Hepp Ferenc
Hepp Ferenc

2025. január 25. Szombat

Hepp Ferenc

mezőgazdasági mérnök, talajkutató

Születési adatok

1919. május 9.

Vecsés, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2012. június 20.

Budapest


Család

Sz: Stirling Adél. 1944-től nős, egy gyermeke született.

Iskola

A bp.-i felsőmezőgazdasági iskolában végzett (1937), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Osztályán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1941). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1960), doktora (1976).

Életút

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatfeldolgozója (1941), a bánkúti gazdaság gyakornoka (1942), a II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1942–1945). A Földművesszövetkezetek Szervező Irodája szervezési ellenőre (1945–1946), a MÁV adminisztrátora (1947), a bp.-i Goldberger Gyár betanított szakmunkása (1947–1948), a Minőségi Vetőmagtermelő Vállalat termelési ellenőre (1948–1950), az Állami Mezőgazdasági Gépüzem Tervosztályának előadója (1950). Az MTA Hivatala Biológiai és Agrártudományok Osztálya főelőadója, szaktitkárhelyettese (1950–1956). Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet (TAKI) Homokjavítási és -hasznosítási Osztályának tud. munkatársa (1956–1963), tud. főmunkatársa (1963–1972). A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Zöldségtermesztési Tanszékének tud. főmunkatársa (1972–1976), tud. tanácsadója (1976–1989). A II. vh. után, mint miniszteri kiküldött és megyei szervezési ellenőr részt vett Békés és Bihar vármegyék földműves-szövetkezeteinek megalakításában, majd mezőgazdasági szervezési, tudománypolitikai és kutatásirányítási kérdésekkel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott az MTA IV. Osztálya kutatóbázisának kibővítésével kapcsolatos munkákban, elsősorban a martonvásári kutatóintézet és a TAKI megszervezésében, kutatóprofiljának kidolgozásában. Az MTA Hivatala átszervezése után maga is a TAKI-hoz került, ahol érdeklődése elsősorban talajtani, növénytermesztés-tani kérdések felé fordult. Kutatási területei: homoktalajok mélyművelése, zöldtrágyázása, szervesanyag-tartalmának vizsgálata. Az MTA Növénytermesztési Bizottsága titkára (1953–1960), tagja (1960-tól). A Nemzetközi Talajtani Társaság tagja (1963-tól).

Emlékezet

Akadémiai Jutalom (1961), Akadémiai Díj (1966).

Főbb művei

F. m.: Az aljtrágyázás hatása a rozs termésére. (Növénytermelés, 1955)
Zöldtrágyák alkalmazása a réteges homokjavításban. Kand. értek. (Bp., 1960
megjelent, kivonatosan: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Zöldtrágyákkal végzett réteges homokjavítási kísérletek három éves eredményei. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Szerves anyagok eltérő mélységű alkalmazása homoktalajon. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Takarmánycirok. Bauer Ferenccel. – Csicsóka. (Növénytermesztés homokon. Bp., 1966)
Szervesanyagok eltérő mélységű alkalmazása homoktalajon. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1967)
Különböző mélységű szántások és a trágyázás hatása homoktalajon. (Talajtermékenység. Karcag, 1967)
Recent Results of Applying Organic Manure into Sandy Soils at Different Depths. (Acta Agronomica, 1968)
A művelésmélység és a trágyázás kölcsönhatásának vizsgálata homoktalajon. 1–3. (Agrokémia és Talajtan, 1968–1970)
Hazai szántóföldi zöldtrágyázási kísérletek 1950-ig. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1970)
Homoktalaj mélyművelésének eredménye. (Növénytermelés, 1971)
A Duna–Tisza közi homoktalajok mélyművelésének eredményei és alapelvei. Doktori értek. (Bp., 1972)
A homoktalaj sekély- és mélyművelésének hatása a terméseredményekre. (Növénytermelés, 1974)
A művelésmélység és a trágyázás kölcsönhatásának vizsgálata homoktalajon. (Agrokémia és Talajtan, 1974)
Különböző mélységű szántások utóhatása a gyomosodásra. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1974)
Kiskert a homoktalajon. (Kertünk, házunk, otthonunk. Bp., 1985)
Az aszály mérséklésének hazai módszerei. (Gazdálkodás, 1987)
Az aszály mérséklésének lehetőségei a szántóföldi növénytermesztésben. Monográfia. (Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete kiadványa. Martonvásár, 1989).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője