Család

Sz: Herczegh József földbirtokos, Mátó Márta. F: 1. Kőrösi Margit. Özvegy. 2. Kiss Erzsébet.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Szegeden végezte.

Életút

Tanulmányai befejezése után újságíróként tevékenykedett (szegedi lapoknak dolgozott, aradi és debreceni lapokat tudósított). Az I. vh. végén frontszolgálatot teljesített, az orosz fronton harcolt (1914–1918). Leszerelése után Szegeden élt, majd családjával Szatymazra költözött. Ismert gyümölcstermesztő és szőlősgazda volt: nemesített korai barack- és szőlőfajtáival az Országos Mezőgazdasági Kiállításon több díjat nyert. A Szegedi Torna Egylet (SZTE) tornásza, majd csapatkapitánya (1905–1920), visszavonulása után az egyesület örökös főtitkára (1920-tól). Olimpiai 2. (1912: csapat), magyar válogatott (1912). Az 1912. évi stockholmi nyári olimpián a 2. helyen végzett tornacsapat tagja volt. A csapat 16 főből állt, a gyakorlatokat a tornászoknak együtt kellett bemutatniuk. A legtöbb szeren egyszerre négyen tornáztak, a talajversenyben pedig mind a 16 csapattag egyszerre, együtt mutatta be a gyakorlatot. Magyarország Olaszország mögött és Nagy-Britannia előtt a 2. helyen végzett. A verseny részleteit visszaemlékezéséből ismerjük, amelyet a stockholmi nyári olimpiáról írt. Könyve az egyik első olimpiai beszámoló, fontos sporttörténeti dokumentum. Sportkönyvén kívül egy verseskötetet is kiadott.

Emlékezet

Apátfalván született, ahol tiszteletére emléktáblát avattak (Szigeti Márton alkotása, a Dózsa György Általános iskolában; felavatva: 2012. szept. 21-én). Szegeden a Szilléri dombon (ma: Új-Petőfi-telep) élt, Szatymazon szőlőskertjét művelte. Szatymazon hunyt el, a helyi köztemetőbe temették. Sírját felszámolták! – A Debreceni Független Ujság (1911), a Szegedi Napló (1911), az Aradi Közlöny (1911–1913) és a Szegedi Híradó munkatársa (1912–1914).