Hegedűs Nándor
újságíró, szerkesztő, irodalomtörténész
Névváltozatok
1902-ig Hirschl Nándor
Születési adatok
1884. szeptember 29.
Nagyvárad, Bihar vármegye
Halálozási adatok
1969. november 19.
Budapest, Farkasrét (hamvasztás előtti búcsúztatás)
Temetési adatok
1969. november 27.
Budapest
Család
Ortodox zsidó családból származott.
Szülei: Hirschl Bernát, cipész, cipőkereskedő, Schönberger Jetta. Szüleinek ő volt a nyolcadik gyermeke.
Hirschl Bernát fia: Hegedűs (Hirschl) Andor kereskedelmi utazó, Hegedűs (Hirschl) Andor fia, Hegedűs Nándor unokatestvére: Hegedűs Géza (1912. máj. 14. Bp.–1999. ápr. 9. Bp.) író.
Hegedűs Nándor testvére: Hirschl Mária Júlia (†1969. szept. 4. Bp. Temetés: 1969. szept. 7. Rákoskeresztúr), Bíró Márk (1879–1945) a nagyváradi gimnázium igazgatója felesége.
Bíró (Braun) Márk fia: Bíró József (1907. júl. 8. Nagyvárad–1945. jan. 6. Bp.) művészettörténész és Bíró Imre (1905. okt. 9. Nagyvárad–2000. okt. 19. Bp.) orvos, szemész, az orvostudományok doktora.
Fia: Hegedűs Boldizsár Svájcban élő mérnök.
Iskola
A nagyváradi állami főreáliskolában éretts. (1902), a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán irodalmi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott (1902–1906), végbizonyítványt nem szerzett. Nagyváradon osztálytársa volt Dutka Ákos, Budapesten elsősorban Beöthy Zsolt, Heinrich Gusztáv, Négyesy László és Riedl Frigyes előadásait látogatta.
Életút
Tanulmányai megszakítása után Fehér Dezső lapja, a Nagyváradi Napló belmunkatársa (1906–1908), felelős szerkesztője (1908–1913), a nagyváradi Szabadság felelős szerkesztője (1913–1918), a Nagyvárad főszerkesztője (1918–1941), a Pesti Napló nagyváradi tudósítója (1931–1941). A bukaresti parlament országgyűlési képviselője (1928–1934). A II. világháború után Magyarországra költözött. A Miniszterelnökség sajtóelőadója (1945–1947), osztályfőnöke (1947–1949), a Világ c. lap szerkesztője (1949), az MTI Külföldi Sajtóosztálya főmunkatársa (1950–1955).
A két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb nagyváradi újságírója, akinek élete összefonódott a helyi sajtó történetével: a 20. század elejétől az 1940-es évekig, közel negyven éven át tevékenykedett Nagyváradon. Széles körű publicisztikai munkássága kiterjedt a kultúra, a társadalom és a gazdaság minden területére. Az országváltás után azonban Nagyvárad c. lapjának híres Megjegyzések rovatában kizárólag a magyar nemzetiség sorskérdéseivel és a magyar külpolitikai élet eseményeivel foglalkozott. Írásaiban, különös hangú tárcáiban élesen bírálta a román nacionalizmust és a magyarországi irredenta politikát is, kisebb, szociográfiai portré jellegű írásaiban hosszú éveken át harcolt az állásvesztett kisegzisztenciáékért (tanítókért, kistisztviselőkért, kényszernyugdíjba küldött papokért, lelkészekért stb.).
