Herkely Károly
Herkely Károly

2025. január 20. Hétfő

Herkely Károly

etnográfus

Születési adatok

1916. április 12.

Mezőkövesd, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1942. február 6.

Mezőkövesd


Család

Középiskoláit Mezőkövesden végezte, a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – Györffy István tanítványaként – bölcsészdoktori okl. szerzett (1939).

Iskola

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Néprajzi Tára gyakornoka (1937–1939), a Veszprémvármegyei Múzeum és Nyilvános Könyvtár muzeológusa és könyvtárosa (1939–1942).

Életút

A matyók kutatásával, népi kultúrájuk komplex vizsgálatával, ezzel összefüggésben Mezőkövesd és környéke helytörténetével, népi erdőgazdálkodással foglalkozott. A matyóságot átmeneti népcsoportnak tekintette a Palócföld és az Alföld között. Mezőkövesden élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Az általa gyűjtött tárgyak egy részét a Néprajzi Múzeum őrzi.

Főbb művei

F. m.: A legényélet szokásai Mezőkövesden. (Ethnographia, 1936)
Adatok a mezőkövesdi határ kialakulásához. – Állatgyógyítás a Bánvölgyében. – Az elásott kincs a bánvölgyi hitben. – A matyók betegsége és halála. (Ethnographia, 1937)
Bölcsőtípusok hazánkban. – A mezőkövesdi földrészek elnevezése. – Milézés. (Néprajzi Értesítő, 1937)
A gyermeknevelés szokásai és babonái a matyóknál. (Ethnographia, 1938)
A mezőkövesdi „matyó horgolás.” – A szokolyai viselet. Jelentés az 1938. szept. 11–18-ig tartó gyűjtőút eredményéről. (Néprajzi Értesítő, 1938)
A mezőkövesdi matyók rojtkötése. (Néprajzi Értesítő, 1939)
A mezőkövesdi matyó nép élete. Egy. doktori értek. is. 1 térképpel. (Néprajzi füzetek. 8. Bp., 1939)
Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához. – Mesterséges kenderszárítás Gömör megyében. (Néprajzi Értesítő, 1941)
A mezőkövesdi új legény. (A hagyomány szava, 1941)
Népi erdőgazdálkodás Veszprém vármegyében. (Ethnographia, 1941)
A Veszprémvármegyei Múzeum néprajzi gyűjteményei. 1–4. (Vasi Szemle, 1940–1941 és Dunántúli Szemle, 1941
önállóan: Veszprémi füzetek. 6. Veszprém, 1941)
A Veszprémvármegyei Nyilvános Könyvtár címjegyzékei. I. Szépirodalmi művek. Összeáll. Nagy Lászlóval. (Veszprém, 1941)
Állattartás. – Lakóház–istálló. – A matyó társadalom. (Mezőkövesd város monográfiája. Szerk. Sándor István, Sárközi Zoltán. Mezőkövesd, 1976)
A mezőkövesdi matyó nép élete. Hasonmás kiad. (Mezőkövesd város önkormányzata kiadványa. Mezőkövesd, 1996).

Irodalom

Irod.: Márkus Mihály: H. K. (Ethnographia, 1942)
Kápolnai Iván: H. K. emlékezete. (Matyóföld, 1959)
Magyar Néprajzi Lexikon. I–V. köt. (Bp., 1977–1982)
Kodolányi János, ifj.–Kópházi Ferencné: H. K. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője