Hekler Antal
művészettörténész, régész, muzeológus
Születési adatok
1882. február 1.
Budapest
Halálozási adatok
1940. március 3.
Budapest
Család
Sz: Hekler Elek, Kralovánszky Vilma.Iskola
A bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1903), tanulmányait Adolf Furtwängler professzornál a müncheni egyetemen egészítette ki (1904–1906), Münchenben klasszika-archeológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1907), Budapesten klasszika-archeológiából magántanári képesítést szerzett (1911). Az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; r.: 1934. máj. 11.).Életút
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) fogalmazógyakornoka (1905–1906), segédfogalmazója (1906–1907). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Érem- és Régiségtárának segédőre (1907–1911), őre (1911–1914), a bp.-i Szépművészeti Múzeum Antik Plasztikai Osztályának őre (1914–1916), az isztambuli Magyar Tudományos Intézet alapító igazgatója (1916–1918). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1911–1918), a művészettörténet ny. r. tanára és a Művészettörténeti és Klasszika-archeológiai Intézet igazgatója (1918–1940); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1928–1929). A Tanácsköztársaság alatt eltávolították az egyetemről és visszahelyezték a Szépművészeti Múzeumba. Az Országos Képzőművészeti és Rajztanárképző Főiskolán az ókori művészettörténet r. tanára (1914–1919). Több hónapos tanulmányutat tett Kis-Ázsiában (1913 ősze), ill. magyar állami ösztöndíjjal (1933), majd Hariszeion-ösztöndíjjal kutatásokat végzett Görögországban (1935–1936). Klasszikus ókori görög és római, ill. itáliai művészettel, elsősorban pannóniai császárkori művészettel és arcképszobrászattal foglalkozott. Régészként ásatásokat végzett Dunapentelén. Klebelsberg Kunóval együtt megszervezte a konstantinápolyi Magyar Intézetet (1916-ban), amely azonban az I. vh. miatt csak néhány évig működhetett (ezért nagy terve, a kilikiai ásatások megindítása sem valósulhatott meg). ő volt a budapesti tudományegyetem utolsó, a király által kinevezett ny. r. tanára (1918. szept. 18-án a Művészettörténeti Intézet élére). Muzeológusként újrarendezte az MNM antik gyűjteményét, megírta a görög–római gyűjtemény magyarázó katalógusát. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes, Magyarországon az elsők között tartott vetítettképes előadásokat nagy hallgatóság előtt (1908-tól).Elismertség
A Kisfaludy Társaság r. tagja (1935). Az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat másodelnöke (1920–1933), t. tagja (1933). A Szellemi Együttműködés Szövetsége magyar egyesületének ügyvezető alelnöke. Az egyetemi Turul Szövetség ún. primusz magisztere (1926–1929). A Német Akadémia (l.: 1938), a Pápai Tudományos Akadémia (l.: 1939), az Athéni Régészeti Társaság tagja (t.: 1937). A Német és az Osztrák Régészeti Intézet r., a Holland és a Bolgár Régészeti Intézet l. tagja.Elismerés
Corvin-koszorú (1930).Szerkesztés
A Budavári Tudományos Társaság Kiadványai c. sorozat és az Archaeologiai Értesítő szerkesztője (1925–1940).Főbb művei
F. m.: Velence, Firenze, Róma. Naplótöredékek. (Bp., 1901)Römische weibliche Gewandstatuen. (München 1909)
Forschungen in Intercisa. (Österreichische Jahreshefte, 1912)
Görög és római arcképszobrászat. (Bp., 1913
németül: Stuttgart, 1912
angolul: London, 1912
franciául: Paris, 1913)
A szobrászati stílus problémái. (Bp., 1915)
Isteneszmény és portrait a görög művészetben. (Bp., 1917
németül is)
A Szépművészeti Múzeum antik plasztikai gyűjteménye. (Bp., 1918
4. kiad. 1920)
A klasszicizmus jelentősége és térfoglalása az ókori művészetben. Akadémiai székfoglaló is. (elhangzott: 1921. febr. 7.)
Pheidias művészete. (Bp., 1922)
Michelangelo. (Bp., 1926)
A Magyar Tudományos Akadémia és a művészettörténet. (Bp., 1928)
Die Sammlung antiker Skulpturen. (Wien, 1929)
Antik művészet. (Bp., 1931)
A középkor és a renaissance művészete. (Bp., 1932)
Az újkor művészete. (Bp., 1933)
A magyarországi barokk szobrászat európai helyzete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. febr. 11.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 25. köt. 5. Bp., 1935)
Bildnisse berühmter Griechen. (Berlin, 1940)
H. A. válogatott kisebb dolgozatai. Szerk., az életrajzot írta Láng Nándor. (Bp., 1942).
Irodalom
Irod.: Oroszlán Zoltán: Emlékezés H. A.-ra. (Archaeologiai Értesítő, 1940)Erdélyi Gizella: H. A. irodalmi munkássága. (Archaeologiai Értesítő, 1940)
Láng Nándor: H. A. élete és munkássága. (Budapesti Szemle, 1942)
Tóth Endre: H. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)