Herzog Ferenc
orvos, belgyógyász
Születési adatok
1879. február 13.
Budapest
Halálozási adatok
1952. január 7.
Budapest
Család
Német családból származott. Sz: Herzog Ferenc (Franz) Schaider Mária. Testvére: Herzog József (1880–1941) levéltáros, történész.Iskola
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1902), állami ösztöndíjjal német és francia egyetemeken tanult (1906– 1907), a belorvostani diagnosztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1911). Az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1941. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).Életút
A bp.-i tudományegyetem Anatómiai Intézet (1900–1902), Ideg- és Elmegyógyászati Klinika gyakornoka (1903–1909), a II. sz. Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde, egy. adjunktusa (1909–1914) és magántanára (1911–1914). A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára (1914–1922), a Pázmány Péter Tudományegyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára (1922–1945) és a IV. sz. (1922–1930), majd az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója (1930–1945). Állásáról lemondott (1945), majd a népbíróság ítélete alapján kényszernyugdíjazták (1946). Az idegrendszer és a vérkeringés szerveinek élet- és kórtanával foglalkozott. Jelentősek a hipofízis daganataival, a vérnyomással, a környéki keringéssel, az izmok beidegzésével és az izomtónussal kapcsolatos kutatásai.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1927). Az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja (1929).Elismerés
Corvin-koszorú (1930).Főbb művei
F. m.: Extramedulláris gerincvelődaganat. (Orvosi Hetilap, 1910)A neuralgiák kórjelzéséről és gyógyításáról. (Orvosképzés, 1913)
Inreflexidő és izomtonus… (Magyar Orvosi Archívum, 1917)
A belorvostan tankönyve. I–II. köt. Többekkel. (Bp., 1923– 1924
3. kiad. 1932)
Belorvosi diagnosztika. Többekkel. Szerk. (Bp., 1926)
A gerincvelőburkok daganatairól. (Orvosi Hetilap, 1924)
Antagonista izmok myostatikai beidegzéséről. (Magyar Orvosi Archívum, 1926)
A hypophysis daganatairól. (Orvosképzés, 1927)
Beteg és egészséges emberek vérnyomása a bőrerekben. (Orvosi Hetilap, 1929)
A környéki keringés zavarairól. (Orvosi Hetilap, 1930)
Az aorta és a szív syphiliseinek kórfejlődéséről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. jún. 12.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
Klinikai megfigyelések. (Bp., 1936)
A rheumás szívbetegségekről. (Orvosképzés, 1938)
Megfigyelések a környéki vérkeringésben. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1942. jún. 15.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1942).
Irodalom
Irod.: Marsovszky Pál: H. F. emlékezete. (Orvostörténeti Közlemények, 1980)Gorka Tivadar: H. F. és klinikája. (Orvosi Hetilap, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)