Család

Szegény, sokgyermekes ortodox vallású zsidó családból származott, szülei nyomdásznak szánták. Sz: Hermann Mihály kiskereskedő. F: 1861-től Kohn Regina.

Iskola

Miután családjával a fővárosba költözött szülővárosában megkezdett elemi iskolai tanulmányait Budán és Pesten, a piarista gimnáziumban folytatta (a zsidók közül az elsők között!, az 1850-es években), magánúton éretts. (1854). Az orvosi tanulmányait a pesti és a bécsi egyetemen hallgatta (1854–1860); Bécsben orvostudori okl. (1859) és sebész- és szülészmesteri képesítést (1860), a pesti tudományegyetemen a gége- és mellbetegségek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1869).

Életút

A bécsi közkórház segédorvosa (1860–1861), visszatért Pestre, ahol a Pesti Kórodában Balassa János tanársegéde (1861–1866). A pesti, ill. 1873-tól a budapesti izraelita kórház első orvos (= főorvosa, 1866–1874). A pesti tudományegyetem magántanára (1869–1874). Mellkas- és gégesebészettel foglalkozott. Magyarországon ő alkalmazta először a gyógyszerek bőr alá fecskendezésének módszerét, valamint írásaiban fontos szerepet vállalt a gégetükrözés eljárásának magyarországi meghonosításában (A gégetükrészet, különös tekintettel az orvosi gyakorlatra, 1866). A kolerának különböző kuruzslásokkal, ráolvasásokkal való hatástalan „gyógyítása” miatt élete utolsó éveiben érdeklődése a kor e pusztító járványa felé fordult (Die Diagnose der Cholera, 1873). Dolgozataiban határozottan fellépett az 1860-as–1870-es évek divatos kuruzslóinak tudománytalan és súlyos, életveszélyekkel járó eljárásai ellen. Különösen nagy vihart kavart a kuruzslónő Regina Dal Cin asszony nyilvános leleplezése és megszégyenítése. Hermann Adolf volt valószínűleg az első magyar zsidó vallású magántanár! Pesten élt és tevékenykedett, a pesti izraelita temetőben nyugszik. Halála után arcképét tanítványai kőnyomatban is kiadták, „olajfestésű képét” a budapesti izraelita kórházban helyezték el (1875. jún. 13-án). Arcképe a Hajnal Albumban (4. kiad. Bp., 1873) látható.