Héjja Sándor
Héjja Sándor

2024. december 8. Vasárnap

Héjja Sándor

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1927. február 26.

Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1991. február 3.

Gödöllő


Család

Sz: Héjja István földműves, Kulcsár Etelka. Öten voltak testvérek. F: Hoffmann Irma, az ATE Tangazdaság bérelszámolója. Leánya: Héjja Zsuzsanna. Felesége első házasságából született két nevelt fia: Murvai Zoltán és Murvai László.

Iskola

Elemi iskolái elvégzése után napszámos munkákból élt, majd magánúton elvégezte a polgári iskola négy osztályát. A szegedi Baross Gábor Gimnázium Dolgozók Tagozatán éretts.; tanulmányai alatt a Móricz Zsigmond Népi Kollégium tagja (1949). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Állattenyésztési Karán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1953), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (Moszkva, 1970; honosítva: Bp., 1970).

Életút

Az ATE Pártbizottságának titkárhelyettese, majd szervező titkára (1954–1955), a dömsödi Dózsa Tsz elnöke (1955–1958), a dányi Lenin Tsz minisztériumi megbízottja (1958). Az ATE, ill. a GATE Állattenyésztéstani Tanszék tanársegéde (1959), egy. adjunktusa (1959–1970), a Melegégövi Oktatási Osztály, ill. a Trópusi és Szubtrópusi Tanszék egy. docense (1970?-től). A moszkvai Tyimirjazov Mezőgazdasági Akadémia aspiránsa (1960–1964). Állattenyésztéssel, elsősorban a lúdtenyésztés és a libamájtermelés kérdéseivel, annak népgazdasági vonatkozásaival, később trópusi és szubtrópusi állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott. Az MSZMP ráckevei járási szervezőbizottságának tagja. A Munkásőrség tagja.

Főbb művei

F. m.: Kísérleti adatok a baltacim termékenyülési folyamatairól. Bócsa Ivánnal. (Növénytermelés, 1963)
Hogyan lehet fiatal ludaknál nagy májat elérni? (Magyar Mezőgazdaság, 1964)
Az Agrártudományi Egyetemen 1963. okt. 31.–nov. 1-jén megtartott Nagyüzemi Lúdtenyésztési Tudományos Tanácskozás és bemutató anyaga. Szerk. Bögre Jánossal. (Gödöllő, 1964)
Értékes külföldi lúdfajták hazánkban. (Búvár, 1965)
Különböző korú növendék ludak nagy súlyra való hizlalásának lehetőségei. (ATE Mezőgazdaság-tudományi Kar Évkönyve, 1968)
A libamáj termelése a különböző lúdfajták hizlalásakor a Magyar Népköztársaságban. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1970)
A Melegégövi Oktatási Osztály célja és munkája. Szabó Lajossal. (Felsőoktatási Szemle, 1977)
A lúdtenyésztés és a hizlalás alapjai. Lúdtömő képesítést adó betanított munkásképzés számára. Tankönyvpótló jegyz. (Bp., 1978)
Ha lúd, legyen kövér! Libagondozók és libahizlalók könyve. Összeáll. (Mezőgazdasági szakmunkáskönyvtár. Bp., 1984)
Trópusi–szubtrópusi állattenyésztéstan. II. Szerk. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1987).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Halálhír. (Népszabadság, 1991. febr. 23.)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője