Herpay Balázs
Herpay Balázs

2024. december 8. Vasárnap

Herpay Balázs

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1932. február 24.

Budapest

Halálozási adatok

2006. április 29.

Budapest

Temetési adatok

2006. május 17.

Fiumei út


Család

Sz: Herpay Balázs polgári iskolai igazgató, Sey Jolán. F: 1953-tól Gesztelyi-Nagy Éva (1933–) kertészmérnök, informatikus. Leánya: Herpay Laura (1954. jan. 21.) állatorvos és Herpay Orsolya (1970. febr. 16.).

Iskola

A Budapesti Református Gimnáziumban éretts. (1950), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Kertészeti Karán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1957), az ATE-n doktorált (1970), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1985).

Életút

A Hydroxigéngyár segédmunkása (1950–1951). A Nyírlugosi Állami Gazdaság agronómusa (1958–1959), a Bodakajtori Állami Gazdaság főagronómusa, igazgatóhelyettese (1959–1962). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Üzemgazdasági Főosztályának osztályvezetője (1962–1968), az Állami Gazdaságok Országos Központjának műszaki-gazdasági tanácsadója (1968–1973), vezérigazgató-helyettese (1973–1985), az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése vezérigazgató-helyettese (1985–1989). A Magyar Borkereskedők Egyesülése ügyvezető igazgatója (1989–1996), a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezetője (1996–2006). A Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszék c. egy. tanára (1987. júl. 1-jétől).

Emlékezet

A magyarországi gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés és bortermelés fejlesztésével, hasznosításával, forgalmazásával és feldolgozásával foglalkozott, elsősorban a gazdaságos gyümölcstermesztés ökonómiai hatásainak vizsgálata terén ért el jelentősebb eredményeket. A termésátlagok szórását okozó kedvezőtlen termőhelyi, munka- és üzemszervezési tényezők elemzésével az 1980-as években új ökonómiai stratégiát dolgozott ki a hazai állami gazdasági gyümölcstermesztés válságának megoldására. Ezzel összefüggő további kutatási területe: a közgazdasági környezet hatásai a különböző gyümölcs-szakágazatokra, az árak diszparitása, a vertikális integráció szerkezete a gyümölcstermesztés fejlesztésében, a kistermelés integrációja, a szakágazati érdekképviselet és érdekegyeztetés, a koncentráció és a szakosodás problémái.

Elismertség

Az MTA Agrártudományok Osztálya meghívott tagja (1980-tól); az MTA–MÉM Kertészeti Bizottsága (1975-től), az MTA–MÉM Gyümölcstermesztési Albizottsága tagja (1986-tól). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) tagja (1972-től) Vállalat- és Üzemgazdasági Szakosztályának elnöke (1980-tól). A Magyar Bor Akadémia r. tagja (1993-tól). A Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Bor- és Szeszesitalok Nemzetközi Szövetségének VB tagja (1991-től). Az ÉFOSZ elnökségi tagja (2002-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1975; arany, 1980), Nimród Vadászérem (1976), Honvédelmi Érdemérem (arany, 1983).

Szerkesztés

Az Állami Gazdaság c. folyóirat munkatársa (1972-től). A Nimród c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A télialma-termesztés és hűtőtárolás fejlesztése az állami gazdaságokban. Egy. doktori értek. (Bp., 1970)
A szőlőtermelés helyzete és fejlesztési lehetőségei. – A zöldségtermesztés helyzete és fejlesztési lehetőségei. Lindmayer N.-nel. (Állami Gazdaság, 1972)
A termelési vertikum bővítésének néhány kérdése. (Állami Gazdaság, 1973)
Az állami gazdaságok időszerű gyümölcstermelési kérdései. (Kertgazdaság, 1974)
A termelési rendszerekről. (Állami Gazdaság, 1975)
A gyümölcstermelés és a műszaki fejlesztés nagyüzemi tapasztalatai. (Kertgazdaság, 1975)
A fejlesztés ökonómiai alapjairól. (Állami Gazdaság, 1976)
A termelésfejlesztés feladatai és lehetőségei. (Állami Gazdaság, 1977)
A gyümölcstermesztés műszaki fejlesztése. (Kertgazdaság, 1978)
Kertészeti termelés, termelésfejlesztés. (Állami Gazdaság, 1979)
Az eredményes gazdálkodás főbb tennivalói. (Állami Gazdaság, 1980)
Műszaki szakemberek az állami gazdaságokban. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1982)
A gyümölcstermesztés helyzete és fejlesztésének főbb tényezői az állami gazdaságokban. Kand. értek. (Bp., 1984)
Az 1983-as osztály hatása az állami gazdaságokban, kombinátokban, levonható következések. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1984)
Az állami gazdaságok gyümölcstermelésének helyzete, „válsága”, ill. a megoldás útjai és lehetőségei. (Kertgazdaság, 1985)
Az állami gazdaságok gyümölcstermesztésének fejlesztése a VII. ötéves tervben. – A gyümölcsfeldolgozás kialakulása és jelenlegi helyzete az állami gazdaságokban. (Gyümölcs-Inform, 1985)
Kertészeti termelés az állami gazdaságokban. (Kertgazdaság, 1986)
Ipari rendeltetésű gyümölcstermelés és feldolgozás az állami gazdaságokban. (Kertgazdaság, 1987)
Kedvezőtlen feltételek között gazdálkodó állami gazdaságok helyzete és fejlesztésének irányai. (Állami Gazdaság, 1987)
Állami gazdaságok kedvezőtlen feltételek között. Nagyobb teret a vállalkozásoknak! (Magyar Mezőgazdaság, 1987)
Az állami gazdaságok gyümölcstermelésének helyzete, a fejlesztés útjai és lehetőségei. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1987)
A versenyképesség megteremtésének feltételei a gyümölcstermesztésben. (Gazdálkodás, 1987)
A gyümölcs. Termesztése, forgalmazása és feldolgozása. Monográfia és benyújtott doktori értek. (Bp., 1988)
Gazdasági reform az állami gazdaságokban Magyarországon. (Bp., 1989
angolul: Catania, 1989)
A szőlőtermesztés és borászat piaci értékelése. A szőlőtermesztés helyzete és kilátásai. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1989)
A magyar bor értékesítési lehetőségei a külpiacokon, különös tekintettel a jövedelmezőségre és az Európai Unióra. – Agrárgazdaság – borgazdaság Chilében. (A magyar borgazdaság kihívásai. Szerk. Herpay Balázsné. Bp., 1998)
Versenytársak a világ borpiacán: az Óvilág és az Újvilág borai. (Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 2000)
Tények és gondolatok a borgazdaságról. (Borászati Füzetek, 2006)
kéziratban: A mezőgazdasági árutermelés 1986–2000. évi energiahordozó felhasználásának várható alakulása. Göllner P.-vel, Szonntag A.-val. (OMFB, 1985).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Ki kicsoda a magyar gazdasági életben? (Bp., 2001)
Magyar Borakadémia Almanach. 1992–2002. (Bp., 2002)
Hídvégi Béla–Hámori Csaba: H. B. (Nimród, 2006)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője