Herzog József
Herzog József

2024. október 11. Péntek

Herzog József

levéltáros, történész

Születési adatok

1880. október 26.

Budapest

Halálozási adatok

1941. december 29.

Budapest


Család

Német családból származott. Sz: Herzog Ferenc (Franz) törzsorvos, Schaider Mária. Testvére: Herzog Ferenc (1879–1952) orvos, belgyógyász.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1905), az MTA tagja (l.: 1936. máj. 14.).

Életút

A Magyar Országos Levéltár (MOL) segédtisztje, levéltári őre (1906–1922), főlevéltárnoka (1922–1934), főigazgatója (1934–1941), egyúttal a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Tanácsának ügyvezető alelnöke (1935–1941). A hiteleshelyi levéltárak országos főfelügyelője (1940–1941). A Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjaként levéltári kutatásokat folytatott Bécsben (több alkalommal, 1924–1927). A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének alelnöke (1935–1941). Újkori és kora újkori magyar gazdaságtörténettel és levéltártörténettel, ill. -elmélettel foglalkozott. Feldolgozta a magyar kamarai levéltár történetét, összeállította a nádori levéltár iratainak jegyzékét. Levéltári működésének idején készült el a MOL új épülete, vezető szerepet játszott az intézet iratanyagának az átköltöztetésében (1923-ban). Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem megszűnése (1934) után kezdeményezte a hasonló feladatokat vállaló MNM Tanácsának megalakulását (1935-től). Levéltári főigazgatósága alatt került át az MNM anyaga a MOL gyűjteményébe, az ezzel kapcsolatos szervező- és feldolgozómunkák irányítója. ő létesítette a nagy értékű iratfénykép-gyűjteményt, kezdte meg az erdélyi kormányhatósági levéltárak felállítását, dolgozta ki a levéltári országos főfelügyelet rendszerét.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőbe temették, síremlékét felszámolták!

Főbb művei

F. m.: A tarcali királyi uradalmi és kincstári szőlő keletkezése. (Levéltári Közlemények, 1923)
A magyar kincstár háborús hitelműveletei Grassalkovich kamaraelnöksége idején. (Századok, 1924)
A m. kir. hitelfőpénztár megszervezése és működése Mária Terézia korában. (Századok, 1925)
Az Országos Levéltárban őrzött nádori levéltár 1554–1781. évi iratainak jegyzéke. (Bp., 1928)
A magyar kamarai levéltár története. 1–3. (Levéltári Közlemények, 1928–1931)
Magyar levéltári terminológia. (Levéltári Közlemények, 1932)
A magyar provinciális tábla. II. József telekkönyvi kísérlete. (Károlyi Árpád Emlékkönyv. Bp., 1933)
Skóciai Szent Margit származásának kérdése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1939. ápr. 24.)
A Kápolnai-család hamis okleveleiről. (Turul, 1940).

Irodalom

Irod.: Wellmann Imre: H. J. (Századok, 1941)
Szekfű Gyula: Egy magyar levéltárnok. (Sz. Gy.: Állam és nemzet. Bp., 1942)
Sinkovics István: H. J. (Levéltári Közlemények, 1942–1945).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője