Hegedűs Nándor
Hegedűs Nándor

2024. december 9. Hétfő

Hegedűs Nándor

újságíró, szerkesztő, irodalomtörténész

Névváltozatok

1902-ig Hirschl Nándor

Születési adatok

1884. szeptember 29.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1969. november 19.

Budapest, Farkasrét (hamvasztás előtti búcsúztatás)

Temetési adatok

1969. november 27.

Budapest


Család

Ortodox zsidó családból származott.

Szülei: Hirschl Bernát, cipész, cipőkereskedő, Schönberger Jetta. Szüleinek ő volt a nyolcadik gyermeke.

Hirschl Bernát fia: Hegedűs (Hirschl) Andor kereskedelmi utazó, Hegedűs (Hirschl) Andor fia, Hegedűs Nándor unokatestvére: Hegedűs Géza (1912. máj. 14. Bp.–1999. ápr. 9. Bp.) író.

Hegedűs Nándor testvére: Hirschl Mária Júlia (†1969. szept. 4. Bp. Temetés: 1969. szept. 7. Rákoskeresztúr), Bíró Márk (1879–1945) a nagyváradi gimnázium igazgatója felesége.

Bíró (Braun) Márk fia: Bíró József (1907. júl. 8. Nagyvárad–1945. jan. 6. Bp.) művészettörténész és Bíró Imre (1905. okt. 9. Nagyvárad–2000. okt. 19. Bp.) orvos, szemész, az orvostudományok doktora.

Fia: Hegedűs Boldizsár Svájcban élő mérnök.

Iskola

A nagyváradi állami főreáliskolában éretts. (1902), a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán irodalmi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott (1902–1906), végbizonyítványt nem szerzett. Nagyváradon osztálytársa volt Dutka Ákos, Budapesten elsősorban Beöthy Zsolt, Heinrich Gusztáv, Négyesy László és Riedl Frigyes előadásait látogatta.

Életút

Tanulmányai megszakítása után Fehér Dezső lapja, a Nagyváradi Napló belmunkatársa (1906–1908), felelős szerkesztője (1908–1913), a nagyváradi Szabadság felelős szerkesztője (1913–1918), a Nagyvárad főszerkesztője (1918–1941), a Pesti Napló nagyváradi tudósítója (1931–1941). A bukaresti parlament országgyűlési képviselője (1928–1934). A II. világháború után Magyarországra költözött. A Miniszterelnökség sajtóelőadója (1945–1947), osztályfőnöke (1947–1949), a Világ c. lap szerkesztője (1949), az MTI Külföldi Sajtóosztálya főmunkatársa (1950–1955).

A két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb nagyváradi újságírója, akinek élete összefonódott a helyi sajtó történetével: a 20. század elejétől az 1940-es évekig, közel negyven éven át tevékenykedett Nagyváradon. Széles körű publicisztikai munkássága kiterjedt a kultúra, a társadalom és a gazdaság minden területére. Az országváltás után azonban Nagyvárad c. lapjának híres Megjegyzések rovatában kizárólag a magyar nemzetiség sorskérdéseivel és a magyar külpolitikai élet eseményeivel foglalkozott. Írásaiban, különös hangú tárcáiban élesen bírálta a román nacionalizmust és a magyarországi irredenta politikát is, kisebb, szociográfiai portré jellegű írásaiban hosszú éveken át harcolt az állásvesztett kisegzisztenciáékért (tanítókért, kistisztviselőkért, kényszernyugdíjba küldött papokért, lelkészekért stb.).

Élete utolsó évtizedében irodalom- és sajtótörténeti memoárokat és tanulmányokat írt a századeleji Nagyvárad magyar irodalmi és kulturális életéről, Ady Endre (1877–1919) munkásságáról, feledésre ítélt vagy elfeledett nagyváradi közéleti személyiségekről, Ady ismeretlen nagyváradi múzsáiról. Adyt csak felszínesen ismerte: a költő 1903-ban elhagyta Nagyváradot, Hegedűs Nándor 1906-ban kezdte el nagyjelentőségű újságírói és publicisztikai tevékenységét (1906 után csak néhányszor találkoztak). Ady Endre életéről (Ady Endre Nagyváradon, 1956; Ady Endre nagyváradi napjai, 1957) nem személyes emlékeket közölt, viszont jól ismerte Ady nagyváradi barátait, szerelmei családját, „kapcsolati hálóját”. Hegedűs Nándor felkereste és kifaggatta Ady nagyváradi életének tanúit, összegyűjtött és rendszerezett minden közleményt, apró hírt ami Ady nagyváradi életében, nagyváradi életéről beszámolt. Írásai korszakos jelentőségűek: a magyar irodalomtörténet első oknyomozó monográfiái.

Főbb művei

F. m.: Amiről a város beszél. Tárcák. (Nagyvárad, 1913)
Magyar küzdelem a román parlamentben. (Nagyvárad, 1940)
Erdélyi levelek. (Nagyvárad, 1941)
Nincs béke igazság nélkül. (Nagyvárad, 1941)
Ki szabadult fel? (Balassa Könyvtár 4. Bp., 1948)
Ady Endre Nagyváradon. Irodalmi forrástanulmány. (Irodalomtörténeti füzetek. 6. Bp., Akadémiai Kiadó, 1956)
Az Ady-kutatás új feladatai. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Hét ismeretlen Ady-vers és néhány ismeretlen Ady-próza. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 1-2.)
Juhász Gyula ismeretlen bökversei. (Irodalomtörténet, 1958. 1.)
Ady Endre nagyváradi napjai. 8 táblával. (Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye. Az MTA Irodalomtörténeti Intézete kiadványa. Bp., 1957)
Ady elnyeri a főváros szépirodalmi díját. Irodalomtörténeti füzetek. 26. 1959)
Kis kék dereglye. Ady ismeretlen szerelmei. 1-2. (Magyar Nemzet, 1961. dec. 28-29.)
Újabb adatok Juhász Gyula nagyváradi napjaiból. (Irodalomtörténet, 1962. 1.)
Ady Endre Mylitta-versei. (1962. 2.)
Ady és Ada. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 1.).

Irodalom

Irod.: források és műveiről: Kovalovszky Miklós: H. N.: Ady Endre Nagyváradon. (Irodalomtörténet, 1957. 3.)
Földessy Gyula: H. N.: Ady Endre Nagyváradon. (Irodalomtörténet, 1958. 3-4.)
Varga József: H. N. két könyve Ady nagyváradi éveiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 2.)
Hegedős Mária: H. N.: Ady elnyeri a főváros szépirodalmi díját. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 1.)
Hegedűs Nándor nyolcvanéves. (Élet és Irodalom, 1964. 39.)
Meghalt Hegedűs Nándor. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1969. nov. 20–1969. nov. 25.)
Harel, Mose: Hegedűs Nándor halálára. (Új Kelet, 1969. dec. 3.)
Scheiber Sándor: Hegedűs Nándor. (Új Élet, 1969. 23.)
Harel, Mose: Az igazi Hegedűs Nándor. (Új Kelet, 1970. jan. 2.)
Varga József: Hegedűs Nándor. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 1.)
Bíró Imre: Hegedűs Nándor emléke. (Évkönyv – Magyar Izraeliták Országos Évkönyve, 1977/78)
Kupán Árpád: Hegedűs Nándor, a kisebbségvédelem bátor és elkötelezett harcosa. (Várad [folyóirat], 2008. 11-12.).

Irod.: lexikonok: Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. (Oradea-Nagyvárad, 1928)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Romániai magyar irodalmi lexikon. I–VI. köt. (Bukarest, 1981–2010)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1Z7-N2L?i=145&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A7QKW-HCZM (Hegedűs Nándor halotti anyakönyve, 1969)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője