Hermann Alice
Hermann Alice

2024. szeptember 9. Hétfő

Hermann Alice

gyermekpszichológus

Névváltozatok

1922-től Hermann Imréné Cziner Alice

Születési adatok

1895. május 29.

Abafalva, Gömör vármegye

Halálozási adatok

1975. augusztus 16.

Budapest


Család

F: 1922-től Hermann Imre (1889–1984) orvos, pszichoanalitikus.

Iskola

A budapesti tudományegyetem pszichológia–filozófia–esztétika szakos hallgatója, pszichológiából bölcsészdoktori okl. (1921), majd tanítói képesítést (1929), ill. pedagógia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1955).

Életút

Révész Géza kísérleti laboratóriumának gyakornoka (1919–1921). Tanulmányai befejezése után részt vett Hermann Imre a választás formai sajátosságait kutató kísérleteiben, majd rövid ideig egy iparos tanoncoknak segítséget nyújtó pályaválasztási laboratórium vezetője (az 1920-as évek közepe), ill. annak megszűnése után pszichoanalitikusként tevékenykedett (1945-ig). A II. vh. után a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) óvodai felügyelője (1945–1949), a Fővárosi Tanács óvodai felügyelője, majd főelőadója (1949–1952), a Bezerédj Amália Óvónőképző tanára (1952–1956), a Művelődésügyi Minisztérium (MM) Tanító- és Óvónőképző Osztályának főelőadója (1956–1962), nyugdíjasként az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) munkatársa (1962-től). Tudományos pályafutásának kezdetén, Magyarországon az elsők között foglalkozott reklámpszichológiával, elsősorban a modern plakátok esztétikai és lélektani hatását vizsgálta. Később kizárólag gyermekpszichológiai, családi és óvodai neveléslélektani és oktatási kérdésekkel, a kisgyermek fejlődésével, a gyermeki gondolkodás, a gyermeki világkép kialakulásának sajátosságaival, az értelmi elmaradás vizsgálatával, ill. gyermekvédelemmel foglalkozott. Munkáit áthatották férje, Hermann Imre pszichoanalitikus felismerései (pl.: megkapaszkodás, anya-gyermek kapcsolat stb.). Eszménye a közösségi ember volt; a nevelésben elvetette a feltétlen engedelmesség fontosságának elvét. Hirdette a gyermeki szabadság biztosítását, a kötetlen tevékenységek és foglalkozások szervezését, kiemelte az ismeretszerzés során a motiváció jelentőségét. Elsőként ismerte fel a gyermekközpontú valóságszemlélet (a gyermeki egocentrizmus sajátos esete) jelenségét. Vezető szerepet játszott a magyarországi felsőfokú óvó(nő)képzés kialakításában, az új 1971-es óvodai program kidolgozásában és a Montessori-módszer magyarországi meghonosításában. Társszerzője a Magyarország kisgyermeknevelés-ügyéről írt monográfiának. Értékes nevelés-népszerűsítő munkát is végzett. Írásai Cziner Alice, Hermann-Cziner Alice és Hermann Imréné néven is megjelentek.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben – férjével közös sírban – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékét őrzi a soproni és a hódmezővásárhelyi Hermann Alice Óvoda (2005. júl. 1-jétől).

Elismertség

A Magyar Pedagógiai Társaság tagja, Kisgyermek-nevelési Szakosztályának vezetőségi tagja.

Elismerés

Apáczai Csere János-díj (1975).

Szerkesztés

A Szülők Könyvtára köteteinek társszerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Zur Entwicklungspsychologie des Umgehens mit Gegenständen. Hermann Imrével. Hermann-Cziner Alice néven. (Zeitschrift für angewandte Psychologie, 1922)
Pszichotechnika és pedagógia. Hermann-Cziner Alice néven. (Jövő Útjain, 1926)
Szülők a nevelésben. Hermann Alice néven. (Jövő Útjain, 1927)
A reklám lélektana. Hermanné Cziner Alice néven. 10 táblával, szövegközi képekkel és ábrákkal gazdagon illusztrált. Modern félvászon kötésben. (Bp., 1927)
A modern plakát lélektana. Hermann-Cziner Alice néven. (A Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága bemutatkozó kiállításának katalógusa. Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. 1930. ápr. 12–27. Bp., 1930)
Az új rendszerű tanítás eredményei. Összehasonlító lélektani vizsgálatok. Lénárt Edithtel. Hermann-Cziner Alice néven. (A Jövő Útjain kiadványa. Bp., 1933)
Emberré nevelés. (Bp., 1947
Pszichológia nevelőknek. 2. felújított kiad. 1982
3. kiad. 1986)
A beszédkészség fejlesztése az óvodában. Hermann Imréné néven. (A szocialista nevelés kiskönyvtára. 36. Bp., 1952)
Megállja-e a helyét az óvodában? A 3–6 éves korú gyermek nevelése a családban. Gergely Károlynéval. 12 táblával. (Bp., 1957)
Pedagógia az óvónőképzők számára. Főisk. jegyz. (Bp., 1957
2. kiad. 1959)
Nevelőmunka az óvodában. Útmutatás óvónők számára. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1957
4. kiad. 1960)
A 3–6 éves gyermek nevelése a családban. Szerk. (A Magyar Nők Országos Tanácsa kiadványa. Szülők könyvtára. Bp., 1957
2. átd. kiad. 1961)
Az első tíz év. A gyermek lelki élete magyar írók, művészek, tudósok önéletrajzában. Hermann Imrével. (Bp., 1959)
Régebbi magyar játékelméletek. (Pedagógiai Szemle, 1959)
Gyermek a családban. – Feleséggé nevelés. (Nők könyve. Szerk. Gyenes István, Kovács Judit. Bp., 1959)
Megint egyszer a verésről. H. A. előadása az Asszonyok Művelődési Körében. (A Magyar Nők Országos Tanácsa előadássorozata. Bp., 1960)
Mivel foglalkozzék a 3–6 éves gyermek? (A Magyar Nők Országos Tanácsa előadássorozata. Bp., 1960)
Pedagógia az óvónőképzők számára. Főisk. jegyz. Bakonyi Pállal, Földesi Klárával. Főisk. jegyz. (Bp., 1960
3. kiad. 1961
4. kiad. 1962
5. kiad. 1963
6. kiad. 1964
7. átd. kiad. 1967)
Gyermeklélektani gyakorlatok az óvónőképző intézetek számára. Főisk. jegyz. Kabainé Huszka Antóniával, Murányi Kovács Endrénével. (Bp., 1960
2. kiad. 1961
3. kiad. 1962
4. kiad. 1963
5. kiad. 1964)
Az iskoláskor előtti nevelés tartalma. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1960. Bp., 1961)
Az óvodai nevelés eszközei közoktatásunk átszervezésének tükrében. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1961. Bp., 1962)
Egy óvodai felmérés néhány I. osztály felé mutató tanulsága. (Pedagógiai Szemle, 1963)
Óvodás korú gyermekek tájékozottsága a világban. Monográfia. (Bp., 1963)
A munkaerkölcs első megalapozásának néhány problémája. (Pedagógiai Szemle, 1964)
A gyermek értelmi képességének fejlesztése az óvodában. Tóth Andrásnéval. (A Pedagógusok Szakszervezete kiadványa. Bp., 1964)
Kisgyermek a nagyvilágban. Hogyan segítse a szülő 3–6 éves gyermekének ismerkedését a világgal? (Szülők Könyvtára. Bp., 1964)
Még egyszer a verésről. (Szülők Könyvtára. Bp., 1965)
A gyermeki éntudat egészséges fejlődésének feltételei az óvodás otthonokban. (Pedagógiai Szemle, 1965)
Munkára nevelés a dajka nélküli óvodák tanulmányozásának szemszögéből. (Tanulmányok az óvodai munkára nevelés köréből. Szerk. Bakonyiné Vince Ágnes. Bp., 1965)
A gyermek ismerkedése a világgal. (A 3–6 éves gyermek átalakuló társadalmunkban. Óvodapedagógiai ülésszak. Budapest, 1965. okt. 18–19. Bp., 1966)
A világnézet megalapozása az óvodában. (Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1966)
Az iskolaérettség biztosítása a különböző óvodarendszerekben. (Pedagógiai Szemle, 1967)
Értelmi elmaradás – értelmi fejlődés az óvodás otthonokban. Monográfia. (Bp., 1967)
Az esztétikai nevelés fontossága a kisgyermekkorban. (A bábjáték lélektana és pedagógiája. Tanulmányok. Szerk. Hollós Róbertné. Bp., 1967
2. kiad. 1980)
Tanulmányok a megismerés fejlődéséről. (Pedagógiai Szemle, 1968)
A 3–6 éves gyermek. Mit kell tudni a gyermekről? Falk Judittal, Vincze Máriával. Ill. Gábor Éva. (Szülők Könyvtára. Bp., 1968)
A 3–6 éves gyermek. út az iskola felé. Ill. Gábor Éva. (Szülők Könyvtára. Bp., 1969)
A 3–6 éves gyermek. Nehéz a gyermeknek – nehéz a felnőttnek. Nemes Líviával. Ill. Gábor Éva. (Szülők Könyvtára. Bp., 1969)
Az óvodai oktatás didaktikájához. A motiváció. (Pedagógiai Szemle, 1969)
Szovjet és amerikai gyermekek erkölcsi szintje egy amerikai vizsgálat tükrében. – Az óvodai oktatás didaktikájához. Az oktatási folyamat. (Pedagógiai Szemle, 1970)
Az adatok a „derék” gyermekek családi hátteréhez. Varga Évával. (Pedagógiai Szemle, 1971)
Early Child Care in Hungary. Monográfia. Komlósi Sándorral. (International Monograph Series on Early Child Care. 1. London–New York–Paris, 1972)
Óvodáskorú gyermekek ismeretszerzési motivációja. (Pedagógiai Szemle, 1974)
A dicséret hatása egyhangú és érdekes feladatok megoldására. V. Binét Ágnessel. (Pedagógiai Szemle, 1975)
Útmutató a környezetismereti feladatlapok felhasználásához óvónők számára. Összeáll. (Bp., 1976)
A báb hatása a gyermek személyiségének alakulására. (Bábozzunk az óvodában! Bp., 1977
3. kiad. 1982)
A gyermekben érlelődik a jövő. Vál. írások. Vál., összeáll. V. Binét Ágnes. (Bp., 1979)
Az üzemi napközi otthonok szerepe a lelki egészségvédelemben. Újraközölt tanulmány. Közzéteszi Varga Éva. (Thalassa, 1995).

Irodalom

Irod.: Lénárd Ferenc: Hermann Imre–H. A.: Az első tíz év. A gyermek lelki élete magyar írók, művészek, tudósok önéletrajzában. (Pedagógiai Szemle, 1960)
Murányi-Kovács Endréné: H. A.: Óvodás korú gyermekek tájékozottsága a világban. – H. A.: Életemről és munkámról. (Pedagógiai Szemle, 1964)
Halálhír. (Népszabadság, 1975. aug. 20.)
Szabadi Ilona: Dr. H. A. 1895–1975. (Pedagógiai Szemle, 1975)
Szabadi Ilona: Dr. H. A. emlékezete. (Óvodai Nevelés, 1975)
V. Binét Ágnes: H. A.-ra emlékezve. H. A. nevelés-lélektani munkássága. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1976)
Varga Éva: H. A.-ra emlékezve. (Új Pedagógiai Szemle, 1995)
Varga Éva: Emlékezés H. A.-ra. (Thalassa, 1995)
Vajda Zsuzsanna: A pszichoanalízis budapesti iskolája és a nevelés. Monográfia. (Bp., 1995)
Vajda Zsuzsanna: Egy pszichoanalitikusan képzett nevelő a baloldali diktatúrában. Esettanulmány H. A.-ról. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1999)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010). *Gulyás: Cziner Alice néven, téves születési adattal: máj. 27.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője