az FKgP-t. Miután az FKgP kizárta tagjai sorából előbb a Magyar Szabadság Párthoz, majd az MFP-hez csatlakozott. A választási összeíró bizottság előbb politikai múltja miatt törölte a választói névjegyzékből (1947). Pfeiffer Zoltán tiltakozására visszakapta választói jogát, s jóllehet az országgyűlési választásokon képviselői helyhez jutott, mandátumát megsemmisítették (1947. nov.).

Emlékezet

Baján és Kalocsán élt és tevékenykedett, Kalocsán hunyt el, a bajai Szent Rókus Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

A Bajai Kis Újság, ill. a Bácskai Kis Újság felelős szerkesztője és kiadója (1946–1947).

Főbb művei

F. m.: Választóimhoz! H. Gy. nemzetgyűlési képviselő levele Baja város és Bács-Bodrog vármegye közönségéhez. (Baja, 1947).

Irodalom

Irod.: V. I.–V. V.: H. Gy. (Az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1999)
1956. Bács-Kiskun megye kronológiája és személyi adattára. I–II. köt. Szerk. Tóth Ágnes. (Kecskemét, 2000). *Valamennyi lexikon téves halálozási adata: jan. 5.! Gyászjelentésén jan. 3.-a szerepel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője