Hegedüs Sámuel
Hegedüs Sámuel

2025. január 20. Hétfő

Hegedüs Sámuel, bonyhai

református lelkész, egyházi író

Születési adatok

1781. augusztus 26.

Újtorda, Torda vármegye

Halálozási adatok

1844. április 29.

Szászváros, Szászvárosszék


Család

Sz: Hegedüs György (†1801) ügyvéd, Fodor Zsuzsánna.

Iskola

A nagyenyedi református kollégiumban (1791–1801), a göttingeni egyetemen tanult (1807–1808). Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.).

Életút

Apja halála után nevelőséget vállalt Ugron István, későbbi tordai főbíró családjánál (1801–1805), majd a nagyenyedi református kollégium költészeti osztályának tanítója (1805–1806) és Nagyenyeden segédlelkész (1806–1807). Göttingeni tanulmányainak befejezése után Kolozsvárott segédlelkész (1809–1810), a helyi gyülekezet lelkipásztora (1810–1813), a református főiskolán a teológia r. tanára (1813–1814). A nagyenyedi református kollégiumban a római irodalom és esztétika r. tanára (1814–1827) és a kollégium igazgatója (1827–1829). Visszatért Kolozsvárra, a református főiskolán ismét a teológia r. tanára (1829–1830), a tordasi (1830–1836), majd a szászvárosi gyülekezet lelkipásztora (1836–1844). A szebeni országgyűlés hitszónoka (1837). Nevéhez fűződik az első nagyenyedi nyomda felállítása, amelynek első nyomtatványai (tankönyvek, hitéleti munkák stb.) az ő felügyelete alatt és szerkesztésével jelentek meg. Számos halotti beszédet, kisebb dicsőítő költeményt írt; amikor I. Ferenc király feleségével, Karolina Augusztával Erdélyt meglátogatta, Hegedüs Sámuel, a tanuló ifjúság nevében a királyt latin ódával, a királynét magyar és német rímes versekkel köszöntötte (1817). Néhány matematikai műve és Erdély történetéről írt nagy munkája kéziratban maradt.

Főbb művei

F. m.: Minden tudomány az ifjú embernek erkölcsi culturájához tartozik. Herepei János emlékezete. (Kolozsvár, 1813)
Mi a templom…? H. S. beszéde. (Kolozsvár, 1814)
Óda a felsőausztriai császárnénak, magyar királynénak és az erdélyi nagyfejedelemség fejedelemasszonyának, Karolina Augusztának szentséges megérkezésére. (?, 1817
németül is)
I. Ferencz utolsó, szomorú megtiszteltetésén. (Egyházi beszédek gyűjteménye. Kolozsvár, 1837)
H. S. poétai próbái. I–II. köt. (Kolozsvár, 1837)
Körösi Csoma Sándor sírja felett. (Pesti Hírlap, 1842. 190.).

Irodalom

Irod.: Toldy Ferenc: Gyászbeszéd H. S. felett. (T. F. összegyűjtött munkái. V. köt. Pest, 1872)
H. S. (Vasárnapi Ujság, 1889. 22.)
H. S., mint aestheticus. (Protestáns Közlöny, 1893)
Sámuel Aladár: H. S. (Protestáns Közlöny, 1894)
Török István: H. S. (Erdélyi Múzeum, 1903)
Le Calloch, Bernard: H. S. tiszteletes, Körösi Csoma Sándor meghitt barátja. (Confessio, 1997).

Megjegyzések

Akadémiai székfoglalót nem tartott!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője