Hetényi Géza, id.
orvos, belgyógyász
Névváltozatok
1907-ig Hecht
Születési adatok
1894. szeptember 29.
Budapest
Halálozási adatok
1959. január 29.
Budapest
Család
Sz: Hecht József ügyvéd, Wischoffer Szidónia. Fia: Hetényi Géza, ifj. (1923–) orvos és Hetényi István (1926–2008) közgazdász, politikus, miniszter. Unokája: Hetényi Zsuzsa (1954–) irodalomtörténész.Iskola
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1919), az anyagcsere-betegségek tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1931). Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1950. dec. 2.).Életút
Az I. vh.-ban több alkalommal a szerb, majd az olasz fronton szolgált (1914–1918: megszakításokkal). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1919–1931), egy. adjunktusa (1931–1936), c. ny. rk. tanára (1946-tól). A bp.-i Stefánia úti Belgyógyászati Intézet (1936–1944), a Mártonhegyi Belgyógyászati Intézet osztályvezető főorvosa (1945–1947), a Szegedi Tudományegyetemen, ill. a SZOTE-n a belgyógyászat ny. r. tanára (1947–1951), az I. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egy. tanára (1951–1959) és a Klinika igazgatója (1947–1959). A máj- és a cukorbetegségek anyagcserezavaraival, a kalcium-anyagcsere, ill. a vegetatív idegrendszer funkcionális zavarainak vizsgálatával, a fekélybetegségek és a magas vérnyomás patogenezisének kutatásával foglalkozott.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Nevét vette fel a Szolnok Megyei Tanács Hetényi Géza Kórháza (1971. okt. 8-án), s ezen a napon szobrát is felavatták (bronz mellszobor, Simon Ferenc alkotása). Róla nevezték el továbbá az 1968-ban megalakult bp.-i Hetényi Géza Egészségügyi Szakközépiskolát. Szegeden (a Korányi fasorban) bronz dombormű őrzi emlékét (Kalmár Márton alkotása, 1989). Tiszteletére a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Hetényi Géza-emlékérmet alapított (1960-ban).Elismertség
A Magyar Élettani Társaság tagja. A Szovjet Belgyógyász Társaság t. tagja.Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1954). A Budapesti Orvosi Egyesület Balassa-díja, és Korányi-díja (1945), Kossuth-díj (1950 és 1955).Szerkesztés
Az Acta Medica c főszerkesztője (1950–1959).Főbb művei
F. m.: Az anyagcserebetegségek kór- és gyógytana. (Bp., 1933)A májfunctio sebészi jelentősége. (Bp., 1934)
A mészanyagcsere physiologiája és pathologiája. (Bp., 1936)
A légzési szervek betegségei. Tátrallyay Zoltánnal, Kováts Ferenccel, Sebestyén Gyulával. Szerk. (Bp., 1941)
A neuroendokrin-rendszer szerepének jelentősége a betegségek keletkezésében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. máj. 15.
megjelent: MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1950)
A gyomor betegségei. (Bp., 1951
3. kiad. 1957)
Részletes belgyógyászat. Egy. tankönyv. (Bp., 1951
3. átd. kiad. 1958)
A fekélybetegségek időszerű kérdései. (Bp., 1954
németül: Bp.–Berlin, 1958).
Irodalom
Irod.: Gömöri Pál: H. G. (Magyar Tudomány, 1959)H. G.-emlékszám (Magyar Belorvosi Archívum, 1964)
Magyar Imre: A tanítvány szemével: H. G. (Orvosi Hetilap, 1981)
Emlékezés H. G. professzorra. Szerk. Varró Vince, Zallár Andor. Életrajz és művei bibliográfiája. (Szeged, 1994)
Varró Vince: H. G., a Korányiak szellemi örököse. (Bp., 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)