Család

Sz: Hódi Sándor cseléd, majd néhány holdon gazdálkodott, Sziráki Lídia. Egy testvére, bátyja született. F: 1922-től Elek Lídia. Fia: Hódi Sándor (1924–) földműves.

Iskola

A helyi református népiskolában hat elemit végzett.

Életút

A családi gazdaságban, majd saját földjén, összesen 18 kh-n gazdálkodott. Az II. vh. idején katona volt, de frontszolgálatot nem teljesített. A II. vh. után részt vett a földosztásban, amely során még 5 hold földet kapott (1945 tavasza). A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja, a fóti pártszervezet alapító vezetője (1945-től). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Dunántúl, 1945. jún.–nov.), az NPP nemzetgyűlési képviselőjelöltje (1945). A párton belül Kovács Imre irányvonalának híve volt. A politikától visszavonulva egyénileg gazdálkodott, kuláklistára helyezték (1951–1952), a beszolgáltatási kötelezettségek miatt belépett a helyi tsz-be (1953). A forradalom és szabadságharc idején a Petőfi Párt ideiglenes vezetőségi tagja (1956. okt.–nov.), a bukás után ismét egyéni gazda (1956–1959), majd nyugdíjazásáig újra tsz-tagként tevékenykedett (brigádvezető-helyettesként, 1960–1961). A váci arborétum nyugdíjas idegenvezetője (1961–1964). A Hazafias Népfront (HNF) fóti elnökségének tagja. A két világháború között jelentős szerepet játszott Fót közéletében. Az 1930-as években az általa szervezett fóti előadói estek révén személyes kapcsolatba került a népi írókkal (Illyés Gyulával, Kovács Imrével és Veres Péterrel). Kezdeményezésére telepedett le a községben a Muharay Elemér (1901–1960) vezette faluszínház (itt alakult meg Fóti Faluszínpad néven, 1938-ban). A Fóti Nemzeti Bizottság tagjaként részt vett a helyi földosztásban, a fóti tsz felbomlása után ismét egyénileg gazdálkodott (1956–1959; majd földjét felajánlotta az államnak: 1960-ban).