Család

Sz: Hegedüs Sándor (1847–1906) politikus, közgazdász, Jókai Jolán.

Iskola

A bp.-i, a berlini és az oxfordi egyetemen tanult, a bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1895), a pénzügytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1904). Az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; t.: 1934. máj. 11.; ig.: 1935. máj. 16.).

Életút

A Pénzügyminisztérium (PM) fogalmazója (1895–1898), szabadelvű párti programmal a pápai választókerület (1898–1905), munkapárti programmal a sepsiszentgyörgyi választókerület országgyűlési képviselője (1910–1918). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1904–1916), c. ny. rk. tanára (1916-tól). A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója (1905–1912), alelnöke (1912–1913), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója (1913–1919). A Tanácsköztársaság alatt a bp.-i gyűjtőfogházban raboskodott (1919). Az I. vh. után a magyar delegáció tagjaként részt vett a neuillyi béketárgyalásokon (1920). A Teleki-kormány pénzügyminisztere (1920. dec.–1921. szept.). A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) alapítója (1919-től), elnöke (1925-től). Magyar kir. titkos tanácsos (1940-től). Közgazdászként elsősorban az Amerikába történő kivándorlás gazdasági és társadalmi okaival, ill. az I. vh. utáni magyar társadalom szociológiai problémáival foglalkozott. Aktívan részt vett az Ady Endre körüli irodalmi harcokban, a költőt védve a konzervatív támadásokkal szemben. Íróként történelmi drámák szerzője. 1930-ban 1500 pengőt adott az MTA-nak.

Elismertség

A Kisfaludy Társaság r. tagja (1920). A Felsőház örökös tagja (1927-től).