Család

Sz: Hints Elek, id. (1861–1919) orvos, sebész, egerpataki Márk Anna. Nagybátyja: Tauffer Vilmos (1851–1934) orvos, szülész-nőgyógyász. Testvére: Kövendi Nagy Elemérné Hints Anette (1900–1993).

Iskola

Elemi és középiskoláit Marosvásárhelyen végezte, a kolozsvári és a bázeli egyetemen tanult (1911–1914). A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1920), műtősebész okl. szerzett (1923), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1926), a szülészet kór- és gyógytana tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1938).

Életút

Az I. vh.-ban harctéri szolgálatot teljesített (1914–1918). A Vöröskereszt Hadikórházában gyakornok (1920–1921), a Budapestre menekült Erzsébet Tudományegyetem Kórbonctani Intézete, ill. a Budapestre menekült Ferenc József Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának gyakornoka, egy. tanársegéde (1921–1923), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának gyakornoka, egy. tanársegéde (1924–1927) és magántanára (1938–1944). A gyulai Állami Kórház Szülészeti-nőgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa (1928–1929), az Országos Stefánia Szövetség bp.-i X. kerületi Gizella Szülőotthonának igazgatója, egyúttal Pest–Pilis–Solt–Kiskun, ill. Komárom és Esztergom vármegyék szülészeti felügyelő orvosa (1929–1959). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) ápoló- és védőnőképzésében a szülészet-nőgyógyászat előadója (1940–1948). Szülészeti-nőgyógyászati kóroktannal és orvostörténeti kutatásokkal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az orvostörténet művelődés- és kultúrtörténeti összefüggéseinek feltárása terén, nagy műve, négykötetes orvostudomány- és művelődéstörténeti monográfiájának III. és IV. kötete Budapest ostroma idején elpusztult. Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében (1939) címmel megjelent két kötet így, csonkán is a nemzetközi orvostörténet kimagasló alkotása. A Szekfű Gyula által képviselt szellemtörténeti irányzathoz híven („orvosi Hóman–Szekfű”) a mű nem életrajzok pozitivista felsorolása, hanem elsősorban az orvosi gondolkodás fejlődésének története gazdaság- és filozófiatörténeti kitekintéssel. Példaértékű orvosi-gazdasági megállapításaira még Max Weber volt igen nagy hatással, s külön érdekes még a magyar kultúrtörténet orvostörténeti megközelítése. (A tervezett III. kötet az újkori, a IV. kötet a 20. sz.-i orvostudományt tárgyalta volna.) Mint a Bolyai család rokona tovább folytatta az apja által elkezdett vizsgálatokat: elkészítette a két Bolyai koponyájának másolatait (1935. dec. 27.–1936. jan. 10.) és elvégezte a két koponya kraniológiai vizsgálatát. Nőgyógyászként elsősorban a mióma és a terhesség kapcsolatát, a placenta accreta (= a méhlepény beágyazódási rendellenessége) kérdéseit, a graviditás és a tuberkulózis összefüggéseit vizsgálta. Nevéhez fűződik az új szülészeti rendtartást bevezető tanulmányok, az ezzel összefüggő törvényjavaslatok és miniszteri rendeletek kidolgozása, valamint a kórházi szülészeti viszonyok, a szülész-nőgyógyász orvosok és a bábák rendszeres ellenőrzésének megszervezése. Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).

Emlékezet

Az Országos Közegészségügyi Tanács (OKT) tagja (1936-tól).