Család

Sz: Hódy József földműves, László Julianna. Apját korán elvesztette, anya falusi munkásasszonyként nevelte fel hat gyermekét. F: Szabó Ilona (1889–1951). Özvegy. 2. 1952-től Tóth Piroska. Gyermektelen.

Iskola

Négy középiskolát és kétéves kertészeti iskolát végzett.

Életút

Az I. vh.-ban az orosz és az olasz fronton harcolt. A két vh. között Baján virágkertészként dolgozott, virágüzletet is üzemeltetett. Részt vett a radikális jobboldali politikai mozgalmakban: a keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség tagja, a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) bajai szervezetének alelnöke. A kormányzó Magyar Élet Pártja tagja (1939–1944). A II. vh. után a Polgári Demokrata Párt (PDP) tagja (1945), majd az FKgP bajai szervezetének egyik megalapítója (1945), a párt Bács-Bodrog vármegyei elnöke (1945–1947). A Bajai Nemzeti Bizottság tagja (1945. jan.–nov.), alelnöke (1945. febr.–nov.). A bajai törvényhatósági bizottság tagja (1945. máj.-tól), nemzetgyűlési képviselő (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék Kecskemét és Baja törvényhatósági városokkal, 1945–1947). Jobboldali politikai magatartására hivatkozva kizárták az FKgP-ből (1947. febr.), a Sulyok Dezső vezette Magyar Szabadságpárt tagja (1947. febr.–júl.), a párt önfeloszlatása után (1947. júl.) a Pfeiffer Zoltán-féle Magyar Függetlenségi Párt (MFP) tagja (1947. aug.–nov.). Az MFP országgyűlési képviselőjévé választották (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog választókerület, 1947. aug. 31.), de a választási bíróság kommunista nyomásra a párt mandátumait, köztük az övét is, megsemmisítette (1947. nov. 20.). Pártja feloszlatása után (1947. nov. 30.) visszavonult a politikától. Az ÁVH letartóztatta (1949), bírósági ítélet nélkül internálták (1949–1953), előzetes letartóztatásba helyezték (1953. ápr. 2.), koholt vádakkal első- (1953. jún. 12.) és másodfokon is nyolc év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték (1953. szept. 28.; ideiglenesen szabadult: 1956. aug. 3.). A forradalom és szabadságharc alatt a Bajai Nemzeti Bizottság elnökhelyettese választották (1956. okt. 30.–1956. nov. 4.). A forradalom bukása után ismét bebörtönözték (az Elnöki Tanács büntetése hátralévő részét háromévi próbaidőre felfüggesztette: 1957. dec. 4-én). Az FKgP jobboldali szárnyához tartozott, Csongrád és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyékben tiltakozó mozgalmat indított Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása ellen (1945. dec.–1946. jan.). A kommunisták és a hozzájuk közel álló baloldali erők elsősorban Hódy György és Vértessy Károly szélsőjobboldali és nemzeti radikális kapcsolatai miatt próbálták meg diszkreditálni az FKgP-t. Miután az FKgP kizárta tagjai sorából előbb a Magyar Szabadság Párthoz, majd az MFP-hez csatlakozott. A választási összeíró bizottság előbb politikai múltja miatt törölte a választói névjegyzékből (1947). Pfeiffer Zoltán tiltakozására visszakapta választói jogát, s jóllehet az országgyűlési választásokon képviselői helyhez jutott, mandátumát megsemmisítették (1947. nov.).

Emlékezet

Baján és Kalocsán élt és tevékenykedett, Kalocsán hunyt el, a bajai Szent Rókus Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

A Bajai Kis Újság, ill. a Bácskai Kis Újság felelős szerkesztője és kiadója (1946–1947).