Herold István
Herold István

2024. december 8. Vasárnap

Herold István

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1930. június 27.

Szombathely

Halálozási adatok

2002. május 25.

Debrecen


Család

Sz: Herold M. István tanító, Horler Irén. Hárman voltak testvérek. 1956-tóúl nős. Leánya: Herold Gabriella.

Iskola

Elemi és középiskoláit Szombathelyen végezte, a Premontrei Gimnáziumban éretts. (1948). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Állattenyésztés Szakán mezőgazdasági mérnöki okl. (1952), az ATE Tanárképző Intézetében mezőgazdasági szaktanári okl. szerzett (1960), az ATE-n doktorált (1963), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1968).

Életút

A rajkai Vörös Csillag Tsz állattenyésztője (1952), a Zsámbéki Tsz-elnökképző Intézet (?) tanársegéde (1952–1953). Az ATE Mezőgazdasági Mérnöki Kar Állattenyésztéstani Tanszék egy. tanársegéde (1953–1957), a DATE Mezőgazdaság-tudományi Kar Állattenyésztéstani Tanszék egy. tanársegéde (1958–1959), egy. adjunktusa (1959–1969), egy. docense (1969–1981), egy. tanára (1981. júl. 1.–1996. dec. 31.) és a Tanszék vezetője (1982–1985). Az MTA–TMB-n Munkácsi Ferenc aspiránsa (1964–1967). Állattenyésztés- és takarmányozástannal, elsősorban különböző gazdasági állatok alkati, respirációs anyagforgalmi és szaporodásbiológiai vizsgálatával, ill. takarmányozás-tartósítási kérdésekkel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a különböző magyarfajta szarvasmarhák alkata és tejtermelése, valamint az ezzel összefüggő takarmányozási kérdések tisztázása, ill. a különböző sertés- és szarvasmarha-takarmányok tápanyagértékeinek feltárása terén. Az 1950-es évek végén bekapcsolódott a hazai jersey keresztezési programba, kutatómunkája, akkor elsősorban a bikasperma-mélyhűtés magyarországi bevezetésére irányult. További kutatási területei: növendékmarha-hizlalás jövedelmezőbbé tétele karbamiddal kiegészített takarmányokkal, szarvasmarha-takarmányok fehérje- és tápanyag-ellátottsága, különböző szénaszárítási eljárások összehasonlítása. Az MTA Állattenyésztési és Állategészségügyi Bizottság Takarmányozási Albizottsága tagja. A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) tagja. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Takarmányozási Szakbizottsága tagja.

Emlékezet

Kiváló újító, Arany Sándor-emlékérem.

Főbb művei

F. m.: Vizsgálatok a bikasperma -79 C˚-ra történő mélyhűtésére, tartós tárolására és felhasználásának módjára. Gáspár Józseffel. (Állattenyésztés, 1958)
A sperma mélyhűtése. Témadokumentáció. Összeáll. (Bp., 1959)
A magyar fehér hússertések alkattípusának értékelése a tenyészkiválasztásban. (A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve. 1958. Debrecen, 1960)
Belterjesebb hússertéstípusok kitenyésztése megfelelő tájegységekben. (A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve. 1959. Debrecen, 1961)
Néhány alapvető tényező befolyása a bikasperma mélyhűtésének eredményességére. Gáspár Józseffel. (A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve. 1960. Debrecen, 1962)
Vizsgálatok a magyartarka tehenek egyedi tejfehérje-termelő képességének megállapítására. Veress Lászlóval. (A Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei, 1962)
A kocák alkatának összefüggései szaporaságukkal, malacnevelő képességükkel, valamint ivadékaik hizlalási és vágási eredményeivel. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1963)
Adatok az egyes évszakok és a magyartarka tehenek termelése közötti összefüggésekre. Janovszki Jánossal. (A Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei, 1963)
A tehéntej összetételének korrelatív összefüggései, tekintettel a magyartarka tejfehérje termelésének növelésére. Veress Lászlóval. (Állattenyésztés, 1963)
A magyartarka tehenek tejfehérje-termelő képességének megállapítása és szelekciójának hatékonysága a tejzsírtermelés alapján. Veress Lászlóval. (Állattenyésztés, 1964)
Takarmányozási útmutató. Egy. jegyz. is. (Bp., 1964)
A csutkadara gazdaságos felhasználása a növendéküszők hizlalására. Schalbert Józseffel. (Állattenyésztés, 1965)
A növendékmarha-hizlalás jövedelmezőbbé tétele karbamidos csutkadara etetésével. Schalbert Józseffel. (Gazdálkodás, 1965)
A fehérje-, illetve az össztáplálóanyag-ellátás színvonalának befolyása a magyarfajta fejőstehenek termelésére és takarmányértékesítésére. Kand. értek. (Debrecen, 1967)
A táplálóanyag-ellátás befolyása a kihasználás mértékére magyartarka fejősteheneknél. (Állattenyésztés, 1968)
A fejőstehenek anyag- és energiaforgalma, táplálóanyag-szükséglete, takarmányértékesítése és termelése. Témadokumentáció. Összeáll. (Bp., 1969)
A gazdasági állatok takarmányozása. Egy. jegyz. (Debrecen, 1971)
Általános takarmányozástan. Egy. jegyz. (Debrecen, 1973)
A hangyasavas zöldtakarmány-tartósítás üzemi tapasztalatai. (A Magyar Mezőgazdaság melléklete. Bp., 1975)
Takarmányozás. Monográfia. (Bp., 1977)
A szarvasmarha-takarmányozási kísérletek lebonyolítása. (Állattenyésztési kísérletek tervezése és értékelése. Szerk. Czakó József. Debrecen, 1982)
A juh takarmányozása. Jávor Andrással. (A takarmányozás elmélete és gyakorlata. Bp., 1984)
Takarmányozástan. I–II. köt. Egy. és főisk. jegyz. (Debrecen, 1985–1989)
Az új takarmányértékelési rendszer. Egy. jegyz. Összeáll. (Debrecen, 1986
2. kiad. 1994)
Egyes kémiai és biológiai tartósítószerek befolyása a nagy fehérjetartalmú zöldtakarmányok silózásának eredményességére. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1987)
Voluntary Feed Intake Relationship of Feed Intake and Productivity of Milking Cows. (World Review of Animal Production, 1987)
Some Problems of Feeding Cows of High Milking Ability. (World Review of Animal Production, 1988)
Az alkaloida-mentesített keserű csillagfürt takarmányértéke sertésben. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1991)
A savas-melegvizes kimosással alkaloida-mentesített keserű csillagfürt takarmányozási értéke választott borjak takarmányozásában. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1993)
Etetési kísérletek borjakkal. Szabó Péterrel. – Etetési kísérletek sertésekkel. Szabó Péterrel. – A malacok aminosav-szükséglete és gazdaságos kielégítése. Szabó Péterrel. – A tojólúd tápanyagellátása. Mihók Sándorral. – Tejipari túrósavó fejősteheneknek. Mihók Sándorral. – Rostban gazdag melléktermékek pecsenyeludaknak. Mihók Sándorral. (Kistermelők Lapja, 1993)
A szaporaság növelésének higiéniai és takarmányozási vonatkozásai. Szovátay Györggyel. (A Debreceni Agrártudományi Egyetem 125 éve. II. köt. Szerk. Szász Gábor. Debrecen, 1993)
A lúd környezetkímélő legeltetéses tartástechnológiája. Mihók Sándorral, Nagy Gézával. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1996).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Halálhír. (Népszabadság, 2002. máj. 29.)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője