Hermann Adolf
Hermann Adolf

2024. október 12. Szombat

Hermann Adolf

orvos

Születési adatok

1837. február 5.

Paks, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1874. január 5.

Budapest

Temetési adatok

1874. január 7.

Pest

Izraelita Temető


Család

Szegény, sokgyermekes ortodox vallású zsidó családból származott, szülei nyomdásznak szánták. Sz: Hermann Mihály kiskereskedő. F: 1861-től Kohn Regina.

Iskola

Miután családjával a fővárosba költözött szülővárosában megkezdett elemi iskolai tanulmányait Budán és Pesten, a piarista gimnáziumban folytatta (a zsidók közül az elsők között!, az 1850-es években), magánúton éretts. (1854). Az orvosi tanulmányait a pesti és a bécsi egyetemen hallgatta (1854–1860); Bécsben orvostudori okl. (1859) és sebész- és szülészmesteri képesítést (1860), a pesti tudományegyetemen a gége- és mellbetegségek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1869).

Életút

A bécsi közkórház segédorvosa (1860–1861), visszatért Pestre, ahol a Pesti Kórodában Balassa János tanársegéde (1861–1866). A pesti, ill. 1873-tól a budapesti izraelita kórház első orvos (= főorvosa, 1866–1874). A pesti tudományegyetem magántanára (1869–1874). Mellkas- és gégesebészettel foglalkozott. Magyarországon ő alkalmazta először a gyógyszerek bőr alá fecskendezésének módszerét, valamint írásaiban fontos szerepet vállalt a gégetükrözés eljárásának magyarországi meghonosításában (A gégetükrészet, különös tekintettel az orvosi gyakorlatra, 1866). A kolerának különböző kuruzslásokkal, ráolvasásokkal való hatástalan „gyógyítása” miatt élete utolsó éveiben érdeklődése a kor e pusztító járványa felé fordult (Die Diagnose der Cholera, 1873). Dolgozataiban határozottan fellépett az 1860-as–1870-es évek divatos kuruzslóinak tudománytalan és súlyos, életveszélyekkel járó eljárásai ellen. Különösen nagy vihart kavart a kuruzslónő Regina Dal Cin asszony nyilvános leleplezése és megszégyenítése. Hermann Adolf volt valószínűleg az első magyar zsidó vallású magántanár! Pesten élt és tevékenykedett, a pesti izraelita temetőben nyugszik. Halála után arcképét tanítványai kőnyomatban is kiadták, „olajfestésű képét” a budapesti izraelita kórházban helyezték el (1875. jún. 13-án). Arcképe a Hajnal Albumban (4. kiad. Bp., 1873) látható.

Főbb művei

F. m.: A gégetükrészet, különös tekintettel az orvosi gyakorlatra. Monográfia. Egy fametszettel és kőre vésett táblákkal. Aranyozott gerincű félbőrkötésben. (Pest, 1866)
Zur hypodermatischen Injection. (Medizinischen Wochenschrift, 1866 és külön: Wien, 1866)
Klinische Beiträge zur Erkenntniss und Behandlung schwerer Krankheitsfälle. (Wien, 1868)
A gégehabarcsok és ezeknek műtéti módjairól. (Magyar orvosok és természettudósok munkálatai, 1868)
Frau Dal Cin und ihr Berichterstatter dr. v. Heinrich in Ofen. Eine kritische Besprechung. (Allgemeiner Wiener Medizinischen Zeitung, 1871 és külön: Wien, 1871)
Die Diagnose der Cholera. Eine Studie. (Allgemeiner Wiener Medizinischen Zeitung, 1873 és külön: Wien, 1873).

Irodalom

Irod.: Rózsay (Rosenfeld) József: Emlékbeszéd, melyet néhai Grósz Fülöp és H. A. volt kórházi főorvosok fölött arczképeik 1875. jún. 13-án, a pesti izraelita kórházban történt leleplezése alkalmával tartott. (Bp., 1875)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Kernné Magda Irén: Híres paksiak, paksi hírességek. dr. H. A. (Paksi Hírnök, 2007. febr. 9.). *Lexikonok téves halálozási éve: 1886! Gyászjelentésén 1874 szerepel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője