Henszelmann Frigyes
Henszelmann Frigyes

2025. január 25. Szombat

Henszelmann Frigyes

vegyészmérnök

Születési adatok

1925. október 22.

Budapest

Halálozási adatok

1990. július 16.

Veszprém


Család

Evangélikus családból származott. Sz: Henszelmann Aladár (1889–1943) főorvos, Tirscher Edit (1894–1970). F: 1950-től Ferjentsik Valéria könyvelő, a NEVIKI ügyviteli osztályvezetője. Fia: Henszelmann István (1951–) és Henszelmann Imre (1953–).

Iskola

Középiskoláit Miskolcon és Budapesten végezte, a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1943), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Vegyészmérnöki Osztályán végzett (1947), a kémiai tudományok kandidátusa (1969).

Életút

A JNMGE Vegyészmérnöki Osztály Kémiai Technológiai Tanszékének gyakornoka (1945–1947), tanársegéde (1947–1950). A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) Szilikátkémiai Osztályának tud. segédmunkatársa (1950–1953), Szervetlen Kémiai Osztályának tud. munkatársa (1953–1954). A Veszprémi Vegyipari Egyetem Szilikátkémiai Tanszékének egy. adjunktusa (1952–1954), Kémiai Technológia Tanszékének egy. adjunktusa (1954–1963), tanszékvezető egy. docense (1964–1968) és a Tanszék vezetője (1964. jan. 1.–1967. jún. 15.), a Szilikátkémiai Tanszék egy. docense (1968–1990). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962). A magyarországi bauxitok ahidrálásával, kohósalakok cementipari hasznosításának kérdéseivel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a timföldgyári aluminátlúgokból történő galliumkinyerés új, roncsolásmentes elektrokémiai módszerének laboratóriumi és félüzemi kidolgozásában, ill. megvalósításában. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a szervetlen savipari katalitikus folyamatok összehasonlító gazdasági elemzése terén. A Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) választmányi tagja.

Főbb művei

F. m.: Kohósalak cementipari felhasználása. (Építőanyag, 1952)
Hazai kohósalakjaink vizsgálata cementipari felhasználhatóság szempontjából. Többekkel. (Veszprém, 1951)
Kohósalakok cementipari felhasználása és a kohócementek salaktartalmának meghatározása. (NEVIKI Közleményei, 1952)
Szilikátipari vizsgálatok. I–II. köt. Bereczky Évával, Tamás Ferenccel. (Bp., 1953–1954)
Ciánhidrogén előállítása metán, ammónia és levegő gázelegyből. De Jonge Jánossal, Szigeti Györggyel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1958)
Kalcium-karbamid hidrofobizálása. (NEVIKI Közleményei, 1958)
Adatok a krómoxidzöld festék előllításához. – Krómoxidzöld előállítása nagynyomáson. (A Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1958)
Az Andrussow-féle katalitikus hidrogéncianid-előállítás reakcióinak egyensúlyi viszonyai. De Jonge Jánossal, Blickle Tiborral. – Nagytisztaságú gallium előállítása. Borlai Oszkárral, Huszák Péterrel. (A Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1960)
Szemcsék granulálása fluidizált rétegben. Blickle Tiborral. (Veszprém, 1962)
Alumináltlúgból történő elektrolitikus galliumkinyerés módszerei. Többekkel. – Bárium-szulfát redukálása generátorgázzal, fluidizált rétegben. (A Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1963)
A Veszprémi Vegyipari Egyetem Kémiai Technológiai Tanszékének pigmentkutatásai. Polinszky Károllyal. (Kolorisztikai Értesítő, 1965)
Szervetlen pigmentszuszpenziók vízoldható sótartalmának eltávolítása fluidizációs eljárással. Kand. értek. (Veszprém, 1967)
Műbarnakő előállítása mangánszulfátoldatból kémiai módszerekkel. Szabó Jánossal, Szigeti Györggyel. (A mangánérc-termelés, -dúsítás, mangánötvözet-gyártás és -felhasználás kérdései. Konferencia-előadások és hozzászólások. Szerk. Fülöp Elemér. Veszprém, 1967)
Szilikátkémiai technológia. Egy. jegyz. Többekkel. (Veszprém, 1976).

Irodalom

Irod.: A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve. 1949–1974. Szerk. Schultheisz Zoltán. (Veszprém–Bp., 1975)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. júl. 20.)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője