Heller László
Heller László

2024. október 6. Vasárnap

Heller László

gépészmérnök

Születési adatok

1907. augusztus 6.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1980. november 9.

Budapest


Család

F: Kuhn Ilonka.

Iskola

A zürichi műszaki egyetemen (= Eidgenössische Technische Hochschule) gépészmérnöki okl. (1931), műszaki doktori okl. szerzett (1948), a műszaki tudomány doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1954. jún. 19.; r.: 1962. ápr. 6.).

Életút

A zürichi műszaki egyetem tanársegéde és H. Quiby professzor magánirodájának mérnöke (1931–1933), a bp.-i Farkas-féle Gépgyár hőtechnikai konstruktőre (1933–1936), magánmérnöki irodájának vezetője (1936–1948), egyúttal az Egyesült Izzó állandó szakértője (1938–1948). A BME Gépészmérnöki Karán az energiagazdálkodás meghívott előadó tanára (1949–1951), az Energiagazdálkodási Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951. szept. 15.–1976). Az Energiagazdálkodási Intézet műszaki igazgatóhelyettese (1948-tól). Az elméleti hőtan és az energetika kérdéseivel foglalkozott. Magyarországon elsőként alkalmazott hőszivattyúkat az ipari energia racionalizálási eszközeként (a bp.-i [óbudai] Goldberger-textilgyárban), elsőként tervezett és kivitelezett nagy nyomású erőtelepeket (az ajkai papírgyárban). Legjelentősebb technikai alkotása a Heller–Forgó-rendszer (= s az ezen az elven működő Heller-Forgó-hűtőtorony, 1958) néven nemzetközileg is elismert és alkalmazott léghűtésű kondenzáció (az elvet Heller László dolgozta ki, a berendezést Forgó László tervezte). Jelentős eredményeket ért el a termodinamika speciális gyakorlati alkalmazásai terén (pl. kondenzátorok hűtővíz oldalú sorbakapcsolása, hőszivattyúk alkalmazása termikus energiabázison, a nukleáris és fosszilis energiahordozók kombinált felhasználása stb.).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004?-ben).

Elismertség

Az MTA Hőtechnikai Főbizottsága, ill. Hőenergetikai Bizottsága elnöke. Az Energia Világkonferencia magyar nemzeti bizottságának elnöke (1968-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1967), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1978). Kossuth-díj (1951).

Főbb művei

F. m.: Die Bedeutung der Wärmepumpe bei thermischer Elektrizitätserzeugung. (Bp., 1948)
Fejezetek a gyakorlati termodinamika köréből. (Bp., 1953)
Beiträge zum Kampfe gegen die Nichtumkehrbarkeiten. (Acta Technica, 1953)
Erőműépítési tervünk alapvető kérdéseiről. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
Fejezetek a gyakorlati termodinamika köréből. (Bp., 1953
új kiad. 1961)
Atomerőművek felépítésével kapcsolatos új termodinamikai szempontok és lehetőségek. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1955. máj. 27.
megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
A villamos generátorok mesterséges hűtéséről. (MTA Műszaki Tudományok Oszt. Közleményei, 1953)
Új erőműrendszer 1000 MW nagyságrendű egység-teljesítőképességekhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1965. márc. 21.
megjelent: Energia és Atomtechnika, 1965)
Series Connection of Jet Condensers on the Cooling Water Side. (Bp., 1969)
Hőtárolók. Jászay Tamással. (Bp., 1995).

Irodalom

Irod.: Szentgyörgyi Tibor: Látogatóban H. L. akadémikusnál. Új energiafejlesztési rendszer. (Természet Világa, 1980)
Forgó László: H. L. (Magyar Tudomány, 1981)
Jászay Tamás: H. L. iskolateremtő, tudósi és oktatói öröksége. (Magyar Energetika, 1995)
Alvári Csaba: Út a világhírig. (Tanulmányok a természettudomány, a technika és az orvoslás történetéből, 1996)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
Kardos István: Egy „nehéz ember”. H. L. (Ezredvég, 2005)
Komlós Ferenc: A H. L.-terv. Egy munkahelyteremtő kezdeményezés. (Magyar Energetika 2005 és Építésügyi Szemle, 2006)
Sipos László: 100 éve született H. L. és Forgó László. (Magyar Energetika, 2007)
Száz éve született H. L. (Energiagazdálkodás, 2007)
Homola Viktor: A magyar energetika kiemelkedő tudós professzorai: H. L. és Lévai András. (Magyar Energetika, 2008)
Komlós Ferenc: H. L., a hőszivattyúipar úttörője. (Víz, gáz, fűtéstechnika, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője