Hidas István
Hidas István

2021. július 28. Szerda

Hidas István

gazdaságpolitikus

Névváltozatok

Háder István

Születési adatok

1918. szeptember 29.

Budapest

Halálozási adatok

2002. január 13.

Budapest


Család

Sz: Háder István, Táglicht Gizella.

Iskola

Négy polgári osztályt végzett, vasesztergályos segédlevelet szerzett.

Életút

A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (1936-tól), az MSZDP (1939-től), az illegális KMP tagja (1943-tól). Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után a KMP budai bizottságának tagja, a fegyveres nemzeti ellenállási mozgalom résztvevője.

 

A Budapesti Kábel- és Sodronykötélgyár, a Budafoki Telefongyár esztergályosa, majd a Szürke Taxi Vállalat alkalmazottja (1945–1948). Az MKP budafoki bizottsága titkára és a Budafoki Nemzeti Bizottság tagja (1948–1949), a MÁVAG párttitkára (1949–1950), az MDP budapesti VIII. kerületi bizottsága titkára (1950. febr.–1950. jún.), az MDP Budapesti Bizottsága első titkára (1950. jún. 25.–1952. nov. 15.). Az MDP KV tagja (1950. máj. 31.–1956. okt. 31.), az MDP Szervező Bizottsága póttagja (1950. máj. 31.–1951. márc. 2.), tagja (1951. márc. 2.–1953. jún. 28.). Az MDP PB póttagja (1951. márc. 2.– 1951. nov. 30.), tagja (1951. nov. 30.–1956. okt. 24.). Az MDP KV titkára (1951. nov.–1953. jún. 28.). A Minisztertanács elnökhelyettese (1952. nov. 14.–1953. júl. 4.). Részt vett a Moszkvába rendelt pártküldöttségben, ahol Rákosiék menesztéséről döntöttek (1953. jún. 13.). Nehézipari miniszter (1953. júl. 4.–1954. okt. 9.), vegyipari és energiaügyi miniszter (1954. okt. 9.–1954. okt. 30.), ismét a Minisztertanács elnökhelyettese (1954. okt. 30.–1956. júl. 30.), első elnökhelyettese (1956. júl. 30.–1956. okt. 27.).

 

A forradalom kirobbanásakor párt- és állami tisztségeiből leváltották (1956. okt. 23.), a forradalom leverése után – mivel Rákosi feltétlen hívének – kizárták a pártból (1956. nov. 16.: később az MSZMP tagja lett). Országgyűlési képviselő (Budapesti lista, 1953. máj. 17.–1957. máj. 9.; megfosztották mandátumától). A Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) osztály-, majd főosztályvezetője (1957. júl.–1974).

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront Budapesti Bizottsága elnöke (1950–1952).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (ezüst, 1970 és arany, 1985), Április 4. Érdemérem (1985).

Főbb művei

F. m.: A pártvezetőség újraválasztása a pártdemokrácia további megerősítése. (Társadalmi Szemle, 1951)
Az MDP szervezeti szabályzatának módosítása. (A szocializmus építésének útján. Az MDP II. kongresszusának anyagából. Bp., 1951)
Az agitáció néhány feladata a terv teljesítésében. H. I. előadása a Budapesti Pártbizottság Pártoktatók Házában. (Pártépítés Kiskönyvtára 35. Bp., Szikra, 1952).

Irodalom

Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpRpAa27.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019