Élete utolsó évtizedében irodalom- és sajtótörténeti memoárokat és tanulmányokat írt a századeleji Nagyvárad magyar irodalmi és kulturális életéről, Ady Endre (1877–1919) munkásságáról, feledésre ítélt vagy elfeledett nagyváradi közéleti személyiségekről, Ady ismeretlen nagyváradi múzsáiról. Adyt csak felszínesen ismerte: a költő 1903-ban elhagyta Nagyváradot, Hegedűs Nándor 1906-ban kezdte el nagyjelentőségű újságírói és publicisztikai tevékenységét (1906 után csak néhányszor találkoztak). Ady Endre életéről (Ady Endre Nagyváradon, 1956; Ady Endre nagyváradi napjai, 1957) nem személyes emlékeket közölt, viszont jól ismerte Ady nagyváradi barátait, szerelmei családját, „kapcsolati hálóját”. Hegedűs Nándor felkereste és kifaggatta Ady nagyváradi életének tanúit, összegyűjtött és rendszerezett minden közleményt, apró hírt ami Ady nagyváradi életében, nagyváradi életéről beszámolt. Írásai korszakos jelentőségűek: a magyar irodalomtörténet első oknyomozó monográfiái.
Főbb művei
F. m.: Amiről a város beszél. Tárcák. (Nagyvárad, 1913)
Magyar küzdelem a román parlamentben. (Nagyvárad, 1940)
Erdélyi levelek. (Nagyvárad, 1941)
Nincs béke igazság nélkül. (Nagyvárad, 1941)
Ki szabadult fel? (Balassa Könyvtár 4. Bp., 1948)
Ady Endre Nagyváradon. Irodalmi forrástanulmány. (Irodalomtörténeti füzetek. 6. Bp., Akadémiai Kiadó, 1956)
Az Ady-kutatás új feladatai. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Hét ismeretlen Ady-vers és néhány ismeretlen Ady-próza. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 1-2.)
Juhász Gyula ismeretlen bökversei. (Irodalomtörténet, 1958. 1.)
Ady Endre nagyváradi napjai. 8 táblával. (Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye. Az MTA Irodalomtörténeti Intézete kiadványa. Bp., 1957)
Ady elnyeri a főváros szépirodalmi díját. Irodalomtörténeti füzetek. 26. 1959)
Kis kék dereglye. Ady ismeretlen szerelmei. 1-2. (Magyar Nemzet, 1961. dec. 28-29.)
Újabb adatok Juhász Gyula nagyváradi napjaiból. (Irodalomtörténet, 1962. 1.)
Ady Endre Mylitta-versei. (1962. 2.)
Ady és Ada. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 1.).
Irodalom
Irod.: források és műveiről: Kovalovszky Miklós: H. N.: Ady Endre Nagyváradon. (Irodalomtörténet, 1957. 3.)
Földessy Gyula: H. N.: Ady Endre Nagyváradon. (Irodalomtörténet, 1958. 3-4.)
Varga József: H. N. két könyve Ady nagyváradi éveiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 2.)
Hegedős Mária: H. N.: Ady elnyeri a főváros szépirodalmi díját. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 1.)
Hegedűs Nándor nyolcvanéves. (Élet és Irodalom, 1964. 39.)
Meghalt Hegedűs Nándor. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1969. nov. 20–1969. nov. 25.)
Harel, Mose: Hegedűs Nándor halálára. (Új Kelet, 1969. dec. 3.)
Scheiber Sándor: Hegedűs Nándor. (Új Élet, 1969. 23.)
Harel, Mose: Az igazi Hegedűs Nándor. (Új Kelet, 1970. jan. 2.)
Varga József: Hegedűs Nándor. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 1.)
Bíró Imre: Hegedűs Nándor emléke. (Évkönyv – Magyar Izraeliták Országos Évkönyve, 1977/78)
Kupán Árpád: Hegedűs Nándor, a kisebbségvédelem bátor és elkötelezett harcosa. (Várad [folyóirat], 2008. 11-12.).
Irod.: lexikonok: Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. (Oradea-Nagyvárad, 1928)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Romániai magyar irodalmi lexikon. I–VI. köt. (Bukarest, 1981–2010)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1Z7-N2L?i=145&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A7QKW-HCZM (Hegedűs Nándor halotti anyakönyve, 1969)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2021
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)