Herczeg István
jogász
Születési adatok
1910. február 26.
Budapest
Halálozási adatok
1978. május 5.
Balatonfüred
Temetési adatok
1978. június 6.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Herczeg Béla (†1944) mérnök, Stern Piroska. F: 1946-tól Horváth Edith dr., az Országos Építésügyi Kormánybiztosság, majd a Közmunkatanács tisztviselője, Horváth Sándornak, a Magántisztviselők Országos Szövetsége ügyészének a leánya. Fia: Herczeg András (1943. máj. 17.).Iskola
A bp.-i br. Kemény Zsigmond Reáliskolában éretts. (1927), a Kereskedelmi Akadémián tanult (1927–1928), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen állam- (1932) és jogtudományi doktori okl. szerzett (1934), egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1938), a jogi tudományok kandidátusa (1957).Életút
Budapesten ügyvéd (1938–1945: megszakítással; közben munkaszolgálatos, 1940–1943). A Budapesti Salgótarjáni Gépgyár vállalati jogtanácsosa (1945–1947), a Nehézipari Központ (1947–1948), a Nehézgépipari Központ (1948–1949), az Általános Gépipari Központ (1949–1952), az Általános Gépipari és Mezőgépipari Vállalatok (1952–1955), a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Mezőgépipari Igazgatósága jogi osztályvezetője (1955–1957). A bp.-i 49. sz. ügyvédi munkaközösség (ÜMK) vezető ügyvédje, majd az ÜMK vezetője (1957–1978). A BME vezető jogtanácsosa. Pályafutása kezdetén szépirodalommal foglalkozott, publicisztikai és szépirodalmi írásokat közölt az Új Hangban és a Független Szemlében (1930-as évek eleje). A II. vh. után jelentős szerepet játszott a nehézipari, ill. a nehézgépipari vállalatok államosítása jogi feltételeinek kidolgozásában, az új állami nagyvállalatok alapszabályainak és szerződési ügyvitelének kialakításában. Elsőként szervezte meg a nagyvállalatok döntőbizottságait, továbbá kezdeményezte a korban népszerű, munkásoknak tartott jogi propaganda előadásokat (Jogászok a munkások között címmel, 1949-től). Később érdeklődése nemzetközi jogi kérdések (a II. vh. utáni államok nemzetközi jogi helyzete, a béke és a háború jogi kérdései, a háborús bűnösök felelősségre vonásának jogi lehetőségei, világűrjog stb.) felé fordult, több népszerű jogi könyvet írt és szerkesztett (pl. a Kennedy-gyilkosságról és a nürnbergi perről). Alapvető eredményeket ért el az agresszió nemzetközi jogi meghatározásában és kiterjesztésében.Emlékezet
Budapesten (Újlipótváros, XIII. kerület Rajk László utca 18.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.Elismertség
A Nemzetközi Világűrjogi Intézet igazgatótanácsának tagja (1962–1978).Szerkesztés
A Nehézipari Központ Rendelkezései, ill. a Nehézipari Központ Közlönye szerkesztője (1947–1948). Az Új Hang és a Független Szemle c. lapok munkatársa (1932–1935).Főbb művei
F. m.: A Nehézipari Központ fegyelmi szabályzata. (Magyar Ipar, 1948. 14.)Hitelezők kielégítése az adós vagyonának elkobzása esetén. Többekkel. – A gazdasági forgalmi jog minőségi átalakulásának kérdései. Többekkel. (Jogtudományi Közlöny, 1950)
A szállítási szerződések joggyakorlatának hiányosságai. – Ipari irányító szerveink fejlődése és a vállalatok önállósága. (Jogtudományi Közlöny, 1951)
Kína ENSZ-tagsága és a nemzetközi jog. – A nemzetközi jog jogi jellege és fejlődési perspektívája. – Kötelmi jogunk elmaradottsága. (Jogtudományi Közlöny, 1952)
Szavatosság és jótállás új jogrendszerünkben. – A kártérítési felelősség szocialista alapjai. (Jogtudományi Közlöny, 1954)
Végrehajtás állami, társadalmi és szövetkezeti szerv ellen. – Különleges fegyelmi jogkör. (Magyar Jog, 1956)
Az agresszió eltiltása és meghatározása. Kand. értek. (Bp., 1956)
Államok és kormányok elismerése. – Alvarez nemzetközi jogi doktrínái. (Jogtudományi Közlöny, 1959)
Békés együttélés és a nemzetközi jog kötelező ereje. (Jogtudományi Közlöny, 1960)
Vitás kérdések a nemzetközi szerződések problémaköréből. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
Az ENSZ közgyűlési határozatainak jogi természete. (Jogtudományi Közlöny, 1964)
A támadó háború eltiltása és az agresszió meghatározása. Monográfia. (Bp., 1964)
Vita a nemzetközi szervezetek jogalanyiságának korlátairól. (Jogtudományi Közlöny, 1965)
A Warren-jelentés, és ami mögötte van. Könyv a Kennedy-gyilkosságról. (Bp., 1965)
A XX. század bűnpere. Könyv a nürnbergi perről. (Bp., 1966)
A felsőbb parancs szerepe a nemzetközi büntetőjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1968)
Parancsra tette? Monográfia. (Bp., 1969)
Futurity Research in International Law. (Questions of International Law. Szerk. Haraszti György. Bp., 1972)
Jövőkutatás a nemzetközi jogban. (Jogtudományi Közlöny, 1973)
Univerzalitás a nemzetközi jogalkotásban. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
Az agresszió fogalmi meghatározása. (Magyar Jog, 1975)
Legal Problems of a World-Wide Space Agency. (Il diritto aereo. Roma, 1977)
Világűr-tevékenység és nemzetközi ügynökségek. (Magyar Jog, 1978).
Irodalom
Irod.: Gál Gyula: H. I.: A támadó háború eltiltása és az agresszió meghatározása. (Jogtudományi Közlöny, 1964)Halálhír. (Magyar Nemzet, 1978. máj. 14.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)