Heinlein István
Heinlein István

2025. január 20. Hétfő

Heinlein István

ókortörténész

Születési adatok

1874. január 19.

Pozsony

Halálozási adatok

1945. február 23.

Budapest


Család

Pozsonyi evangélikus családból származott. Sz: Heinlein István, Schiner Zsuzsanna. F: Mauritz Matild, Mauritz Rezső (1839–1902) kassai reáliskolai tanár leánya.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1897), az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.).

Életút

Az MTA Könyvtára segédtisztje (1905–1909), könyvtártisztje (1909–1918). A bp.-i tudományegyetemen az ókori egyetemes történelem ny. rk. (1915–1918), ny. r. tanára (1918–1941); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1931–1932). Klasszikus ókori görög történelemmel, a görög–perzsa háborúk történetével, ókori görög társadalomtörténettel, majd korai római történelemmel foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Főbb művei

F. m.: A Peisistratidák tyrannisa. Egy. doktori értek. (Kecskemét, 1897)
Vázlatok a Deinomenidák kultur-politikájának történetéhez. (Szombathely, 1899)
Zwei Abhandlungen über die Peisistratiden. (Szombathely, 1899)
Kritikai jegyzetek Herodotos V. könyvéhez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1907)
A marathoni csatáról. (Történelmi Szemle, 1912)
Görög történeti problémák. (Történelmi Szemle, 1913)
Miltiades pere. (Történelmi Szemle, 1915)
Xerxes hadjáratáról. (Történelmi Szemle, 1916)
Az archoni állások betöltésére vonatkozó törvény. (Fejérpataky Emlékkönyv. Bp., 1917)
Athén és Spárta a Peisistratidák elűzésétől 462-ig. I–II. köt. (Történelmi Szemle, 1918–1920)
A néptribunság eredete és betöltése. (Klebelsberg Kunó Emlékkönyv. Bp., 1925)
Megjegyzések Sulla diktatúrájához a római államrend fejlődése szempontjából. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1939).

Irodalom

Irod.: Fischer Endre: H. I. (Századok, 1945–1946)
Borzsák István: H. I. (Antik Tanulmányok, 1954).

Megjegyzések

Akadémiai székfoglalójáról nincs adat!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője